2011. február 28., hétfő

ÚJRA! Garaczi László PLAZMA

ÚJRA!

 

Garaczi László

PLAZMA

 

2011. március 04-én, 20.00 órától a

Sirályban
(1061 Budapest, Király utca 50.)

 

 

"Plazmavilág: a karakterek, helyzetek, történések folyamatos forma- és halmazállapot változáson mennek keresztül. Felismerhető egy város, Budapest körvonalai, helyzetei, figurái. A konkrét és mégis relatív térben keresünk formát, jellemet, igazságot, törvényt.
A darab szereplői bár mai, városi magyarok, ugyanakkor külsőleg és belsőleg a plazmaság „törvénye" alatt állnak: egyik jelenetből úgy folynak át a másikba, mint különböző színű folyadékok, különböző formájú edényekbe (hajszálcsövesség)."
Garaczi László


5 színész. 25 szerep. 1 felvonás. 0 díszlet. Játék.
Rólad, rólam, rólunk.
Elsorvad a kisagyad, ha nem simogatnak?
Öngyilkos leszel, ha nincs kapcsolatod?
Boldog vagy, ha van?
Bármilyen inger jobb az ingertelenségnél?
Ez csak játék?

Mohai: Polgár Péter
Fábián: Jaskó Bálint
Balla: Zrinyi Gál Vince
Réka: Szabó Vera
Bori: Lass Bea

Dramaturg: Róbert Júlia
Zene: Czabán Gábor, Futó Balázs
 ----

MAGYAR KARMA

„Megemésztetlen múlt,

Öklendező jelen,

Felzabált jövő,

Magyar karma.”

Pócs Péter


MAGYAR KARMA

Kiállítás Pócs Péter, Orosz István és Ducki Krzysztof 1988 és 2009 között készült politikai, társadalmi és kulturális témájú plakátjaiból a Bakelit Multi Art Centerben (1095 Budapest, Soroksári út 164., 18-as épület) 2011. március 17-től április 15-ig.

A történelmi vonal

Ezek a műalkotások többet mondanak el Magyarország legutóbbi 20 évéről, mint bármelyik történelmi tanulmány: görbe tükröt tartanak elénk – szembesítenek saját múltunkkal. Megkérdőjelezték a diktatúra létjogosultságát és állást foglaltak az egyén szabadsághoz és méltósághoz való joga mellett.

Bár a plakátok 1988 és 2009 között készültek, többségükre mégis úgy emlékszünk, mint a rendszerváltás dokumentumaira, gondoljunk csak például Orosz István Tovarisi konyec! című munkájára, amely a rendszerváltás egyik emblematikus darabja mind a mai napig. A három képzőművész több plakátot is készített az 1956-os forradalom 50. évfordulójára is.

A művészeti vonal

A most kiállított félszáz plakát korábban soha nem szerepelt közös tárlaton, ezért különösen hálásak lehetünk a dán ötletgazdáknak ezért a kezdeményezésért. A magyar plakátművészet három legjelentősebb, világhírű képviselőjének alkotásait gyűjtötték csokorba és mutatják be a dán után a magyar közönségnek.


A dán vonal

A kiállítás ötletgazdája Heine Sveistrup Jensen Jütland és Fyn tiszteletbeli magyar főkonzulja, a magyar plakátművészet elkötelezett híve, a Skandináv Ház Alapítvány kuratóriumi tagja. A kiállítás 2009. október 23-án, a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának huszadik évfordulóján nyílt meg Dániában.

A kiállítás rendezője a Közép-dániai Régió.

A kiállított plakátok a Dán Plakátmúzeum tulajdonát képezik, így a gyűjtemény hazai megtekintésére utoljára a budapesti kiállításon nyílik lehetősége az érdeklődőknek.



Megnyitó: 2011. március 17. 20 óra

A megnyitón közreműködik Vicsek Viktor videóművész

A kiállítást megnyitja:

Heine Sveistrup Jensen, dániai magyar tiszteletbeli főkonzul

Gert Schou, a Dániai Regionális Tanács tagja

Per Nyholm, író, újságíró

Szakolczay Lajos, író, művészetkritikus

Peder Stougård, a Dán Plakátmúzeum igazgatója

A megnyitó kísérőrendezvénye 21 órától: Hetek Csoportja: Meddig még?! – előadói est Hervay Gizella és Szilágyi Domokos verseiből (Melkvi Bea és Dián Róbert előadásában)

1095 Budapest, Soroksári út 164. 18-as épület

www.bakelitstudio.hu www.skandinavhaz.hu

további információk: info@skandinavhaz.hu info@bakelitstudio.hu 

“Undigested past,
Regurgitated present,
Devoured future,
Hungarian Karma.”
            Péter Pócs
 
HUNGARIAN KARMA 
Exhibition of posters of political, social and cultural topics created by Péter Pócs, István Orosz and Krzysztof Ducki between 1988 and 2009.  
Bakelit Multi Art Center (1095 Budapest, Soroksári út 164., building 18.)  
From 17. March to 15. April 2011.
 
The historical line
Although these works were made between 1988 and 2009, most of them are still remembered as the posters of the change of regime, for example, just think of the work of István Orosz: Tovarisi konyec! which is an emblematic piece of art to the present day. The three artists also made several posters to the 50th anniversary of 1956 Revolution. These works of art say more about Hungary's last 20 years than any other historical study, since a curved mirror is held before us - our past is brought face to face. They questioned the legitimacy of the dictatorship, and took a stand in favour of the right to individual liberty and dignity.
 
The artistic line
The currently exhibited fifty posters have never been presented together in a common collection, so we are especially grateful to the Danish partners for the initiative. Works of the three major, world-renowned Hungarian representatives of poster-art are now collected in a bouquet and presented to the Hungarian visitors after the Danish audience.
 
The Danish line
The idea of the exhibition was thought out by Heine Sveistrup Jensen, Hungarian Honorary Consul General of Jutland and Fyn, committed devotee of Hungarian poster-art, Board member of Nordic House Foundation. The exhibition was opened in Denmark 23. October 2009. on the 20th anniversary of proclamation of
the Republic of Hungary in 1989.
The exhibition was organized by the Central Denmark Region.
The posters are owned by the Danish Poster Museum, so the last opportunity to view the collection in Hungary will be at this exhibition held in Budapest.
 
Opening: 17. March 2011. 20.00 
Video artist, Viktor Vicsek performs at the exhibition opening.
Exhibition is opened by:
Heine Sveistrup Jensen, Hungarian Honorary Consul General of Denmark
Gert Schou, member of Council of Central Denmark Region
Per Nyholm, writer, journalist
Lajos Szakolczay, writer, editor
Peder Stougård, director of Danish Poster Museum 
Event included in the opening from 21.00: Group of Seven: How long more?! 
An evening performance of Gizella Hervay’s and  Domokos Szilágyi’s poems (performed by Bea Melkvi and Robert Dián) 
1095 Budapest, Soroksári út 164 18-building

www.bakelitstudio.hu, www.skandinavhaz.hu

Further information: info@skandinavhaz.hu info@bakelitstudio.hu


 

Bin-Jip 1. születésnapi koncert, Lesní zvěř (CZ)

Bin-Jip 1. születésnapi koncert, Lesní zvěř (CZ)
Polyphony – Koncertsorozat Magyarország EU-elnökségének alkalmából
2011. március 4., péntek 21h
A38 Hajó – Petőfi híd budai hídfő
Belépő elővételben: 1700 Ft, a koncert napján: 2000 Ft. A koncert támogatója a Cseh Centrum.


2011. január elsejétől fél éven át Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét. Magyarország 2004. május elseje óta teljes jogú tagja az európai közösségnek, de ez a tagság igazán most teljesedik ki: az elnökséggel hazánk fontos lehetőséget kap, hogy külpolitikai, gazdasági és nem utolsósorban kulturális elképzeléseit érvényre juttassa. Az elnökség alkalmából nagylélegzetű koncertsorozat indul az A38 Hajón: a Polyphony néven futó sorozat Magyarország EU-elnökségét harangozza be és népszerűsíti. A sorozat alcíme: Unity, Diversity, Music (Polifónia – Egység, sokféleség, zene) a lehető legpontosabban írja le célját. Az egy éven keresztül zajló, 50 duplakoncertből álló sorozat egyes alkalmain egy-egy magyar és külföldi előadó lép fel – a külföldiek az Európai Unió országait képviselik. Polyphony, polifónia, avagy többszólamúság: a sorozat üzenete egyértelmű – be- és megmutatni Európa gazdag zenei kultúráját, sokszínűségét, azt a villódzó gazdagságot, amitől e kontinens az, ami. A koncertekről az A38 Hajó televíziós felvételeket készít, melyek hamarosan a televízió képernyőjére kerülnek. A sorozatot a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, illetve a Hungarofest támogatja.



A szokatlan hangzású Bin-Jip név (ejtsd: bin dzsip) – amit Kim Ki-Duk híres filmjének címéből kölcsönzött a zenekar - mögött négy sokoldalú, fiatal zenész rejtőzik. Az együttes nem kapkodta el a színre lépést: a tagok több mint egy évig írták és csiszolgatták eklektikus, a korábbi munkáikhoz képest modernebb és kísérletezőbb hangzású - triphop-, elektro- és nujazz-hatásoktól sem mentes -, mégis dalközpontú műsorukat, mielőtt koncertezni kezdtek volna vele. A Bin-Jip zenekar igen demokratikus munkamódszerrel dolgozik: a zenészek szinte egyenrangú zeneszerzőkként, hangszerelőkként és producerekként vesznek részt a munkában - nemcsak saját hangszeres szólamaikkal járulnak hozzá az egészhez, hanem együtt alakítgatják a dalszerkezeteket, hangszíneket, effekteket stb.


A Bin-Jip igazi együttes, amelybe a külön-külön is szép karriert befutott tagok mindegyike beletette saját világlátását, zenei intuícióját. Harcsa Veronika, bár szólókarrierjét elsősorban dzsesszénekesnőként alapozta meg, az Erik Sumo Bandben már kacérkodott a poppal és az elektronikával is. Kaltenecker Zsolt korábbi zenekaraiban, mindenekelőtt a Kaltenecker Trióban bár bizonyította, hogy nem csupán nagyszerű technikájú, virtuóz zongorista, de remek zeneszerző is. Régi „harcostársával”, a szkreccsmester Andrew J-vel már több lemezen kísérletezett a dzsessz és a populárisabb műfajok, mindenekelőtt a hiphop ötvözésével, Gyémánt Bálint pedig a fiatal generáció legismertebb dzsesszgitárosa, és a Bin-Jipben bizonyítja sokoldalúságát.


A Bin-Jip bemutatkozó lemeze hatalmas sikert aratott, Japánban is megjelent, az Enter című dalhoz Pater Sparrow filmszemle-díjas csapata készített különleges látványvilágú klipet. Ez a nagyszerű zenekar ünnepli első születésnapját az A38 Hajón.


A zenekar tagjai
Harcsa Veronika: ének
Kaltenecker Zsolt: billentyűsök
Gyémánt Bálint: gitár
Andrew J: lemezjátszók, elektronika


bin-jip.hu
www.myspace.com/binjipofficialspace
http://www.youtube.com/user/BinJipMusic


A Polyphony sorozat mostani estjének cseh vendége a Lesní zvěř (szabad fordításban: Erdei Állatok) finom hangulatú fúziós-downtempo dzsesszt játszó trió Prágából. A zenekar le sem tagadhatná, hogy elő- és példaképei között ott van például a Cinematic Orchestra: atmoszférikus, elegáns elemekből építkező nu-jazzét számtalan film ihlette, és nem véletlen, hogy sokat dolgozik együtt multimédia-művészekkel, valamint Alejandro Jodorowski zseniális filmjéhez, a Szent vérhez is készített alternatív fimzenét. A Lesní zvěř muzsikájában nagyszerűen egyesülnek az élő hangszeres játék, a programozott effektek, az improvizáció és a gyönyörűen épülő struktúrák. A zenekar első, azonos című lemeze 2009-ben jelent meg. A trió gyakran kiegészül Marek Steyer trombitással, akinek játéka újabb elemekkel és rétegekkel gazdagítja a Lesní zvěř amúgy sem egyhangú zenéjét.


A zenekar tagjai
Jiří Hradil: billentyűsök,
Hammond Martin Čech: dob, ütőhangszerek
Miloš Rejsek: ének, programozás


lesnizver.cz
www.myspace.com/lesnizver

2011. február 27., vasárnap

Március első hetében Szatmárnémetiben vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással

Március első hetében Szatmárnémetiben vendégszerepel a Kolozsvári
Állami Magyar Színház két előadással
A Kolozsvári Állami Magyar Színház két produkcióját mutatja be a Szatmárnémeti Északi
Színházban, március 3-án és 4-én.
Csütörtökön, március 3-án este 7 órától kerül sor William Shakespeare: III. Richárd című előadására, Tompa Gábor rendezésében.


“A III. Richárd nem föltétlen a hatalomról, sokkal inkább az emberi természetről szól. Richárd számára a bűn nem eszköz, hanem szinte cél. Mégpedig olyan cél, amelynek segítségével emberi kísérletet tesz a halál legyűrésére. Ezáltal mintegy közvetve kikényszerítve az isteni beavatkozást, hiszen amikor látja, hogy büntetlenül sokáig mehet, elbizakodik és magát a világ urának képzeli. Az előadás nem föltétlenül az embermegvető, démonikusan gonosz hős jellemrajzát domborítja ki, hanem inkább a zsarnokság magányát, a megváltástól való szorongás problémáját.” - vallja az előadás rendezője, Tompa Gábor.
Szereplők: Bogdán Zsolt, Keresztes Sándor, Hatházi András, Bíró József, Bács Miklós, Senkálszky Endre, Salat Lehel, Orbán Attila, Sinkó Ferenc, Viola Gábor, Molnár Levente, Szűcs Ervin, Farkas Loránd, Bodolai Balázs, Kézdi Imola, Laczkó Vass Róbert, Buzási András, Balla Szabolcs, Fogarasi Alpár, Nagy József, Mányoki Bence, Györgyjakab Enikő, Péter Hilda, Csutak Réka, Pethő Anikó, Skovrán Tünde, Kántor Melinda.
Rendező: Tompa Gábor; dramaturg: Visky András; díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu; maszkok: Varga-Járó Ilona; zeneszerző: Vasile Şirli; koreográfus: Florin Fieroiu; digitális média: Tofán Zsolt; a dramaturg munkatársa: Vajna Noémi; rendezőasszisztens: Albu István; ügyelő: Borsos Levente; súgó: Kerezsy Imola.
Pénteken, március 4-én este 7 órától láthatja a szatmárnémeti közönség Georg Büchner: Leonce és Léna című előadását, Tompa Gábor rendezésében.
Tompa Gábor már két alkalommal tervezte a Leonce és Léna színrevitelét: első ízben 1982-ben Marosvásárhelyen, (amikor azonban Harag György Kolozsvárra szólította a színház akkori beosztott rendezőjeként), másodszor Piatra Neamţ-on, 1985-ben. Az itt tervezett, erősen politikai jellegű előadást kevéssel a bemutató előtt betiltották.
„Én úgy látom, hogy a Leonce és Léna a helybenjárás forradalomként való megideologizálásának a darabja, amit persze nem csak az eltelt húsz év eseményeiben, hanem sok mindenben látok. Én is azt a fajta elkeseredettséget érzem, amit talán Büchner. Ami vonzó benne mindenesetre, az az, hogy én nem tudnék a '89 óta eltelt húsz évről egy direkten politizáló színházon keresztül beszélni. Úgy tudok erről beszélni igazán, ha az előadásból mégsem hiányzik valahogy a remény mozzanata, mégis van valami szeretet benne...” - nyilatkozta Tompa Gábor. 
Leonce szerepében Bodolai Balázst, Léna szerepében Györgyjakab Enikőt láthatja a közönség. Péter, Popo birodalmának királya: Váta Loránd, Valerio: Viola Gábor, Rosetta: Kató Emőke, nevelőnő: Varga Csilla, szertartásmester: Bíró József, az államtanács elnöke: Orbán Attila, rendőrfőnök: Keresztes Sándor, rendőr: Sinkó Ferenc, iskolamester: Szűcs Ervin, udvari káplán: Salat Lehel, tanácsosok, hivatalnokok: Laczkó Vass Róbert, Balla Szabolcs, Fogarasi Alpár, Kántor Melinda, Salat Lehel, Sinkó Ferenc. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője: Carmencita Brojboiu. Dramaturg: Visky András. Zene: Vasile Şirli. Koreográfus: Florin Fieroiu. A rendező munkatársa: Albu István. Ügyelő: Borsos Levente, Mixtay Péter. Súgó: Kerezsy Imola.

2011. február 26., szombat

Radnóti Színház: G. B. Shaw: Pygmalion

G. B. Shaw:
Pygmalion
romantikus történet
Fordítja: NÁDASDY ÁDÁM

    Henry Higgins, nyelvész Szervét Tibor

    Eliza, virágáruslány Petrik Andrea
    Alfred Doolittle, kukás Szombathy Gyula

    Higginsné Csomós Mari

    Pickering ezredes Bálint András
    Pearcené, házvezetőnő Kováts Adél
    Freddy Eynsford-Hill Klem Viktor
    Eynsfordné, az anyja Martin Márta
    Clara, a húga Neudold Júlia eh.
    Nagykövet   Horesnyi László
    Gúnyos járókelő/Nepommuck Urbán Tibor
    Első járókelő/Lakáj Simon Zoltán eh.
    Taxisofőr Kecskés Mihály
    Szobalány Drága Diána  
Dramaturg: Kovács Krisztina
Díszlet: Szlávik István
Világítás: Baumgartner Sándor
Jelmez: Szakács Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
Súgó:  Serfőző Andrea
A rendező  munkatársa: Őri Rózsa

Rendező:  VALLÓ PÉTER


Bemutató: 2011. február 27.

Fotók: Veszprémi Judit 







Jevgenyij Svarc / Parti Nagy Lajos SÁRKÁNY bábjáték

Jevgenyij Svarc / Parti Nagy Lajos 
SÁRKÁNY
bábjáték
„Azért választottuk ezt a darabot, mert amióta a KoMa létezik, minden évben készít egy előadást kifejezetten gimnáziumok számára. Fontos volt, hogy a mostani produkciónak is legyen kortárs magyar vonatkozása, ezt garantálja Parti Nagy Lajos. A Sárkány olyan aktuális problémákat vet fel, amelyeken szerintünk fontos elgondolkodnia a fiatalabbaknak is, hisz körül veszi őket, de ezt nem biztos, hogy tudatosítják magukban."
 Vékes Csaba 

A KoMa Társulat ezt az előadását eddig csak középiskolások előtt mutatta be.
Most először, felnőtt közönségét invitálja a

Sirályba
(1061 Budapest, Király utca 50.)
2011. március 01 –én

Délután 15.00 és este 20.00 órától

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.
 
A sárkány négyszáz éve tartó diktatúrája és egy szabadságharcos elszántsága. A KoMa csodálatos bábokat ragad, hogy elragadja nézőit Jevgenyin Svarc mesevilágába, Drakóniába, (Parti Nagy Lajos átdolgozásában kiváló humorral, nagyszerű áthallásokkal saját világunkra) A kezetlen, lábatlan, kificamodott lelkek, láncravert lelkek, spicli lelkek, holt lelkek városába érkezik Lánc L. Ottó, szabadságkutató, hivatásos sárkányölő. Korrupt politikusok, megfélemlített polgárok, halálraítélt szűz, cenzúra, párbaj, csapda és ármánykodás viharában a hős diktatúrákon átívelő töretlen küzdelme, hogy a sárkányt még az emberek szívéből is kiírtsa. A sárkányt, ami a szemnek láthatatlan. A láthatatlanná tevő kalap alatti küzdelem. Ami látható az az ember.
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

SZEMÉLYEK
DRAKON, a sárkány Szabó Vera, Valcz Péter
LÁNCZ L. OTTÓ Mohai Tamás
SÁRMÁNY, levéltáros Derzsi Dezső
ELZA, a lánya Lass Bea
POLGÁRMESTER Fekete Zsolt
HENRIK, a fia Jaskó Bálint
KANDÚR Polgár Péter
FOGLÁR Polgár Péter
1. 2. 3. nő Szabó  Vera 
Jelmez, bábok: Bodor Kata
Rendező: Vékes Csaba
Munkatársak: Bartók Ferenc, Horváth GALLO Árpád
Művészeti vezető: Zrinyi Gál Vince 
A Kék  Művészügynökség  és  Produkciós  Iroda  Kft. engedélyével.

Írj és nyerj! Cikkírói pályázat

Cikkírói pályázat    A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

Írj és nyerj!

