A BÁNK BÁNNAL ÉS MARTON ÉVÁVAL NYIT AZ OPERAHÁZ

A BÁNK BÁNNAL ÉS MARTON ÉVÁVAL NYIT AZ OPERAHÁZ    


 

Szeptember 4-én a Magyar Állami Operaház visszatér régi hagyományához: nemzeti operánkkal, Erkel Ferenc Bánk bánjával nyitja meg új évadját.  

Erkel originális partitúrájának anyagát évtizedekig nem hallhatta a közönség, Bánk bán-operaként egy átdolgozás került be a köztudatba.

A dalszínház az elmúlt évadban, a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából, félig szcenírozott, koncertszerű előadásban vitte színre az Erkel-mű ősváltozatát, amely több mint hetven év után csendült fel újra az Operaházban. Az ősváltozat teljes zenei anyagát az ünnepi előadás szereposztásában lemezre is rögzítették, a hanghordozó az Opera kiadásában jelent meg.

A Bánk bán 150 évvel ezelőtti ősbemutatójának emlékére, a 2011/2012-es szezon nyitóelőadásaként Káel Csaba 2002-es, nagy sikerű rendezésének újraértelmezésében kerül színre a Bánk bán ősváltozata. A mai színpadi követelményeknek megfelelően – Káel Csaba és Héja Domonkos által – kissé korszerűsített anyag néhány ponton tartalmaz csupán rövidítést, ám az Erkel által megálmodott zenei vonalat érintetlenül hagyja.    

Káel Csaba, rendező:  „A Magyar Állami Operaház szép hagyománya volt, hogy az évadot nemzeti operánkkal nyitotta. Az ilyen tradíciókat – nagy figyelmet szentelve az eseménynek – világszerte őrzik Angliától Németországig. Sajnálatos módon ez hazánkban nem így történt, mert pár szezonban ez a nemes tradíciót eltörölték. Szerencsére azonban ebben az évben folytatódik. A szereposztás szenzációja, hogy Gertrúd szerepében Marton Évát a film után ismét láthatja a közönség színpadon is, kiváló magyar énekeseink partnereként.”

Marton Éva a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szopránja, de minden idők legismertebb magyar operaénekesnőjének is nevezhetjük. Széleskörű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi, Puccini, R. Strauss, Wagner szerepek mellett otthon van a verizmus világában is. Marton Éva több mint 30 éve a világ élvonalbeli operaénekeseihez tartozik. Az utóbbi években, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanáraként immár a felnövekvő énekes generáció szakmai felkészítésében is részt vesz.

Szeptember 4-én, pályafutása során először, egyik saját növendékével lép színpadra, s ezzel mintegy megkoronázza pályafutását, s szimbolikusan átadja a stafétabotot a jövő énekeseinek. Pataki Potyók Dániel a Bán bán Ottójának szerepét énekli egykori mesternője mellett.

A rendezés másik szereposztásában Gertrúdként ugyancsak nemzetközi hírű hazai énekesnőnket, Budai Líviát láthatja az Operaház közönsége.


 

Erkel Ferenc: Bánk bán

Magyar Állami Operaház, 2011. szeptember 4.

      Rendező Káel Csaba

      Díszlet  Csikós Attila

      Jelmez  Velich Rita

• Karmester Héja Domonkos
• II. Endre Bakonyi Marcell, Kovács István
• Gertrúd Marton Éva, Budai Lívia
• Ottó  Pataki Potyók Dániel
• Bánk bán Bándi János, Kiss B. Atilla
• Melinda Vígh Ibolya, Keszei Bori
• Petúr bán Kálmándi Mihály, Massányi Viktor
• Tiborc  Perencz Béla, Busa Tamás
• Biberach Geiger Lajos, Szegedi Csaba
• Sólom mester Martin János

További előadások: szeptember 8., 11., 13., 16., 21., március 8., 11., 14., 22.

A Bánk bán szerepeiben a fiatal magyar énekes generáció  képviselői:

Ottó  szerepében: Pataki Potyók Dániel

A debreceni tenorista hat évesen kezdett hegedülni. A Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Hegedűtanári diplomáját a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben szerezte, Perényi Eszter növendékeként. Néhány hónapig a Debreceni Kodály Kórusban dolgozott, majd 2005-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Marton Éva növendéke lett. 2008-tól az Opera tanszak hallgatója. 2006-ban megnyerte a Nemzeti Kulturális Minisztérium Fischer Annie zenei előadóművészi ösztöndíját. 2007-ben a Kínában megrendezett "Magyar év" keretein belül a Zeneakadémia jóvoltából a Shanghai-i Zeneakadémia nagytermében lépett fel. 2008 májusában Moszkvában énekelhette Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricusát. Az Operaházban 2008-ban debütált, Ránki György: Pomádé király új ruhája c. operájának, Dani szerepében. 

Melinda szerepében: Vígh Ibolya

1998 nyarán sikeresen felvételizett a Kolozsvári Magyar Opera énekkarába. A kolozsvári Opera egyaránt játszik operettet, és operát. Az első opera, amiben énekkari tagként részt vett, Erkel Ferenc Bánk bán-ja volt, az első operett pedig a Mágnás Miska. A sors úgy adta, hogy ez a két mű később is befolyásolta a pályafutását: magiszteri tanulmányai végeztével, államvizsga-előadásként a Bánk bán Melinda szerepét választotta, első operett szerepe pedig a Mágnás Miska Marcsája lett.

„Nagyon nagy megtiszteltetés ért, amikor felkérést kaptam a budapesti Operaháztól, hogy Melinda szerepét énekeljem. Ezzel a felkéréssel egyik álmom valósult meg: kolozsvári származású énekesként felléphetek a budapesti Opera "szent deszkáin", méghozzá egy olyan zeneszerző művét énekelhetem, aki pályáját maga is Kolozsváron kezdte. Nagyon nehéz feladat, ugyanakkor nagyon szép és nemes.” – nyilatkozta Vígh Ibolya budapesti bemutatkozása előtt.

   

II. Endre zerepében: Bakonyi Marcell

Győrött született 1980-ban, ahol gimnazistaként Pintér Ferenc irányításával énekelni tanult. Ezután a Weiner Leó Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Ercse Margitnál, majd 2002-től 2007-ig Hamari Júlia volt a mestere a stuttgarti Zeneakadémián, ahol 2007-ben kitüntetéssel diplomázott.
2007-ben nagy sikerrel lépett fel Pesaróban a Rossini Fesztiválon, ahol Lord Sidney-t alakította Rossini Reimsi utazásában, Alberto Zedda vezényletével. Tanulmányai elvégzése után a Heidelbergi színházhoz került, ahol Puccini Bohéméletében Benoit szerepét alakította, majd a rákövetkező évben a Zürichi Operstúdió szerződtette, ahol fellépett többek között Wagner Tristan és Izoldájában, mint Kormányos, a Wagner Gyerekeknek című produkcióban mint Fafner. Olyan neves karmesterekkel dolgozhatott együtt, mint Nello Santi, Carlo Rizzi, Ingo Metzmacher. Nagy kiugrás volt a karrierjében 2009 tavaszán a Schwetzingeni Ünnepi Játékok, ahol Günther Krämer rendezéseben Händel Ezio című operájában Varo szerepét alakította óriási sikerrel. A 2009/2010-es évadra a Salzburgi Landestheaterhez szerződött.

2008-ban és 2011–ben fellépett a Chiemsee Fesztiválon. Budapesti szereplése után visszatér Salzburgba, ahol Rossini Hamupipőke című operájában Alidoro szerepét énekli. 2012-ben bemutatkozik az oslói Operházban, majd egy amerikai fesztiválon, Coloradóban.

Biberach szerepében: Szegedi Csaba

A Bartók Béla Konzervatóriumban Fekete Mária, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-énektanár szakán Sólyom-Nagy Sándor növendékenként végzett. Az Egyetem opera-tanszakán tanárai Kovalik Balázs, Oberfrank Péter, Pál Tamás  és Medveczky Ádám voltak. 2004-ben és 2008-ban 2. díjat nyert a szegedi Simándy József Énekversenyen. 2005-ben debütált a kecskeméti Katona József Színházban, Kodály Háry Jánosának címszerepében. 2008 augusztusától a Magyar Állami Operaház legfiatalabb ösztöndíjasa volt, első főszerepe Rossini Sevillai borbélyának Figarója. Az egyik legfoglalkoztatottabb fiatal énekes. 

 

A Bánk bán ősváltozatát adta ki lemezen az Operaház

A Bánk bán ősváltozatát adta ki lemezen az Operaház

A Magyar Állami Operaház az Erkel-mű bemutatásának 150. évfordulójára háromlemezes CD-felvételt adott ki. A kiadvány a Bánk bán ősváltozatának zenei anyagát örökíti meg – azt a változatot, amely a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából 2010. november 6-án és 7-én, több mint hetven év után csendült fel újra az Operaházban.

A bemutató évfordulójára készült lemezfelvételen a Magyar Állami Operaház zenekara, kórusa és magánénekes művészei hallhatók: Bándi János, Kertesi Ingrid, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Kálmándy Mihály, Perencz Béla, Busa Tamás, Szegedi Csaba és Beöthy-Kiss László. Vezényel: Héja Domonkos.

A Bánk bán Erkel Ferenc legközismertebb operája. A teljes mű bemutatója 1861. március 9-én, tehát idén éppen 150 esztendeje volt a Nemzeti Színházban. Az Operaház megnyitó díszelőadásának műsorán, 1884. szeptember 27-én csupán a mű első felvonása szerepelt, a teljes operát néhány nappal később, október 1-jén adták elő, s azóta a dalszínház repertoárjának állandó darabja. 

A Bánk bán partitúráján az évek során több idegenkezű átdolgozás történt:

– 1939 (bemutató: 1940. március 15., Budapest, Magyar Királyi Operaház): Rékai Nándor–Oláh Gusztáv–Nádasdy Kálmán; a mű bariton címszerepre történő átdolgozása

• 1939 (bemutató: 1953. március 23., Budapest, Magyar Állami Operaház): megalkotója Rékai Nándor–Oláh Gusztáv–Nádasdy Kálmán; az új változat tenor címszerepre történő átdolgozása
• 1953, az 1939-es tenorváltozat Kenessey Jenő által végzett további átdolgozása

A köztudatban „Bánk bán-opera”-ként a Rékay-Oláh-Nádasdy féle változat él, a szerző által jóváhagyott, illetve vezényelt partitúra anyagát több mint hetven évig nem hallhatta a közönség.

A most kiadott ősváltozat a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének 2008-as, kritikai kiadása.

A Bánk bán több szempontból is az érett mester pályaművének összegzéseként értékelhető, amelyben Erkel céltudatosan aknázta ki a külföldi (főleg olasz és francia) és a magyar zenei stílusokban rejlő dramaturgiai lehetőségeket.

Erkel Ferenc nemcsak a hazai operatörténet, hanem a Magyar Állami Operaház történetének is meghatározó alakja, az intézmény ezért kiemelt feladatának tekintette a Bánk bán ősváltozatának rögzítését az ünnepi alkalomra. CD-felvételek kiadását hosszú távú céljai közé emelte az Operaház, a maradandó alkotások létrehozása az értékteremtést szolgálja.

A bemutató 150. évfordulója alkalmából kiadott CD-felvételből Horváth Ádám miniszteri biztos szándéka szerint oktatási intézményeknek is juttat az intézmény.

A kiadást a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta.