2010. augusztus 2., hétfő

Fehér Vera: Fotografikus jegyzetek

3 A fotográfia, mint esztétikai üzenet

3.1 Az objektivitás - művészet- szépség hármasa

Mindezen fent leírt fogalmak, tartalmak – a fotográfia jelenéről és demokratizáltságáról szóló mondatok – olyan irányba hivatottak terelni az érdeklődő gondolatmenetet, hogy vizualizált kultúránk miként lehetne fokozottabban hasznos, tartalmas, élvezhető az emberiség számára. Miként adhatna olyan esztétikai értéket, ami segít a flusseri vészjósló analfabéta-irány felől elhajózni.
Az európai, nyugati ember és működő társadalma egyik alapvető tulajdonsága, beállítódása kell, hogy legyen a szépség iránti szeretet, és az arra való törekvés. Hiszen „minél kevesebb a társadalomban a szépség iránt vonzódó emberek száma, annál erősebb a disszonancia a társadalom mikro- és makrorendszere között.” A szépség fogalma természetesen sokrétű, kimeríthetetlen, mégis maga a szó eredendően mindenképp egy szubjektív pozitívan megélt jellegű dologra utal. Említettük, hogy az ember által létrehozott és őt körülvevő látvány-kultúra visszahat az egyénre. Ha a minket körülvevő vizuális – tehát a közösségi térben funkcionáló, fotografikus – kultúrkörnyezet esztétikai kategóriáját tekintve „szép” lenne, az okvetlenül visszahatna a társadalomra


3.2 A képek típusai alkalmazási területeikből kiindulva

Alkalmazási területüket figyelembe véve többféle képi megjelenésről beszélhetünk: alkalmazott (redundáns) - (sajtó, reklám, tudományos illusztráció), amatőr- (emlékképek), a galériák elvárásait kielégítő „művészi”-, ezeken felül pedig az experimentális képről, amikor az alkotót határozottan az az elképzelés motiválja, hogy előre láthatatlan információkat szerezzen, és az adott technika segítségével olyasmit hozzon létre, ami eredendően nem szerepel a várható események között. Tudatosan az ellen a társadalmi elvárás ellen játszik, amely újabb és újabb, technikai értelemben véve egyre tökéletesebb, ugyanakkor egyre üresebb, semmitmondóbb képek gyártását teszi lehetővé – mindezt mondhatni technikaellenesen. Flusser igazi művészi (kétdimenziós) megnyilvánulásnak az ilyen értelemben vett experimentális képeket tekinti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...