Kasza Gábor: Y - Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

Y

Kasza Gábor

Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

2011. január 21. - március 20.  

Kasza Gábor legfrissebb sorozata korunk egyik legégetőbb kérdését, a fenntartható  környezet problematikáját elemzi. A fotográfus, aki a tánc és a fizikai színház inspirálta fényképezés gyakorlatából érkezett el a megrendezett fotográfia területére, egyike azoknak a művészeknek, akik gyakorta változtatnak látásmódjukon, hogy sorozataikban a módszeres művészeti kutatás során saját nézőpontjuk is a vizsgálódás tárgyává váljon.

Kasza színre vitt fotográfiái szürrealista, negatív víziókra emlékeztetnek, az esztétikum és a koncept egymásba szövődésével működnek. Szorgalmazzák az abszurd és a megszokott ütköztetését, s igyekeznek kibillenteni rögzült észlelési habitusunkat. Képi nyelvének szimbolikája és a fényképek realista-voltának találkozásából és ezek egyidejű elválásából létrejött hatás a művész munkájának eszmei gyújtópontja. Az Y címe és formája is egyfajta kényszerű állásfoglalás jelképe, amely mindannyiunk számára felszólítás, hiszen az egész emberiség a Kasza által is megfogalmazott kikerülhetetlen „válaszút” előtt áll.

Az Y sorozat azon túl, hogy a felelősségre és egy tudatosan választható útra, életfelfogásra hívja fel a figyelmünket, egyszerre identitáskutatás és társadalomkritikus (ön)reflexió is. Olyan fotografikus látvány színre vitele, amelyben a környezetét folyamatosan formáló, alakító ember feltételezett álmaival és félelmeivel együtt jelenik meg. Kontextusának alakítója és elszenvedője egyszerre, ő a reprezentáló és a reprezentált – önmagának megszemélyesített szimbóluma.

A fotográfus a következő szavakkal írja le szándékait: “Célom olyan képek létrehozása, amik kifejezik a ma élő európai ember szellemi – lelki mozgását és a láthatatlannak mondott pszichés életfolyamatokat. Rávilágítanak a fogyasztó-termelő társadalom problémáira és a benne élő ember válságára. Érdekel a személy önmagához és a természethez való, valamint az emberek egymáshoz való viszonya... Mindezt olyan terekbe helyezem, amik valósak ugyan, de díszletszerűen hatnak és abszurdabbá teszik a  látványt.”

A kiállítás a CIB Alapítvány támogatásával jött létre. Az alapítvány 2008-ban kortárs fotóművészek képeiből kiállítást szervezett, ahol a látogatók szavazataikkal Kasza Gábort választották ki arra, hogy az alapítvány támogatásával egy későbbi, önálló kiállítást rendezhessen.  

A kiállítás kurátora: Stenczer Sári

A kiállítás megtekinthető 2011. január 21-től március 20-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház bemutatja Szami: Máz című kiállítását

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

bemutatja

Szami Máz című kiállítását a Mai Manó Galériában

A kiállítás megtekinthető:

2011. január 22 – március 20-ig

minden hétköznap 14 és 19 óra,

hétvégén 11 és 19 óra között.

Máz. Póz. Kép. Arc.

Ha az ember ilyen arcokkal találkozik szembe, legelőször is meg kell csípje önmagát, hogy meggyőződjék: biztosan ébren van-e vagy álmodik. Ha az utóbbi, akkor könnyen lehet, hogy egy teliholdas éjjelen, két tányér jól megtejfölözött dagadós töltött káposzta elfogyasztását követően jelennek meg neki ezek az arcok. Ez esetben semmi gond, ne essen kétségbe, reggelre kutya baja sem lesz. 

Ám ha nem, ha ébren van, akkor egészen biztosan a Mai Manó Galériában jár 2011 elején, és Szami fekete-fehér átfestett portréit látja.

Eredetileg szép, fiatal emberek, a fotográfus által megálmodott arcfestéssel, az ahhoz kitalált háttérrel, környezettel. És ha valakinek a múlt század legeslegelejének expresszionista festményei jutnak eszébe ezen fotói láttán, az az álmoskönyv szerint még nem okvetlenül jelent rosszat sem neki, sem a szerzőnek. Azt mondják ugyanis, hogy az expresszionizmus nem az ábrázoló, hanem a kifejező művészeti formák, stílusok egyike, s mint ilyen, biztosra vehető, hogy az expresszionista művész ellentmondásoktól terhelt, diszharmonikus világban él, s ezért választja a hatásos, erős, kontrasztos, szokatlan, intenzív kifejezésmódokat, az újszerű formai megoldásokat.

Szami itt, most pontosan ezt teszi. Ha nem hiszik, nézzék meg!

(Kincses Károly, a kiállítás kurátora)

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház bemutatja BALLA ANDRÁS: ILLATOS KERT c. kiállítását

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház bemutatja
BALLA ANDRÁS
kertépítész, fotográfus ILLATOS KERT c. kiállítását
A kiállítás megtekinthető:  2011. január 21 – től március 20-ig

Ha egy kiváló  fényképész kiváló fotókat készít, abban nincs semmi rendkívüli. De ha egy diplomás kertművész nyergel át fotográfusnak, sőt, díjat díjra halmoz és lesz fontos mozgatórugója a fotóséletnek, az mindenképp számot tarthat az érdeklődésre.

Balla András (1945) a Budapesti Kertészeti Egyetem elvégzése után, 1975-ben vágott neki komolyan a fényképezésnek. Hagyományos, száz éves kamerákkal is dolgozik, s ezt a tudást is tovább adja tanítványainak. Művészettörténeti tanulmányai átszövik fotográfiai tevékenységét. Esztergomban él, kertépítő mérnökként és fotóművészként, az Esztergomi Fotóklub vezetőjeként és alapítójaként munkássága meghatározó a helyi művészek körében, és a város valódi kulturális életében. 

Harmincöt éve vezeti az Esztergomi Fotóbiennálét, alapító-kitalálója az Esztergomi Művészek Céhének, az Origo-csoportnak, hat évig vezette a Fiatalok Fotóművészeti Stúdióját, a Fotóművészeti Szövetség felvételi bizottságában és elnökségében is dolgozott. 1985-től számos nemzetközi és magyar díjat nyert, a közelmúltban az Élő Művészetért Alapítvány díját, 2008-ban a Magyar Fotográfia nagydíját is átvehette. 2011. január 20-án ez alkalomból a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban nyílik kiállítása.

A Magyar Fotográfia nagydíját a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. támogatta és ítélte oda a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagjainak szavazatai alapján. (A korábbi években ezt a díjat Benkő Imre (2004), Baricz Katalin (2005.), Szilágyi Lenke (2007.) és Tóth György (2008.) vehették át.)

A Magyar Fotográfusok Házában nyíló kiállítás Balla kert-képeit, képzeteit foglalja magában. A kertművészet csúcspontjaitól, franciaországi és olaszországi reneszánsz-barokk kertek képeitől jutunk napjaink, közelmúltunk magyar hobbi- kertjeiig. E fotográfiák különlegessége, hogy mellőzik az elítélő jóízlést, és művészi teljesítményként közelítenek barkácsolás termékeihez vagy a gipszöntvényesek tucatáruihoz. „Ezeket én olyan szakmai alázattal, tisztelettel és fotótechnikával fotózom, mit a „nagy művészet” műtárgyait” – vallja a művész.  „Ez sok esetben meglepő szépségű képeket eredményez, melyek igen elgondolkodtatóak az ún. giccs mibenlétéről kialakult előítéletes állásfoglalásunk felülvizsgálata szempontjából is. (…) A gyűjtés során álláspontom egyre megértőbbé vált. (…) sokszor csak nyugdíjkorban volt először módjuk rá, hogy a már kisgyermekkorban dédelgetett álmok – a mesehősök megmintázása, várépítés és a többi – végre megvalósulhassanak.”

E kétféle kert képei keretezik Balla megfogalmazásában és technikájában egyaránt finom, barnás árnyalatú, klasszikus aktjait, erotikussá formált tárgyait, melyekről a magyar népdalok, vagy akár a bibliai Énekek Éneke és az arab szerelmi költészetet is eszünkbe juthat.

Bővebb információ: www.maimano.hu