Szerző: Budapest Terminál   |   2011. 02. 14.
A Budapest Terminál pályázatot hirdet tehetséges, fiatal szakírók, újságírók, kritikusok felfedezésének céljából.
A Budapest Terminál olyan kulturális programajánló portál, amelynek stílusát a budapesti kultúrát szerető emberek alakítják. Célunk, hogy minél szélesebb panorámát adjunk a hazai kulturális életről a mainstreem-től az underground kezdeményezésekig.
A PÁLYÁZÓK KÖRE:
Elsősorban olyan 18 – 35 év közötti újságírók, kritikusok, esszéisták vagy csak éppen kultúrabarát, színházba, moziba, múzeumba járó, írói ambíciókkal rendelkező fiatalok jelentkezését várjuk, akik szívesen hangot adnak saját kulturális élményeikről alkotott véleményüknek.

A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI:
Az alábbi három kategóriában, műfaji meghatározásban lehet pályázni:

  • kritika: maximum 4000 karakter, valamely, még műsoron lévő színházi előadásról; moziműsoron lévő filmről vagy magyarországi, még jelenleg is megtekinthető művészeti kiállításról,
  • portré: maximum 4000 karakter, egy Magyarországon dolgozó művészről (színész, rendező, író, kurátor, stb.)
  • interjú: maximum 4000 karakter, egy Magyarországon jelenleg is aktívan dolgozó művésszel (színész, rendező, író, stb.)
Egy pályázó  több kategóriában is, kategóriánként maximum három írással pályázhat.
A pályázati írásokat kizárólag a Budapest Terminál oldalán történt regisztráció után, a http://budapestterminal.hu/palyazatok/1-on-line-kulturalis-cikkek-kritikak-interjuk-keszitesere-irasara/palyamunkak/uj alatt lehet feltölteni.
Minden egyéb úton beérkező  pályázat formai hibásnak minősül!
A PÁLYÁZÓK DÍJAZÁSA:
A feltöltött írásokat az oldal látogatói folyamatosan olvassák és értékelik. A nyertes pályázatok a regisztrált látogatók által legtöbb szavazatot elért írások közül kerülnek ki.
Az első három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül, valamint lehetőséget kap az oldalon folyamatos publikálásra, írásai megjelentetésére.

Fődíj: Packard Bell P8 notebook
II. és III. díj: Philips diktafon

A pályázat hivatalos eredményhirdetésére a Színházi Világnapon, 2011. március 27-én kerül sor.
A PÁLYÁZAT HATÁRIDEJE:
A pályaművek beérkezési, feltöltési határideje: 2011. március 15. 24:00 óra
A pályázókat az eredményről legkésőbb 2011. március 20-ig értesítjük e-mailben a megadott elérhetőségen.
Információ, bővebb tájékoztatás a kapcsolat@budapestterminal.hu e-mail címen kérhető.

2011. február 25., péntek

A NÉPRAJZI MÚZEUM NAPJA

A NÉPRAJZI MÚZEUM NAPJA
2011. március 5. 
Xántus Jánost 1872. március 5-én nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnográphiai Osztályának igazgató-őrévé. A Néprajzi Múzeum ezt a napot évről-évre születésnapjaként ünnepli. Március 5-én az érdeklődők a múzeum valamennyi kiállítását, rendezvényét ingyen látogathatják, és a kiadványokat is kedvezménnyel vásárolhatják meg. A programokban a hagyományos népi kultúra és napjaink jelenségei egyaránt terítékre kerülnek, tükrözve az épületben zajló sokszínű, változatos munkát.
Töltse velünk ezt az ünnepnapot! 
A nap házigazdája Dr. Szarvas Zsuzsanna mb. főigazgató.

10.00-13.00 óráig
Európai ruhatár. Múzeumpedagógiai foglalkozás minden korosztálynak (aula)
10.30 óra
Tárlatvezetés az Élő népművészet című kiállításban (földszinti kiállítótér)
10.30-12.00 óráig
"Suomi Szeminárium: Europass". Rendhagyó tárlatvezetés a (M)ilyenek a finnek? című kiállításban (II. emeleti kiállítótér)
11.00-13.30 óráig

Lenyomat, lájk és állapotbeállítás. MaDok-napok, 7. (105-ös terem, I. emelet)
11.00-11.10 Köszöntőt mond Dr. Szarvas Zsuzsanna mb. főigazgató
11.10-11.30 Lackner Mónika (Néprajzi Múzeum): Szöveges falvédők mai lenyomatban
11.30-11.50 Simonovics Ildikó (BTM - Kiscelli Múzeum): Gyűjteménygyarapítás on-line - LIKE :) Street Fashion Budapest
11.50-12.20 Kérdések, beszélgetés, vita
12.20-12.40 Kávészünet
12.40-13.00 Frazon Zsófia (Néprajzi Múzeum): Állapotbeállítás: kiállítás
13.00-13.30 Beszélgetés, kérdések
14.00-18.00
MaDok-filmek 1-5. vetítése a Moziban
11.00 -12.00 óráig

A Néprajzi Múzeum átépített tereit és új infokommunikációs rendszerét bemutatja Granasztói Péter
11.00 óra

Rajzok, nyomatok a muzeológus és a restaurátor kezében (papírrestaurátor-műhely, II. emelet)
12.00-14.00 óráig

Tavaszi ünnepkör. A Hagyományok Háza gyermekfoglalkozása (díszterem)
12.00 óra

Mire jó a Néprajzi Múzeum könyvtára? (Könyvtár, földszint)
12.00-14.00 óráig

"Suomi Szeminárium: benne vagy?". A Káva Kulturális Műhely drámapedagógiai foglalkozása fiataloknak (II. emeleti kiállítótér)
13.00 óra

Ónedények a muzeológus és a restaurátor kezében (fémrestaurátor-műhely, II. emelet)
13.00 - 18. 00 óráig

Európai népek meséi a Meseutca szögletében (aula)
14.00 óra
Tárlatvezetés a (M)ilyenek a finnek? című kiállításban (II. emeleti kiállítótér)
14.00-16.00 óráig

A Néprajzi Múzeum 2011-es roma tárgyú kiállításai - (díszterem, első emelet)
Képek, cigányok, cigányképek - Museu Valencia d'Etnologia. Szuhay Péter és Szeljak György előadása
Liszt Ferenc és a "czigány zene" - Sárosi Bálinttal Pálóczy Krisztina és Szuhay Péter beszélget
15.00-16.30 óráig

Cigányok útja. Az Ezerarcú Multikulti Egyesület drámapedagógiai és kézműves-foglalkozása gyerekeknek. Élő roma zene
15.00-16.30 óráig

A Néprajzi Múzeum új kiadványait bemutatja Szarvas Zsuzsanna
Obi-ugor viseletek nyomában. Régi felfedezőkről és saját kutatásairól beszél Kerezsi Ágnes (105-ös terem, első emelet)
15.00 óra

Mire jó a Néprajzi Múzeum könyvtára? (Könyvtár, földszint)
16.30 óra

A nap előadása (díszterem, I. emelet)
10.00-18.00 óráig

A máramarosi emberalakos szövött szőnyeg újjászületése (aula)
10.00-18.00 óráig

Szicíliai kordé - az Európa-gyűjtemény kincse (aula)
10.00-18.00 óráig

Olvasósarok a Néprajzi Múzeum új kiadványaival (aula)
10.00-18.00 óráig

A könyvtár kínálata a Néprajzi Múzeum 2011-es kiállításaihoz
10.00 - 18.00 óráig

Játék a szavakkal: versgenerátor a Meseutca szögletében (aula)


NÉPRAJZI MÚZEUM
Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.
NYITVA: 10:00 – 18:00, hétfőn zárva
E-mail: info@neprajz.hu
Telefon: 473 24 41
www.neprajz.hu

„Vidám Farsangi Est”- BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARA

2011. február 28. (hétfő) 19:30
Kodály Központ (Pécs, Breuer Marcell sétány 4.)
BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARA
  „Vidám Farsangi Est”
Vezényel: Dénes István
Közreműködnek: Várnai Bea – klarinét, Závodszky Magda – hegedű
Műsor:
A. Dvořák: Karnevál – nyitány
A. Ponchielli: Az órák tánca a Giocondából
G. Verdi – L. Bassi: Rigoletto-fantázia
G. Verdi: Balettzene az Otellóból
O. Nicolai: A windsori víg nők – nyitány
P. de Sarasate: Cigánydalok op.20
Kacsoh Pongrác – Dénes István: Részletek a János vitézből
J. Brahms: 6. Magyar tánc (D-dúr)
J. Brahms: 5. Magyar tánc (g-moll)
Dénes István: Nokia-Valse

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
A magyar és az európai zenekari kultúra különleges fejezete a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara története. 1853-ban alapította Erkel Ferenc, hagyományait Erkel Sándor, Kerner István, Richter János, Dohnányi Ernő, Ferencsik János, Kórody András és Erich Bergel elnökkarnagyok alakították.

A zenekar története három korszakra osztható. Fennállásának első  kilencven évében az Operaház legkiválóbb hangszeres művészeiből álló, s színházi munkája mellett koncertező együttes hazánk egyetlen hivatásos zenekara volt. Így a nemzetközi zenekari irodalom legfontosabb alkotásait a Filharmóniai Társaság Zenekara mutatta be. Az 1945 januárjával kezdődő második korszakban megszűnt az együttes korábbi egyeduralkodó helyzete. Ennek ellenére ebben az időszakban is jelentős szereplője maradt a magyar zenei életnek.
1997 szeptembere óta a fiatal karmester-generáció egyik legígéretesebb tehetsége, az együttes régi vendég-dirigense és elkötelezett híve, Rico Saccani irányítja a zenekar művészi munkáját.
Dénes István 

Dénes István a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1977-ben szerzett diplomát zeneszerzés, karmester és zongora szakon. Azóta a Magyar Állami Operaház tagja.
Sir George Solti-ösztöndíjasként Bécsben is tanult; Európa számos országában vezényelt vendégként. A Brémai Operaháznak 1987-től első karmestere, 1995-től pedig a trieri Operaház főzeneigazgatója. Művészi munkáját Komor Vilmos-emlékplakettel ismerték el.

XV. Kézműves és Kreatív Kiállítás és Vásár Petőfi Csarnok

2011. március 5-6., 10-18 óra
XV. Kézműves és Kreatív Kiállítás és Vásár
Petőfi Csarnok
A Kézműves és Kreatív Kiállítás és Vásár rendezvényei igazi családi szórakozást kínálnak a Petőfi Csarnokban. A programon közel száz kézműves kínálja igényes portékáját, a több ezer ide látogató érdeklődőnek.   Ezen a rendezvényen nem csak vásárolni lehet, hiszen a kézművesek egész nap bemutatókat, foglalkozásokat tartanak, és segítségükkel, irányításukkal felnőttek, gyerekek, profik és amatőrök egyaránt kipróbálhatják, esetleg elsajátíthatják a különböző technikákat.
A rendezvényen, már megszokottan, megtalálhatóak lesznek mind a hagyományos népművészet
(bőrműves, hangszerkészítő, kosárfonó, keramikus, nemezkészítő, papírmerítő, faműves, gyertyaöntő stb.), mind a modern kézműves technika (üvegfestés, szalvétatechnika, gyöngyfűzés, tűzzománc, foltvarrás, ékszerkészítés, selyemfestés, természetes alapanyagból készült használati és dísztárgyak stb.) képviselői is.
A kiállítás vásárral egybekötött, így lehetőség van a késztermékek, valamint az alapanyagok megvásárlására.
A kicsik és a mamák kényelméről a rendezvény alatt térítésmentes játszóház gondoskodik.
Belépő:          
felnőtt: 600.-Ft
gyermek (6 éves kortól), nyugdíjas: 400.-Ft
családi: 1200.-Ft


2011. február 24., csütörtök

AGE:L IM WORLD – Drégely Imre kiállítása a Nessim Galériában

AGE:L IM WORLD – Drégely Imre kiállítása a Nessim Galériában
Drégely Imre az ötvenegyedik életévébe lépett. Ebből az alkalomból rendez a Nessim Galéria a munkáiból egy átfogó kiállítást.A kiállításának megnyitójára március 3-án 19.00 órakor kerül sor. A megnyitón Musica Moralia működik közre.


Ennek a kiállításnak a keretében a Nessim Galéria egy olyan kiállítás megvalósítására vállalkozott, amelynek keretében Drégely Imre korai munkáitól kezdve a legújabb alkotásokig mintegy több tucat művet állítson ki. Olyan kiállítás tervezünk, mely alapos bevezetést nyújt a látogatóknak arról, hogy a kezdeti munkáktól kezdve az utolsó évekig milyen változások mentek végbe fotográfusi szemléletében, művészetében. Itt lesznek a Budapest sorozat legjellemzőbb képei a nyolcvanas évekből, a polaroid munkák, az XXS sorozat képei, az „Objektek” legjellemzőbb darabjai és a mára elmaradhatatlan multi-image kompozíciók. Drégely folyamatosan kísérletezik a fotográfia eszközökkel, legyen az polaroid filme, vagy a Photoshop. Így mindig határterületeken mozog és fotográfiája éppen azért nagyon sajátos jellemzőket mutat fel. Drégely szabályrendszer és a játékosság egyaránt fontos és valamilyen formában mindig felbukkan a képein. Ez a kiállítás jó alkalmat ad arra, hogy alapos áttekintést nyújtson egy több évtizedes művészi nagyon változatos kanyarokat leíró életművön. Ezek az évtizedek, amiket ez a kiállítás is lefed, hozták a fotográfia történetének egyik legnagyobb forradalmát is és ez a kiállítás jó alkalmat ad arra is, hogy látni lehessen egy lehetséges reakció ezekre a kihívásokra. A kiállítás megnyitója alkalmából a Musica Morali ad koncertet.

A Nessim Galéria címe : 1061 Budapest, Paulay Ede u. 10.
Nyitvatartás hétfőtől péntekig :14.00-18.30
www.nessim.hu

2011. február 23., szerda

Szuper Irma

Szuper Irma 
2011. február 27-én este 20.00-tól
a Sirályban

www.siraly.co.hu
1061 Budapest, Király u. 50.
 
„Nyár elejére megújult társulat első közös munkájából született az előadás. Korábban sosem dolgoztunk együtt ebben a felállásban, páran még ismeretlenek voltak egymás számára, így egy könnyedebb, elvonulósabb, nyári workshop – szerűséget kerestem a csapatnak… ez lett a Művészetek Völgye, és Monostorapáti. Tervezgettünk, gondolkoztunk… a településsel, az ottani élettel ismerkedve jutott eszünkbe, mi lenne, ha a falunak a faluról próbálnánk mesélni úgy, ahogy mi látjuk és érezzük.
Ki az a Szuper Irma? Monostorapáti falumúzeuma emléktáblán őrzi alakját, legendák keringenek a múzeumalapító tanítónőről, aki végül tovább ihlette a mi előadásunkat is.”
Zrinyi Gál Vince
Szereplők:
Derzsi Dezső, Fekete Zsolt, Jaskó Bálint, Lass Bea, Mohai Tamás, Polgár Péter, Szabó Vera, Valcz Péter, Vékes Csaba, Zrinyi Gál Vince
Technika és minden, ami fontos: Mervel Miklós, Horváth GALLO Árpád
Film: ZGV
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Rendező: Keszég László
 
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.
 

100 Templomi Koncert : MÁGA ZOLTÁN és MŰVÉSZ BARÁTAI

100 Templomi Koncert

MÁGA ZOLTÁN és MŰVÉSZ BARÁTAI
március 20. (vasárnap), 18:00, Dohány utcai Zsinagóga


Purimi jótékonysági koncert 
Közreműködik:
Tokody Ilona, Szakcsi Lakatos Béla,
Zséda, Feke Pál és meglepetés vendégek

A Szent István Bazilikában indult útjára még 2009-ben a művész egyedülálló 100 templomi jótékonysági koncertsorozata egy hatalmas összefogás megvalósításának jegyében. A cél az, hogy több nemes ügy érdekében, segítő kezet nyújtson Mága Zoltán világhírű hegedűvirtuóz.
Most a csodálatos Dohány utcai Zsinagógába érkezik ez a fontos küldetés. A templom - Isten háza, ahol minden ember egyenlő, ahol minden lélek ugyanolyan fontos! Itt otthonra lel a szív, magasztos hangulatban megnyílik a lélek. Eggyé válnak, közösséggé válnak a jelenlévők. Megszűnik minden baj és bánat, egy kis időre csodálatos béke költözik a Földre. A zene, a templomi zene még tovább viszi a lelkeket s egy kicsit úgy érezheti mindenki, hogy megérkezett, otthon van, minden terhet letett…  
Ennek a rendkívülinek ígérkező hangversenynek a fővédnökségét dr. Erdő Péter bíboros, prímás úr és prof. dr.Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi közösen vállalta el, a házigazda-műsorvezető szerepét dr. Frölich Róbert a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija.
Helyfoglalás  érkezési sorrendben. A szervezők kérik a kedves férfi vendégeket, hogy fejfedőt legyenek szívesek magukkal hozni.
Kapunyitás: 16.30 (biztonsági ellenőrzés miatt)

2011. február 22., kedd

SZJ9231 - avagy a művtev vége

Vinnai András
SZJ9231 - avagy a művtev vége
kísérleti stádium
2011. február 25-én este 20.00-tól
a Sirályban
www.siraly.co.hu
1061 Budapest, Király u. 50.
2010. Elfogy az olaj. A világgazdaság összeroppan. Nincs többé áram, nincs többé közlekedés. A színházaknak is befellegzett.
A nézők ekét és szarvasmarhát ragadnak. Színészekre nincs többé szükség. Akik eddig reflektorok előtt riszálták a seggüket, fel kell,
hogy tegyék maguknak a kérdést: Most akkor mi lesz?
A KOMA válasza: “Meg fogunk dögleni! Mind meghalunk!”
A sors azonban csúnyán rácáfol: nem ússzák meg ilyen könnyen.
Játsszák:
Sipos Eszter, Jaskó Bálint, Szabó Vera, Vékes Csaba, Lass Bea, Mohai Tamás, Mervel Miklós, Mester Szilvia, Polgár Péter, Zrinyi Gál Vince
Technikai munkatárs:
Mervel Miklós, Tischler Attila
Jelmez:
Pirityi Emese
A videó-bejátszás alkotói:
Gáspár Szabolcs, Móna Zsolt, Maly Róbert, Szabó Dániel, Tóth Csaba, Zrinyi Gál Vince
Grafika:
Vinnai András ötlete alapján Perjés Bernadett

Produkciós vezető:
Bartók Ferenc


A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

BŐRÖNDMESE- Új bemutató a Budapest Bábszínházban

BŐRÖNDMESE
Zenés, bábos játék 5 éves kortól 
Írta és rendezte: Gergely Róbert
Zene: Szolnoki Péter
Versek: Duba Gábor
Díszlet: Gergely Simon
Rendezőasszisztens: Vayek Andrea
Bábok: Koryürek Vera
Koreográfus: Kiss Izabella
Produkciós manager: Mikó  Zsolt
Szereplők:

PATAI ANNA
BODROGI ATTILA
MISKOVICS RÓBERT
JUHÁSZ IBOLYA
KOVÁCS KATALIN, valamint
Koxy, Marci

Bogi, a kisiskolás lány nem nagyon szeret iskolába járni. Inkább csavarogna, bulizna, világot látna. A hatalmas utazóbőrönd viszont már unja a sok utazgatást, inkább járna iskolába. Ezt a súlyos problémát egy cirkuszi kiskutya pillanatok alatt megoldja.

A BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ  és a GERGELY THEATER közös előadása
Bemutató: 2011. március 2. du. 3 óra

2011. február 21., hétfő

Az utolsó roma – egy utolsó cigány

Az utolsó roma – egy utolsó cigány 
2011. február. 22-én és 24-én este 20.00-tól
a Szikrában
SZIKRA cool•tour•house Nonprofit Kft.
1066 Budapest, Teréz krt. 62.
2193-ban járunk, a Transzdunatális Unió spirituális fővárosában: Budapesten. A mai napon nem kisebb eseménynek lehetünk szem és fül, de mindenesetre tanúi, mint a sokak által várva várt, már- már követelt: Az UTOLSÓ ROMA - emlékkiállítás ünnepi megnyitójának, és első tárlatvezetésének. Akik itt belépnek, találkozhatnak a közelmúlt egy sajátos és sok vitát kiváltó népcsoportjával, akik azonban ma már nincsenek közöttünk. Mégsem árt emlékezni rájuk, mert így megemlékezünk önmagunkról is, hiszen közöttük éltünk. A múzeumban a születéstől a végsőmegoldásig kísérhetjük figyelemmel a cigánykérdést – és megismerkedünk a kérdésre adott válaszainkkal is. Kérjük a tárlók előtt maradjunk csendben, kövessük a tárlatvezető utasításait, mert a megelevenedő négy dimenziós installációk nem riadnak vissza a látogatóktól való kommunikációtól sem. Ne hagyják magukat becsapni, ne etessék, ne itassák, pénzzel se támogassák a kiállított tárgyakat, akkor sem, ha ők ezt igen erélyesen követelik. Kellemes, tanulságos perceket kíván: A Tárlatvezetőség.

Író: Kovács Kristóf
Szereplők:
Derzsi Dezső, Fekete Zsolt, Katona László, Jaskó Bálint, Lass Bea, Mohai
Tamás, Polgár Péter, Scherer Péter, Szabó Vera, Valcz Péter
Jelmez: Pirityi Emese
Fény: Mervel Miklós
Műszaki vezető: Horváth GALLO Árpád
Külső koordinátor: Vékes Csaba, Zrinyi Gál Vince
Producer: Manna Egyesület
Támogatók: Előadóművészi Jogvédő Iroda, Fővárosi Önkormányzat
Bizottsága, Polgár Krisztina Emlékalap, Király Júlia, Summa Artium

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

Fotó: Kővágó Nagy Imre

„Kertépítés vagy fotózás? Mindkettő, egyszerre!” Szondy Melinda interjúja Balla András fotográfussal

„Kertépítés vagy fotózás? Mindkettő, egyszerre!”

– Interjú Balla András Balogh Rudolf-díjas fotográfussal –

Balla András eredetileg kertépítő mérnöknek tanult, s csak később kezdett el érdeklődni a fotográfia iránt. Ennek ellenére ma hazánk egyik legnevesebb fényképészét tisztelhetjük benne, aki nevét elsősorban az experimentális fotográfiában elért eredményeinek köszönheti, illetve annak a speciális látásmódnak, ahogy a különféle kerteket, s a bennük lévő embereket, állatokat, tárgyakat látja és fotózza. Számos sikeres hazai és külföldi kiállítás van már háta mögött. Nívós fotográfiai versenyek első díjait vihette haza, melyek közül legutóbb a Magyar Fotográfiai Nagydíjat vehette át munkája elisméréséül. A Mai Manó Házban (Magyar Fotográfusok Háza) „Illatos kert” címmel nemrég megnyílt kiállítása apropóján beszélgettünk, melyet március 20-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.



- Hogyan jött az ötlet, hogy fényképezni kezdjen? Mi eredményezte, hogy úgy döntött nem is hobbi szinten, hanem rögtön komolyan áll hozzá a fotózáshoz?

Balla András: Már édesapám, nagyapám és dédapám is fényképezett. Édesapám sokáig szerette is volna, hogy én is fotózzak, de én inkább rajzolni, festeni szerettem. A kertépítő szakra azért jelentkeztem, mert édesapám a szarvasi arborétumnak volt a vezetője, én jóformán ott nőttem föl, ezért nagyon vonzódom a természethez. Az építészet is érdekelt, de akkor elmaradtak volna a növények, ezért pont kapóra jött, hogy akkor legyek kertépítész. Miután ott végeztem, olyan sokat kellett utaznom, hogy nem volt időm a rajzolásra, ezért úgy döntöttem, inkább lefényképezem a kerti kapukat, kis lakokat, kerítéseket és egyebeket, amik a kertben találhatóak és majd otthon lerajzolom. A fotózás dokumentáló erejét felismerve kezdtem el fényképezni, s ez odáig jutott, hogy szép lassan fel is hagytam a rajzolással.

- Mikor lett Önből elismert, professzionális fotográfus?

Balla András: „Papíron” 1977-ben, ekkor vettek fel a Fiatalok Fotóművészeti Studiójába, illetve az FMK-ba (Fiatal Művészek Klubja). 1979-ben pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségébe és a MAOE-ba (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) is. A kertépítést viszont azóta sem hagytam abba, mert azt is nagyon szeretem. Eleinte párhuzamosan próbáltam művelni mindkettőt – a fotózást és a kertépítést -, ez 1984-ig ment is, de féltem, hogy ebben végül felőrlődök. Ezután hol egyiket, hol másikat szüneteltettem, de ugyanakkor mindkét téma szakirodalmát folyamatosan követtem, hogy le ne maradjak, ez szintén nem volt könnyű. A mai napig aktívan dolgozom kertépítőként is és folytatom mellette a fotózást is.

- A kiállítás második termében láthatóak a művészi kompozíció szerint összeállított képei. Mikor kezdett el ilyen jellegű képeket készíteni?

Balla András: Elég korán. A berendezett terek fényképezése volt az, ami a rajzolásból, festésből megmaradt. Ugyanúgy meg kell rendezni a csendéletet, amit rajzolás helyett lefotózok, csak még precízebben kell ezeket összeállítani akár színvilágában, akár megvilágításában, hiszen nehezebb az eredményt módosítani. Az a páfrányos kép például nyolc évig érlelődött bennem. Nagyon szépek azok a páfrányok, s mikor lobogtatta őket a szél, még sejtelmesebb volt, de éreztem, hogy valami hiányzik a képről. Egyszer csak rájöttem, hogy az ősteremtés mítosza motoszkál bennem és innen egy ember hiányzik! A páfrányok százmillió éve létező növények, ezért is kapcsoltam őket össze a teremtés mítoszával s így jött létre ez a kép, mely stilizálva Ádámot, az első embert ábrázolja. Én úgy nevelem a növényeket a kertemben, hogy már előre tudom, mit szeretnék látni. Sokan mondták már nekem, hogy olyan a kertem, mint a suszter cipője – ami tudvalevőleg lyukas; az én kertem pedig leginkább egy dzsungelhez hasonló. Erre azt szoktam mondani, hogy ez nem kertész-kert, hanem fotós-kert: háttér és kellék-kert.

- Mennyire számított az, hogy elismert fotóművész lett? Vajon akkor is ilyen intenzíven folytatja a fotózást, ha esetleg nem ismerik el ennyire a tehetségét?

Balla András: Sosem éreztem úgy, hogy csak akkor csinálom, ha elismert fotós leszek, úgy éreztem, nekem ezt kellett csinálnom. Ha nem fotóztam volna, akkor rajzoltam volna tovább. A kertépítést is nagyon szeretem, de abban jóval több a kötöttség, ott nem tudom úgy kiélni magam, mint a fotózásban. Huszonhét éves koromban azt írtam egy író ismerősömnek, hogy nem tudom, ismert és elismert fotós leszek-e, de, hogy jó leszek, azt tudom. Addigra már átnéztem az összes elérhető szakkönyvet, ami magyarul, angolul, németül és franciául kapható volt és éreztem, hogy van bennem valami, az én saját világom, ami lehetővé teszi, hogy olyan képeket tudjak csinálni, amit mások eddig még nem készítettek. Egy fotóművész, csakúgy, mint egy festő vagy egy építész csak azt tudja kivetíteni, ami önmagán belül van. Illetve tudhat mást is, mint például a jó képhamisító, de az is csak akkor tud az eredeti festő stílusához a megszólalásig hasonló stílusú képet készíteni, ha beleilleszkedik a másik festő lelki világába, s persze a megfelelő rajzkészsége is megvan hozzá. A fotóban ez ugyanígy megvan. Engem például hat évszázad távlatából Fra Filippo Lippi firenzei leányarcai igéznek meg.

- Befolyásolták-e, befolyásolják-e témaválasztásában a világ eseményei?

Balla András: Az 1960-as években – 1964-70 között az egyetemi tanulmányútjainkon - készítettem és gyűjtöttem olyan fotókat, melyeken a „Fényképezni tilos!” tábla volt látható, mögötte repülőtér, lőtér, vagy valamilyen katonai objektum, ez mind orosz volt természetesen és engem idegesített, hogy mit keresnek ezek itt? 1975-ben rendeztem aztán egy nagy sikerű kiállítást ezekből a képekből a Fiatal Művészek Klubjában, ami egy zártkörű klub volt. Lementünk az ottani étterembe ünnepelni, s mire visszajöttünk valaki leszedte a képeket. Politikai ügyem, bajom is lehetett volna ebből, de szerencsére nem lett. Viszont attól fogva több III/III-as ügynök is figyelt engem. Egy másik, hasonlóan politikai „ügyem” a harmadik teremben is látható tank-emlékmű, meg a „Sej te bunkócska, te drága!” emlékmű és hasonló típusú képekhez kapcsolódik. Ezekből készítettem egy sorozatot „Szocialista irrealizmus” címmel, amit elküldtem az – akkor még úgymond – „Felszabadulásunk” 40. évfordulójára hirdetett pályázatra, amit meg is nyertem. Ezen én magam is meglepődtem, hiszen eredetileg csak egy kis „odamondogatásnak” szántam a nevezést. Egy hétre rá jött is a telefon, hogy úgy döntöttek, visszaveszik a díjat – ennyi ideig tartott, hogy rájöjjenek a turpisságra. Mondtam nekik, hogy a díjat vihetik, de a díjjal járó pénzjutalmat már nem tudom visszaadni, mert az időközben borrá változott. (Nem sokkal ez előtt, 1983-ban még a „Szocialista kultúráért” kitüntetést is megkaptam, ugyanezért a sorozatért. Nekem úgy tűnik, hogy ott is figyelhettek arra, hogy aki ügyesen tudja megmutatni, hogy a dolgok itt nem egészen jól mennek, az kaphat valami dicséretet. De ezeken kívül én úgy tartom, hogy művésznek nem szabad belemenni a politizálásba, mert abból igazi mű sosem lesz. „A politika errodálja a jellemet.” (Németh László)


- A Mai Manó Házban jelenleg is látható „Illatos kert” című kiállítására rátérve: milyen apropóból látható itt ez a kiállítás és milyen tematika alapján válaszotta ki ezeket a képeket?

Balla András: A kiállítás oka az volt, hogy legutóbb én kaptam meg a Magyar Fotográfiai Nagydíjat. Ezt évente ítéli oda a szakma annak, akit erre érdemesnek tartanak. Ezzel a díjjal járt az a lehetőség, hogy megjelenhetett itt, a Magyar Fotográfusok Házában ez a kiállításom. A címe egy középkori arab könyvecskére utal, aminek szintén „Illatos kert”a címe és a korabeli arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantást. Ezen a kiállításon az ókori és középkori kertektől (első terem) az úgynevezett „giccskertekig” (harmadik terem) mindenféle kert látható, a középső teremben pedig a kert átvitt értelemben, elsősorban erotikus értelemben jelenik meg. Itt tehát képzettársításokról, közvetve az emberi kapcsolatokról is szó van, illetve a mai emberek kapcsolatáról a kerttel. Szerintem a kert lehetőséget ad az embernek, hogy önmagát kiteljesítse, saját személyiségét ezen keresztül megjelenítse. A kert olyan, mint egy kiragadott rész a paradicsomból.

- Egy korábbi interjújában említette, hogy a harmadik teremben található képein ábrázolt előkertek díszeit Ön nem giccsnek, hanem a „naiv művészet” termékeinek tartja. Mit ért azon, hogy „naiv művészet”?

Balla András: Úgy gondolom, hogy a festők és szobrászok közt is vannak „naiv művészek”. Nem arra gondolok, aki dilettáns, hanem azokra, akikben van belül valami indíttatás, csak nem tanulta meg a kifejezésmódbeli technikákat. A dilettáns lehet, hogy nagyon jól elsajátította a technikát, de nem visz semmi pluszt, „sajátot”, belülről jövőt a műveibe. A „naiv művészek” átlagos emberek, akik kiteljesítik magukat azáltal, hogy elkészítik a bennük élő kép pontos mását.

- A kiállítás első termében remek felvételeket láthatunk európai, főként olasz és francia reneszánsz, barokk kertekről. Utazott-e esetleg Európán kívül is, készített-e máshol is képeket?

Balla András: Én úgy vagyok ezzel, hogy sokkal jobb képeket tudok készíteni a Pilisben, ahol otthon vagyok, mint egy sokkal egzotikusabb tájban, ami nagyon érdekes, de nem vagyok otthon benne. Ahhoz, hogy jó képeket tudjak csinálni, ahhoz nekem ott kell élni. Egy kis automata gép is elég nekem, amikor járom a világot és nem direkt fotózni megyek. A kerten kívül egyébként még az erdőt fényképezem. Van, hogy többször is visszamegyek ugyanarra a helyre, többször is lefotózom ugyanazt a tájat, különböző időpontokban, évszakokban. Lombtalan erdőket panorámagéppel 112x24 mm-es méretre pl. 30 éve fotózom, jövőre állítom ki Hódmezővásárhelyen.

- Kedves Balla úr, köszönöm szépen az beszélgetést. Van-e esetleg még valami, amit el szeretne mondani?


Balla András: Megemlíteném, hogy a Hungart ösztöndíjasairól készülnek könyvek és most került sorra az enyém. Ötven képet kell ehhez összeválogatni, emiatt nagy dilemmában vagyok. Ez azért nehéz, mert sok nagy sorozatot készítettem. Ott vannak például Borostyán Imréről, a remetéről készült képek; vagy a „Kocsmakerékpárok”; vagy a „Kertek”; rengeteg ilyen sorozatom van. Egy-egy kép ezekből elég kevés volna úgy egymagában. Ilyenkor jövök rá, hogy milyen sok képet csináltam és milyen nehéz kiválasztani azt az ötvenet, ami majd megmutatja az utókornak, hogy ki is volt ez az ember. Ez is elég nagy munka és ehhez jön az is, hogy sok olyan képet is át kell még néznem, ami még csak negatívban van meg. Ez 30-40 év anyaga. Emiatt is adtam át Gergő fiamnak az Esztergomi Fotográfiai Biennálé művészeti vezetését, rendezését.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...