94 év után újra látható Magyarországon Orbán Dezső Nagy aktja

94 év után újra látható Magyarországon Orbán Dezső Nagy aktja

Szenzáció a Szépművészeti Nyolcak kiállításán

        Csaknem 100 évvel ezelőtt láthatta utoljára nagyközönség Orbán Dezső Nagy aktját, amely sok évtizedes lappangás után az elmúlt évben bukkant fel Ausztráliában. A nagyméretű festmény a Szépművészeti Múzeumban nyílt Nyolcak kiállítás fontos darabja, ám a remekmű több hónapos előkészületek után csak a megnyitó után két héttel, kedden kerülhetett a tárlatra.
        A festmény – amelyet egy BBC interjú során Orbán élete egyik legjobb képének nevezett – 1911 körül keletkezett és feltehetően a Nyolcak akkori kiállítására készült. A mű 1917-ben szerepelt utolsó alkalommal magyarországi tárlaton, majd 1939-ben – az életművön belüli jelentőségét mutatva – a festő magával vitte Ausztráliába. Ott eladásra került,  majd ezt követően lappangott, sorsáról keveset tudtunk.  A festményre – amelyet a hazai szakemberek csak egy rossz minőségű fekete-fehér fotó alapján ismertek – a kiállítás kurátora, Barki Gergely művészettörténész bukkant az elmúlt évben, Ausztráliában, ahol az 1986-ban, 102 éves korában elhunyt Orbán hagyatéka után kutatott.
        A mű hazaszállítását az insurart.hu támogatta.

        Molnos Péter, a kiállítás egyik kurátora így írt a festményről: az elmúlt évtizedekben ausztrál magángyűjteményben lappangó, monumentalitást sugárzó akt Orbán Dezső életművének egyik legizgalmasabb alkotása, sőt a Nyolcak egész művészi termésében is kitüntetett helyet érdemel. A fehér drapériát és az okkersárgára színezett dús női testet – Modigliani aktjaihoz hasonló módon – reflexek özöne borítja finoman lappangó tarkaságba, miközben a tömören modellált idomok beállítása, az egymásra felelő pozitív és negatív formák szigorú komponálása a szerkezet elsőbbségét hirdeti. A háttérben feltűnő vakrámák Orbán budapesti műtermének puritán enteriőrjét sejtetik, ahol – a fennmaradt visszaemlékezések tanúsága szerint – a Nyolcak egyik vendégkiállítója, az íróként és képzőművészként is maradandót alkotó Lesznai Anna is gyakran megfordult. Az általa jegyzett Kezdetben volt a kert című kulcsregény utalásaiból tudható, hogy a csoport 1911-es kiállítására készülve Orbán az aktképek modelljének éppen Lesznait kérte fel, s a róla készült művek bemutatása komoly konfliktusokhoz vezetett a módos polgári családból származó fiatal hölgy életében.
        A Nagy akt életművön belüli kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy egyike volt azon néhány festménynek, melyet Orbán Dezső magával vitt 1939-ben, mikor elhagyta Magyarországot és véglegesen letelepedett Ausztráliában.