Megjelent a MúzeumCafé 22. száma
A magyarországi kisebbségek és nemzetiségek reprezentációja a hazai múzeumokban; a szentendrei múzeumhálózat múltja-jelene-jövője és a Skanzen koncepcióváltása; egy párizsi Jedi lovag egy képekkel teli dobozból; és nem utolsósorban az első MúzeumCafé-díjas és az elismerést kiérdemelt munkája – mindez és még sok minden más érdekesség a múzeumok világából a most megjelent április-májusi MúzeumCaféban.
Kevés vagy több mint elég annyi múzeum egy városban, mint amennyi Szentendrén van? – teszi fel a kérdést szerzőnk a Duna-parti „művészváros” múzeumhálózatának kialakulását és történetét elemző írásában – persze csak a szokásos bevezető hírek, kiállítás-, könyv- és weboldal-ajánlók után. A Múzeumguide-ot követő Disputában Buzinkay Péter, a KÖH Műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője, két művészetörténész-muzeológus, a Szépművészetiből Lengyel László, a Nemzeti Galériából pedig Bellák Gábor, valamint Einspach Gábor igazságügyi műtárgyszakértő válaszol arra a szerkesztőség által feltett kérdésére, miszerint Kinek a feladata kellene legyen a műtárgyak eredetiségének megállapítása és ennek felelősségteljes igazolása? A Műhelyben megmutatjuk, hogy hol függött eredetileg a Vatikánban – V. Pius pápa egykori kápolnájában – a szegedi múzeum Vasari-tondója, hogy hogyan ábrázolták az egri Érseki Könyvtárban őrzött Barkóczy-albumban Mária Teréziát és családjának tagjait, újra beszélünk víz alatti örökségünkről és az ezt feltáró speciális régészetről, bemutatjuk a XIV. kerület és a Mezőgazdasági Múzeum közös múzeumpedagógiai kezdeményezését, két Indiában ismertté lett magyar művész, anya és leánya hazatérő hagyatékát, s végül a Völgységi Múzeum kisebbségkutatási programjának eddig látható és olvasható eredményeit.
A lap érdeklődésének fókuszába helyezett Posztamensre ezúttal a hazai kisebbségek és nemzetiségek múzeumi reprezentációjának sok kérdést felvető helyzete került. A Múzeumnegyedben először a szentendrei skanzen kapcsán arról esik szó, hogy mi különbség a cut&paste- és a copy&paste-muzeológia között, és hogy mindez hogyan jelenik meg a múzeumi interface-en, majd előbb a roveretói modern-kortárs múzeumba, azután pedig a százhúsz éves balassagyarmati Palóc Múzeumba látogatunk el. Lapunk idén márciusban adta át először a szerkesztőség által tavaly alapított MúzeumCafé-díjat: az elismerést a szakmai kuratórium döntése értelmében Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi irodalmi Múzeum munkatársa érdemelte ki a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház tavaly megnyílt új állandó kiállításáért; a lapban olvashatják a díjátadón elhangzott laudációt, majd egy interjút a díjazottal. Ezt követően Marc Restellini, a Pinacothéque de Paris – a francia múzeumi élete fenegyerekének tartott – igazgatója beszél intézményéről és szakmai elképzeléseiről, Bereczki Ibolya, a NKA Múzeumi szakkollégiumának vezetője a pályázati pénzek kihasználásának lehetőségeiről számol be, s végül a MTV műsorvezetője, Veiszer Alinda mesél múzeumi élményeiről. A lapot záró nyolcoldalas angol nyelvű összefoglalóból pedig a határon túli érdeklődők is megismerkedhetnek mindazzal, amit ezúttal a múzeumok világából kínál a kéthavonta megjelenő MúzeumCafé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése