3 A fotográfia, mint esztétikai üzenet
3.5 Az apparátus és a szubjektum ellentéte
Fényképezés közben az ember szubjektuma és az objektív gép dolgozik össze.
Hasonlítsuk össze e két fogalmat: a gép számokon és a számok közötti logikai, szisztematikus kapcsolaton – programon – alapszik. Az élővilág nem nyugszik efféle megbízható sémán: biológiai folyamatai visszafordíthatatlanok; a nagyban különböző pszichológiai ritmusok, amelyek egy komplex organizmusban kötődnek egymáshoz, soha nem kerülnek vissza kiindulási állapotukba. „Az organikus rendszerek a nyugalmi állapot körül fluktuálnak.” A gépek és programok azonban nem rendelkeznek állapottal.
A fényképész kulturális meghatározottsága elvileg leolvasható a fotográfiákról. Ez a meghatározottság azonban csak úgy juthat a képfelületre, ha az apparátus programján keresztülfut. Flusser szerint a fényképező ember „kombinációs játékot játszik az apparátus kategóriáival”, majd végül ennek a játéknak az eredménye kerül a fotóra. „A készülék azt teszi, amit a fényképész akar, a fényképész pedig azt, amit a készülék tud.”
Az apparátusból tehát ilyen formában nem tud kijutni a színtiszta szubjektum. A fényképezés aktusában lezajló fotó-gesztusban – a képkivágás, választás, és az exponáló gomb megnyomásakor - nem a külső világ valóságos, és nem is a fogalom bent, az apparátus programjában. Csak a fénykép valóságos. A világ és az apparátus programja csak a kép előfeltételei, megvalósítandó lehetőségek.
A szubjektum és az apparátus szorosan összefüggő dolgok, csak együtt képesek valódi fotográfiai alkotás létrehozatalára. Olyan ellentétek, amelyek jelen esetben kiegészítik egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése