2011. április 30., szombat

„Keressük a jövő Opera Sztárjait és Opera Nézőit!”

„Keressük a jövő Opera Sztárjait és Opera Nézőit!”

Operafórum I. – A magyar operajátszás jövője
Magyar Állami Operaház, 2011. április 28. 
A magyarországi, a határon túli magyar és a nemzetközi operajátszás meghatározó személyiségei vitatták meg a szakma jelenét és jövőjét az első ízben megrendezett Operafórumon a Magyar Állami Operaházban. Az egész napos esemény fővédnöke Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás minisztere, házigazdája pedig Horváth Ádám, az Andrássy úti dalszínház miniszteri biztosa volt.
Dr. Réthelyi Miklós köszöntőjét követően Horváth Ádám a konferencia ötletadója és kezdeményezője örömét fejezte ki, hogy az Operaház több mint egy évtized után ismét megteremtette a vidéki és fővárosi opera-játszóhelyek szakmai találkozásának lehetőségét. A miniszteri biztos, aki a nemrég meghirdetett főigazgatói tisztségre is benyújtja pályázatát, vitaindítóként öt kérdést tett fel: 
Elsőként azt szükséges tisztázni, hogy mi ma az opera? Naftalinszagú zenei múzeum, vagy a XXI század „mega-Gesamstkunstwerk”-je, összeművészeti alkotása? Horváth Ádám állást foglalt amellett, hogy az opera nem lehet csupán „turistacsalogató sznobvarieté”, a közízlést formáló nemzeti intézménnyé kell válnia. Azonban születhet-e ma olyan új opera, amely egyszerre zenei és közönségsiker – tette fel a kérdést a miniszteri biztos, a XIX századi repertoár megszólíthatja-e a XXI. század emberét, vagy az operából eltűnik a dráma, s csak zenei, formai csemege válik belőle? Végül pedig az opera jövőjét meghatározhatja, hogy az opera találkozik- e valaha a facebook generációval, s ha igen akkor hol – tette fel a kérdést Horváth Ádám.
A találkozó  résztvevői egyetértettek abban, hogy a kérdésekre adandó  válaszok határozhatják meg a jövő operajátszását. Horváth Ádám a „Nyitott tér” gondolat jegyében fogalmazta meg elképzeléseit a dalszínház jövőjéről. A megújulás útja a nyitottság az új operák és a társművészetek felé, nyitottság a szakmai beszélgetések, kritikák és a fiatal tehetségek irányába, és nyitottság szó szerint is azzal, hogy utcafesztiválok, iskolai beavató előadások keretében az operák „kijöjjenek” az épületből a városlakók, a családok, a jövő operalátogatóit jelentő fiatalok közé.  Konkrét tervei között említette új, magyar operák megrendelését sikeres irodalmi alkotások alapján, illetve Opera Sztár címmel, egy televíziós csatornával közösen megindítandó tehetségkutató versenyt, melynek győztesei az Operaházban egy új bemutató keretében mutatkozhatnának be először.
Ioan Holender, a bécsi Staatsoper volt intendáns-főigazgatója - aki jelenleg tanácsadóként segíti a budapesti dalszínház munkáját - arról beszélt, hogy az Operaház vezetésének nem szabad elfeledkeznie az adófizetőkről. Lényegében ők azok, akik „eltartják” a dalszínházat, ezért az ő igényeik az elsők. Győriványi Ráth György megbízott főzeneigazgató az Ybl-palota művészeti koncepciójáról elmondta, hogy ezután is repertoár rendszerben gondolkoznak, ám sok új tehetséget, külföldi és pályakezdő énekeseket is bevonnak majd a megszokott szereposztással futó előadásokba, a karmesterek közül pedig a világ legjobbjait szeretnék meghívni. Kesselyák Gergely karmester, a Szegedi Szabadtéri játékok művészeti vezetője az Erkel Színház jövőjét vázolta, amely szerinte egy modern épületben működő, népoperai funkciót ellátó intézmény lehetne, főként magyar nyelvű előadásokkal és az operák mellett igényes musicalekkel, nagyoperettekkel. Az operát játszó vagy opera-tagozattal működő társintézmények képviseletében Káel Csaba, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója, Halasi Imre (Miskolci Nemzeti Színház), Gyüdi Sándor (Szegedi Nemzeti Színház), Vidnyánszky Attila (Debreceni Csokonai Színház), Rázga Miklós és Gulyás Dénes (Pécsi Nemzeti Színház), valamint Szép Gyula (Kolozsvári Magyar Opera) főigazgatók szólaltak fel. A vezetők elmondták, hogy az operajátszás problémái az egész magyar színházszakma problémái, amelyeket egy város- és országhatárokon átívelő, építő együttműködéssel lehet megoldani.  A javaslatok között felmerült a meghatározó vidéki színházak „nemzeti színházzá” minősítése, a közönség-utánpótlás kinevelése (iskolai beavató előadások, diákkedvezmények), a pályakezdő énekes-, karmester- és rendezőtehetségek bátorítása, valamint a magyar nyelvű operajátszás szükségessége. Az Operafórum minden résztvevője egyetértett abban, hogy a rendszeres szakmai párbeszédre szükség van, ezért a fórumból hagyományt kell teremteni, és évente legalább egyszer együtt megvitatni a magyar operajátszás aktuális kérdéseit, irányait.

Finn Majális

Finn Majális
a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállítás zárórendezvénye 
2011. május 1. vasárnap, 10.00–14.00
Ingyenes családi program
Támogatók: Finn Nagykövetség, Finnagora 
Program:
10.00–14.00  Suomi Szeminárium: Van-e benned sisu?
      Játékos hétpróba finn módra, amelynek során kiderül, hogy van-e bennünk „sisu”, azaz a finnekre jellemző lélekerő?
11.00  A  tökéletes vágás
      Fogj egy Fiskars ollót, és vedd ki a részed a finn kiállítás reklám molinójának feldolgozásából! Ünnepélyes felszabdalási és újrahasznosítási performance.
11.00–11.30  Kalevala kóruskoncert
      A szabadtéri koncerten karjalai runók hangjai elevenítik fel Väinämöinen, Ilmarinen, Louhi, Lemminkäinen és Kullervo történeteit.
12.00  „Finnisszázs”
      Rendhagyó kiállítászáró  Jari Vilennel, Finnország Magyarországi nagykövetével
12.00–12.30 Sámánhegedű
      Finnországból érkezett különleges vendégünk, Tuomas Rounakari autentikus sámán dalokat és sámán dalokból továbbfejlesztett improvizációkat ad elő hegedűre hangszerelve.
12.30–13.30  Last Minute Finland!
      Kihagyhatatlan és utolsó  lehetőség a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállítás megtekintésére! A rendhagyó tárlatvezetési staféta közreműködői: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Kerezsi Ágnes és Szojka Emese rendezők és érdeklődő látogatóink        
13.00–14.00 Északi fény
Zalka Csenge Virág mesemondó finn népmeséket és legendákat mesél a gyerekeknek.

Két művész Londonból című kiállításának finissage-a


Jovánovics Tamás és Károly Keserű
Két művész Londonból című kiállításának finissage-a  
2011. április 30. 10-13 óráig


A B55 Galéria 2011. évi második páros kiállításának különlegességét az adja, hogy két magyar, de Magyarországon csak nagyon ritkán, illetve eddig egyáltalán nem kiállító művész alkotásainak ad teret. Két rokon-lélek művészről van szó, akik az utóbbi években ismerték meg egymást Londonban. Jovánovics Tamás festményeivel az utóbbi években csak csoportos kiállításokon találkozhattunk itthon (például 2010-ben a Műcsarnokban az Art Fanatics kiállításon vagy idén az aktuálisan is látható Transzparencia-Átlátás tárlaton a Vasarely Múzeumban), míg Keserü Károly műveinek meghökkentő módon ez a budapesti ősbemutatója azok után, hogy világszerte kiállított galériákban, múzeumokban és művészeti vásárokon. Közös kiállításuk "második felvonására" az év végén kerül sor a londoni Patrick Heide Contemporary Art Gallery falai közt.

B55 Kortárs Galéria 1055. BALATON U. 4.
TEL.: +36 1 354 13 50

2011. április 29., péntek

A Wartburg Choir Sárospatakon koncertezik

A Wartburg Choir Sárospatakon koncertezik
Április 30-án és május elsején Sárospatakon vendégszerepel a világhírű egyházi kórus, az amerikai Wartburg Choir. A közel száz tagú együttes két nagyobb és több kisebb koncertet is ad a zempléni városban.
A kórus először 30-án, szombaton este tartja nagykoncertjét a református nagytemplomban. Másnap pedig az Anyák napi ünnepi istentiszteleten vendégeskednek a neves együttes tagjai. Az énekesek közül többen mindezek mellett elénekelnek néhány dalt a két helyi gimnázium ballagásán, de koncertet is adnak a Rákóczi-vár udvarán.
A Wartburg kórus 13 helyszínen lép fel európai turnéja során, amelyen európai zeneszerzők műveit, amerikai népdalokat és egyházi énekeket adnak elő. A kórus Lee Nelson egyetemi docens irányításával Magyarországon, Németországban, Norvégiában, Svédországban és Dániában ad koncerteket április 30. és május 24. között.
A kórus egyébként Szent Erzsébet tiszteletére zarándoklatot is tesz. Így Árpád-házi Szent Erzsébet szülőhelye, Sárospatak után fellépnek a németországi Wartburg várában is, ahol élete legnagyobb részét töltötte, valamint a marburgi kastélyban is, ahol meghalt.


Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben

Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben


Április 30-án, szombaton 11 órától,
a 10-től 13 óráig tartó Családi Kerengő keretében,

a fellépő művészek:

Ónodi Eszter – színésznő
Lackfi János – költő
Dés András – zenész (ütőhangszerek)
Szabó Dániel – zenész (zongora)

Sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet

Kitűnő művészek összjátéka gyerekekkel és szüleikkel,
hogy együtt találják meg a játékosság örömét, a tréfát és a humort
zenében, versben, képeken – és az életben.

Csodát látni érdemes!


A 2011 februárjában indított, az AEGON Magyarország és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében megvalósuló új sorozat az újszerű összhatásokra, a különféle művészeti ágak, művészek összjátékára épül. Neves művészek lépnek fel minden matinén, olyan alkotók és előadók, akik át tudják adni az olvasás, a képnézegetés, a zenehallgatás, illetve az összhatások örömét.

A versek, mesék, az ott születő zenei improvizációk és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből választott műtárgyak egy-egy témához kapcsolódnak, s így, együtt, új és izgalmas asszociációkat váltanak ki, másmilyeneket, mint amilyen gondolatokat, érzelmeket ébresztene önmagában a felolvasás, a zene vagy a képnézegetés.

Azt szeretnénk, ha a kisiskolások és szüleik is érzékelnék: új, akár meghökkentő érzelmeket, gondolatokat ébreszthet például egy mese, felolvasás, ha azt továbbszövi egy remek zenész a saját “nyelvén”, zenei improvizációval – vagy fordítva, illetve ha a témához választott képek világát egy-egy irodalmi mű és zene egészíti ki, viszi tovább. Mert összefonva, egymáshoz kapcsolva mást adhat, mint önmagában, külön-külön.

A Szépművészeti Múzeumban a szombati családi program 10-től 13 óráig tart, a gyerekek és szüleik 10-től ismerkedhetnek a múzeumban az adott témához választott műtárgyakkal, majd 11-kor kezdődik a Láss csodát! – AEGON-matiné sokszínű, a témát többféle műfaj összefonódásával érzékeltető műsora, amely után, 12-től 13 óráig a családok a témához kapcsolódóan közösen alkothatnak a múzeumi foglalkozáson.

VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ: Szirmai - Bakonyi – Gábor: Mágnás Miska

VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ – NAGYSZÍNHÁZ
Bemutató: 2011. április 29., péntek 19:00

Szirmai - Bakonyi – Gábor:
Mágnás Miska
operett-bohózat
átdolgozta: Békeffy István, mai színpadra alkalmazta: Kaszó Elek
Tudja meg a cintányéros cudar világ, hogy a szív szava nem ismer határokat! Főleg, ha egy kleptomániás nagymama is pártfogolja a románcot… Humor és szerelem. Igazi operett!







      Miska      FEHÉRVÁRI PÉTER
      Marcsa     BAKONYI CSILLA
      Leopold, az inas    KOZÁRY FERENC
      Anasztázia     ZÁVODSZKY NOÉMI
      Nagymama     MÉZES VIOLETTA
      Pixi gróf     TŰZKŐ SÁNDOR
      Mixi gróf     KELEMEN ISTVÁN
      Korláthy gróf, Rolla apja   VASVÁRI CSABA
      Stefánia grófnő, Rolla anyja  TÓTH AUGUSZTA
      Rolla grófkiasasszony   MAHÓ ANDREA/JUHÁSZ DIÁNA
      Baracs mérnök    KELLER JÁNOS
      Eleméry gróf     CRESPO RODRIGO
      Weinberger     GUTTIN ANDRÁS
      Korláthy Gida    VÉGH TIBOR 
hölgyek, urak, szolgálók, népek: a VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ TÁNCKARA
díszlettervező:  BÁTONYI GYÖRGY
jelmeztervező:  KÁRPÁTI ENIKŐ
dramaturg: KOVÁCS-COHNER RÓBERT
zenei vezető:  RÁCZ MÁRTON
karmesterek: RÁCZ MÁRTON, ZÁDORI LÁSZLÓ, LOVAS GABRIELLA
korrepetitor: DREXLER VAJK, ASZÓDI ANETT
koreográfus: ROMÁN SÁNDOR
koreográfus asszisztens: FEHÉR ALEXANDRA
súgó:  WEIL SZILVIA
ügyelő: VASS JÁNOS PÁL
produkciós asszisztens: BISCHOF ILDIKÓ 
RENDEZŐ: SZŰCS GÁBOR

SAUL ROBBINS WORKSHOP

SAUL ROBBINS WORKSHOP
Saul Robbins
Képességeidre építkezve légy jelen a fotóművészeti piacon! című angol nyelvű workshopja
2011. május 27-28-29.
Képességeidre építkezve légy jelen a fotóművészeti piacon!
Kerülj fel a térképre!
Az előadások és beszélgetések olyan fontos témákat érintenek, mint a képsorozatok szerkesztése, projektek írásos összefoglalása, önéletrajz és motivációs levél összeállítása, fotós rendezvények, pályázatok, külföldi ösztöndíjak felkutatása. Tökéletes "csomag" összeállítása a portfolió bemutatókra, weboldalakra, és, ami talán a legfontosabb, hogyan készüljenek fel a találkozókra és ezek utánkövetésére. A workshop végére a résztvevők képesek lesznek személyre szabott stratégiák kidolgozására saját maguk és művészetük magabiztos, céltudatos és átfogó ismeretekkel rendelkező promotálásához. A résztvevők dolgozhatnak mind digitális mind analóg technikával, azonban a workshophoz a digitális technológia alapvető ismerete szükséges.
Olyan fotográfusok jelentkezését várjuk, akik már rendelkeznek minimum egy, de inkább több komplett anyaggal, amivel szeretnének elindulni a fotográfiai piac irányába. Olyanokat, akik arra kíváncsiak, hogy elkészült munkáik mennyiben fejezik ki azt, ami az előzetes szándék volt. Akik esetleg megtorpantak a befejezett sorozattal és szeretnék tudni, hogyan lehet azt minél hatékonyabban a fotográfiai diskurzus részévé tenni.
Angol nyelvtudás feltétel.
Részvételi díj: 9000 Ft összesen a három napra
Maximált résztvevıi létszám: 12fő
Bővebben: http://www.maimano.hu/esemenyek/20110527_saulrobbins/index.html
Információ és jelentkezés: villo.nagy@maimano.hu

2011. április 28., csütörtök

Cirque Mechanics - Birdhouse Factory

Cirque Mechanics - Birdhouse Factory
Közép-európai premier: április 29. (péntek), 19:00
(További előadások:  április 30., május 2-3-4-5.)
 
Végre hazánkban is láthatjuk a Cirque du Soleil óta legérdekesebb, legváltozatosabb élményszínházi társulatnak mondott, las vegas-i Cirque Mechanics produkcióját: április 29-én, a RaM Colosseumban lesz a Birdhouse Factory című előadásuk közép-európai premierje! 
A Cirque Mechanics fantasztikus, látványos darabjaiban zene, színház, tánc és cirkusz ötvöződik – sok-sok humorral. A Birdhouse Factory története1935-ben játszódik; egy gyárba berepülő madár megsérül, és a munkások ápolni kezdik. A váratlan helyzet arra sarkallja őket, hogy kitörjenek a futószalag melletti monotóniából és felfedjék igazi énjüket – cirkuszi eszközökkel. Láthatunk bohócokat, pantomimeseket, akrobatákat és zsonglőröket, akik benépesítik, életre keltik a gyárat.  
A rendező, a Cirque du Soleil-ből is ismert Chris Lashua - és alkotótársa, Aloysia Gavre - a kora huszadik századi gépeket - kerekeket, csörlőket stb. - is segítségül hívta a show kitalálásakor; sőt, Charlie Chaplin Modern idők című filmje, a képregényszerző Rude Goldberg grafikái és a mexikói Diego Rivera festményei is komoly szerepet kaptak a színpadi látvány kialakításában. A gépek és az akrobaták bámulatos együtt-mozgása az előadás mind a 90 percére leköti a nézőt, és a gyár monoton világából végül egy csodálatos „madárház” rajzolódik ki a szemünk előtt. 
Az előadás minden korosztály számára, gyerekeknek 4 éves kortól ajánlott!
 
Video:
http://www.youtube.com/watch?v=upzsLVnSsic&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ZDDAVB24zlw

Suomi Szeminárium: Van-e benned sisu?

Suomi Szeminárium: Van-e benned sisu?
szakmai program
Múzeum Körút 11. a Néprajzi Múzeumban, a Néprajzi Múzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében 2011. április 29. pénteken, 9.00 – 13.00 között 
A múzeumpedagógiai szakmai programsorozat 11. alkalmával – rendhagyó módon – egy nagy és jelentős időszaki kiállítás sokoldalú múzeumpedagógiai hasznosítási tapasztalatait szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel. A Néprajzi Múzeum 2011. május 1-én záró (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállítása csaknem 2 éven keresztül változatos programkínálattal fogadta a látogatókat, a nagy kiállításon belül is váltakozó kisebb időszaki kiállításokkal, valamint egy játékra és tanulásra is alkalmas pihenőhellyel, a Suomi Szemináriummal (leánykori nevén Szauna) is megfelelve a mai modern látogatói és közoktatási igényeknek. A kiállítás vezérfonalához és egyes tematikáihoz a múzeumpedagógusok különféle megközelítéssel fordultak, amelynek eredményeképpen izgalmas és egymástól különböző múzeumi órák zajlottak egymással párhuzamosan a kiállításban. A rendezői koncepció megismerése és a múzeumpedagógiai tapasztalatok megvitatása előtt minden résztvevőt egy játékos finn 7 próbára invitálunk, hogy kiderüljön, van-e bennünk sisu?
Részletes program:
9.00 – 9.30 Regisztráció  és reggeli kávé a földszinti Múzeumpedagógiai Műhelyben. A szakmai napot Szarvas Zsuzsa mb. főigazgató nyitja meg.
9.30 – 10.15 Van-e benned sisu? Hétpróba finn módra a 2. emeleten.
10.15 – 11.00 Milyenek a finnek? Séta a finn kiállításban Szarvas Zsuzsa főrendező vezetésével.
11.00 – 11.30 Suomi Szeminárium: múzeumpedagógiai hasznosítási megoldások, bemutatók.
11.30 – 13.00 Kávészünet, haluzsonna és közös beszélgetés a földszinti Múzeumpedagógiai Műhelyben.

A program házigazdái:
Szarvas Zsuzsa mb. főigazgató,  Sedlmayr Krisztina, a Kommunikációs Főosztály vezetője, Bodnár Kata, Koltay Erika és Joó Emese múzeumpedagógusok.  

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

BUDAPEST BÁR: HOPPÁ! lemezbemutató előzetes

BUDAPEST BÁR
HOPPÁ!

Május közepén sorban a negyedik nagylemezével jelentkezik az utóbbi évek egyik legeredetibb és legüdítőbb produkciója, a Budapest Bár. A merítés ezúttal igazán széles: Jávor Pál, Kabos Gyula, Harangozó Teri, a Hungária, a Beatles, a Doors, valamint többek között az Európa Kiadó ismert dalai jelennek meg hamarosan egy albumon, amely a Hoppá! címet viseli.


A Budapest Bár az utóbbi évek egyik legeredetibb és legérdekesebb zenei vállalkozásába fogott, amikor 2007-ben Farkas Róbert (hegedű, gitár) zenekara köré gyűjtötte a magyar rockzene kultikus alakjait (Behumi Dórit, Ferenczi Györgyöt, Frenket, Keleti Andrást, Kiss Tibort, Kollár–Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit és nem utolsó sorban Szűcs Krisztiánt) azzal a szándékkal, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az egész eleinte csak zenészek és énekesek laza szövetségének indult – mára azonban igazi csapattá, produkcióvá nőtte ki magát: az eredetileg egyetlen lemezre összeállt alkalmi csapat azóta is sikerrel koncertezik színházakban, fesztiválokon és rendezvényeken egyaránt. Eddig megjelent lemezeiken régi filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel mívesen hangszerelt cigányzene kíséretében, újrahangolva a sokak által ismert dallamokat, vagy akár rég elfeledett zenei kincseket. Az elmúlt évek során a csapat igazi alkotó közösséggé érett, mostanra számos nagysikerű koncertet és három platinalemezt tudva maga mögött.
A legutóbbi, Zene című instrumentális lemez után a Budapest Bár május közepén jelenteti meg legújabb, immáron negyedik nagylemezét, Hoppá! címmel, amit ezúttal újra a produkcióból már jól ismert énekesekkel közösen készítettek el. Az album ötlete tavaly novemberben, egy nagyszerű hangulatú koncert alatt született meg, amikor is a sokszínű, mindenféle kultúrát, zenei stílust képviselő társaság úgy döntött, hogy kihasználja a remek cigányzenekar tudását, és zenei hagyományait. A cél az volt, hogy olyan kedvenc dalokat elevenítsenek fel, fogalmazzanak át a lemezen, amelyek vagy valamelyik nép cigánykultúrájához kötődnek, vagy éppen bennük rejlik a lehetőség, hogy egy cigányzenekar átfogalmazza saját ízlése szerint. A merítés végül igen szélesre sikeredett: többek között Jávor Pál, Kabos Gyula, Harangozó Teri, a Hungária, a Beatles, a Doors, az Európa Kiadó ismert dalai – Akácos út, Alabama Song, Ördögtánc, Bubamara, Tranzisztorkor hajnalán, Surda dala, Lövölde tér, Bolyongok a város peremén című szerzemények kerültek feldolgozásra, amelyek a változatosság ellenére - vagy éppen ezért - szépen elférnek egymás mellett egy lemezen. A stílusok keveredésében sem szűkölködik az album: orosz és szerb cigány, gypsy swing, magyar cigány, latin, rock and roll, reggae, underground, kuplé és még sok más stílus is felfedezhető rajta. Hogy mitől lesz ez a sokszínűség mégis egységesen kiváló?  Amitől a Budapest Bár eddig is egyedi szórakoztatást nyújtott: a kitűnő hangszeres tudástól, a minőségi hangszereléstől, a szokatlan zenei ötletektől és a nagyszerű előadóktól. Humor, kreativitás, pimaszság és könnyedség jellemzi ezt a lemezt is – és mindenekelőtt a zene és a dalok szeretete.
Mindemellett talán nem túlzás kijelenteni, hogy ez a Budapest Bár eddigi legérettebb és legmesszebb mutató lemeze, a zenekar új hangszerelésein ugyanis jól hallható az a bátorság, amit az előző lemez adott nekik azzal, hogy a kávéházi muzsikálásba sikeresen beemelték a jazz és a komolyzene stílusjegyeit, és mostanra az énekesekkel együtt sokkal merészebben rugaszkodnak el az eredeti témáktól, mint tették azt az első lemezeken. A zenei közjátékok, az improvizált részek olyan változatossá teszik a viszonylag hosszú (20 dalt tartalmazó) anyagot, hogy a hangulat nem ül le egy percre sem. Ezt szerencsésen segíti, hogy az énekesek hallhatóan nem a magyar operett- vagy színész előadói hagyományoknak próbálnak megfelelni, hanem nagyon karakteresen hozzák úgy a saját figurájukat, hogy ezek a dalok új életre kelnek az előadásukban; közben az időben és térben is sokfelől érkezett zenei anyag mégis egységesnek hat. Úgy tűnik mostanra a Budapest Bár úgy lett előremutató és a sokféleségében is egységes produkció, hogy játszi könnyedséggel közlekedik az utolsó száz év zenei hagyományaiban, és az ő példájuk is mutatja: egy jó dal nem csak azon a nyáron lehet sláger, amikor készült, ezek a dallamok, harmóniák, szövegek mind-mind újra és újra felfedezésre méltóak.
És ezzel még nincs vége: külön említést érdemel ugyanis az a hír, hogy a zenekar és az énekesek úgy döntöttek, hogy már a lemez megjelenése előtt bemutatják az új dalokat a nagyközönségnek, így május 2-án egy lemezbemutató előzetest tartanak az A38 hajón, ahol először hangzik el az összes lemezre került dal, és persze néhányat hallhat a közönség a régi kedvencek közül is. A koncertre a jegyek elővételben 3500 forintért kaphatók a hajó jegypénztárában, illetve a www.a38.hu oldalon.
A lemezbemutató koncertekre szintén az A38 hajón kerül majd sor május 30-án és 31-én. A jegyek már mindkét koncertre kaphatóak elővételben a www.jegymester.hu oldalon, vagy az A38 hajó jegypénztárában.

A Budapest Bár zenekar: Farkas Róbert (hegedű), Farkas Mihály (cimbalom), Ökrös Károly (tangóharmonika, zongora), Farkas Richárd (bőgő), Kisvári Ferenc (dob)
Ének: Behumi Dóri, Ferenczi György, Frenk, Keleti András, Kiss Tibor, Kollár – Klemencz László, Lovasi András, Németh Juci, Rutkai Bori, Szűcs Krisztián
Producer: Gáncs Andrea

A Budapest Bár Hoppá! című lemez kiadója SONY Magyarország.

Kritika: „Molnár Ferenc: Liliom” a Csiki Játékszín előadásában

„Molnár Ferenc: Liliom” című műve a Csiki Játékszín előadásában
     A Thália Színház szervezésében, a Határtalan Színházi Szemle keretein belül volt látható több olyan határontúli, magyar nyelvű  előadás, melyeket a budapesti közönség számára is bemutatásra érdemesnek tartottak a szervezők. Így került színre április 13-án este a csíkszeredai Csiki Játékszín előadásában Molnár Ferenc: Liliom című műve.  
     Bár ezt a darabot Budapesten csak aznap este lehetett látni, mégsem volt egetrengető az érdeklődés. A nézőtér utolsó néhány sorában alig páran ültek. Az előadás kezdetéig Karádi Katalin bársonyos hangját és örökzöld dallamait hallgathattuk illetve az el nem függönyzött színpadon található visszafogott díszletezés szemlélésében merülhettünk el.
     Az előadás első negyedórájában a színpadon alig volt fény, a nézőtér viszont teljesen kivilágítva maradt – mintha a színpad a nézőtér, s a szereplők valójában mi, nézők lennénk, ez először valamiféle trükknek tűnt. Bár idővel levették a nézőtérről a díszkivilágítást, a furcsa világításkezelés az előadás hátralévő részében is hasonlóan folytatódott, ami egy idő után kifejezetten zavaróan hatott és sajátosan kellemetlen hangulatot keltett. A második felvonás nagy részét alig lehetett látni, mert a színpad sem volt rendesen megvilágítva és már a nézőtér sem. (A világítás ezen sajátos megkoreografálásának felelősét sajnos elfelejtették megemlíteni a színlapon.)
     A zavaró tényezők száma azonban nem merült ki ennyiben. A Hollundernéhez fénykepezkedésre érkező nagy számú szereplők hadának sürgése-forgása, illetve magának Hollundernénak és „stúdiójának” szinte állandó színpadi jelenléte azt a hatást keltette, mintha ő illetve maga a fényképész mesterség legalább annyira fontos eleme lenne a darabnak, mint a címszereplő semmirekellő csibésznek, Liliomnak és Julinak, az egyszerű mindeneslánynak feszült kapcsolata.  Így amikor a kezdő jelenetben Juli és barátnője, Mari a körhinta tulajdonosnőjével, Muskátnéval pörlekednek. alig hallani a párbeszédet a fényképész-stúdióból átszüremlő zajok miatt. A fényképésznő a későbbiekben is  szinte állandóan jelenlévő mellékszereplője a színdarabnak, de a többiektől jobbára függetlenül „háttér-játszik” - a színpadi előterében. A díszleteket tekintve is a fényképész stúdió a darab leggondosabban megjelenített részlete, a többi kellék súlytalan, elvész a térben.
     Ezeket a zavaró tényezőket talán még feledtethette volna a hangsúlyos, átütő erejű színészi játék, de sajnos nem így történt. A Liliomot játszó Veress Albert kisstílű, közönséges alakot jelenített meg, nem tudtam benne felfedezni a figurában rejlő fantasztikus kisugárzású férfit, akiért nem csak a cselédlányok bolondulnak, hanem még a tehetős körhinta-tulajdonosnő, Muskátné is elveszti a fejét. Míg az előadás első felvonásában adja a rámenős nagyszájút, a második felvonásban Ficsúrral (Kosztándi Zsolt) szemben átesik a ló túlsó oldalára és szürke, ijedt kisegérként viselkedik a rablás tervezgetésekor. Nem érzékelhető, hogy Liliomak a lehetséges gyilkosság erkölcsi dilemmát jelentene, inkább mintha egyszerűen csak beijedt volna a következményektől, ha netalántán mégis balul sülne el a terv.
     Juli figurája is hasonlóan kidolgozatlan volt Benedek Ágnes előadásában. Túlzásbavitten egyszerű viselkedésű és gondolkodású  cselédlányt alakított; erőltetett volt az ízes beszéd is és általában túljátszottan egyszerűsködve igyekezett közel kerülni a nézők szívéhez. Ez kevesebb teatralitással, az érzelmeket hihetőbben, életszerűbben  megjelenítő alakítással jobban sikerült volna.
     A Marit játszó Ráduly Beáta alakítása megfelelt a szerep követelményeinek, de a többi szereplő alakítása mellett az övé is kissé  megszürkült. Hugó (Bodea Tibor előadásában) sem tűnt az első jelenetek utalásai alapján elképzelt igazán nevetséges alaknak, inkább csak üres és unalmas nyárspolgárnak. Az özvegy Muskátné (Szabó Enikő) pedig itt sajnos nem volt több, mint egy szexmániás hisztérika.
     Az egész előadásból hiányoltam az átélt játékot és a szereplők közti kohéziót; a színészek elbeszéltek egymás mellett. Nem éreztem, hogy azonosulni tudtak volna szerepeikkel és így nekem sem sikerült rájuk másként tekinteni, mint színészekre, akik épp megkísérlik előadni Molnár Ferenc „Liliom” című drámáját. Nem fojtogatta a torkomat meghatottság a drámai feszültségtől még akkor sem, amikor Juli a halott Liliomtól búcsúzott, annyira nem éreztem átélést a színésznő játékában, inkább csak mesterkéltséget.
     Az érezhetően konzervatívabb ízlésűeknek szánt előadást ennek ellenére olyan elemekkel próbálták feldobni, mint például a már-már pornografikus hatású szexjelenetek bezsúfolása minden olyan jelenetbe, ahová csak lehetett – netán ezzel szándékozták modernizálni? Persze a „prűd közönség” szeme elől jobb az ilyesmit eltakarni, néhány pillanat után le is oltották hát a fényeket az ominózus  jeleneteknél, így csaknem teljes sötétségben ülhettünk percekig. „Érdekes” élmény volt.
     Az sem volt teljesen világos, hogy a túlvilági jelenet azon részét, melyben Liliom kap még egy esélyt, tehet még egy próbát és helyrehozhatja dolgait „odalent” azáltal, hogy apa nélkül maradt kislányával valami nagyon jót tesz - amire ő cinikusan reagál -, miért kellett céltalan pofozkodással felturbózni? Talán ez a közönséges humornak is alig tekinthető részlet is az előadás „fényét” volt hivatott emelni?  
     Összességében az előadás nem volt összefüggő, átgondolt, kidolgozott. Különösen azután volt ez szembetűnő, hogy néhány héttel ezelőtt volt szerencsém ugyanezt a darabot a Nemzeti Színházban a Schauspielhaus Graz vendégjátékaként, Bodó Viktor rendezésében  megtekinteni. A különbséget zongorázni lehetne mind a rendezés, mind a színészi játék, mind a színpadi megjelenítés  minőségének tekintetében. A Bodó-féle változatban csak a főbb szereplők maradtak meg, akiknek dramaturgiai szempontból jelentős a szerepeltetése. A jelentéktelenebb mellékszereplőket – mint például az esztergályos – kivették, vagy csak említés szintjén tartották meg. A mezítelen jeleneteknek is volt mélyebb szintű jelentése és jelentősége, nem csupán polgárpukkasztásra szolgált. A fényképészet pedig úgy, ahogy van ki lett véve, mert nem ez adja a darab lényegi mondanivalóját, ma már nem jelent kuriózumot az, ami az 1900-as évek elején (a darab megírásakor) még különlegességnek számított. A darab vizualitásában is magával ragadó és változatos volt, hol egyszerűbb, hol összetettebb díszlettel dolgozott, fantáziadús, sőt, lenyűgöző megoldásokat is láthattunk.
     Szép dolog a hűség és a ragaszkodás, de a színházban nem mindig célravezető. Egy régebbi darab színrevitelénél  meg kell tudni válogatni, hogy mi az, amihez érdemes ragaszkodni és mi az, ami felesleges és túlhaladott.

Szondy Melinda

2011. április 27., szerda

A Bukaresti Nemzeti Táncközpont kortárs táncelőadásai a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Bukaresti Nemzeti Táncközpont kortárs táncelőadásai a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
Április 29 és június 2 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház új stúdiója ad otthont a Bukaresti Nemzeti Táncközpont (CNDB) előadásainak. A kolozsvári közönség hat, vendégül látott táncelőadás révén nyerhet betekintést a Táncközpont munkájába.
A már harmadik éve megszervezett vendégelőadásokkal a Nemzeti Táncközpontnak az a célja, hogy a kolozsvári közönség számára találkozást biztosítson különböző szemléletű és különböző alkotói világokat képviselő táncművészekkel.
A 2009-ben lezajlott Corporis Memoriae vendégelőadás, valamint a tavalyi, tizenegy produkciót bemutató miniévad a Kolozsvári Nemzeti Színházban arról győzte meg a Táncközpontot, hogy az itteni közönség igényli a kortárs táncelőadásokat.

A Kolozsvárra érkező koreográfiai munkák a bukaresti és nemzetközi szakma által elismert előadások, amelyeket nem csak a Táncközpontban, de világszerte több színpadon bemutattak már.

A Bukaresti Nemzeti Táncközpont kortárs tánc előadásainak programja:

Április 29, 19 órától: Pretend we make you happy • Andreea Novac
Április 29, 20 órától: Extraterrestrial activity • Alexandra Pirici
Május 24, 19 órától: I.C. [progressive work]
• Paul Dunca
Május 24, 20 órától: Stage psychosis
• Carmen Coţofană
Május 25, 20 órától: A viszontlátásra
• Farid Fairuz
Június 2, 20 órától: Az illuzionisták  • Mădălina Dan


Az előadásokat a Magyar Színház új stúdiójában mutatják be a kolozsvári közönségnek. 







2011. április 26., kedd

Bárka Színház: Éjféli mesék

Éjféli mesék
E.T.A. Hoffmann nyomán
Bemutató: 2011. április 28.



















Rendező: Vlad Troickij


Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (aki az Amadeus nevet a Mozart iránti tiszteletből ragasztotta nevéhez), a német romantika kiemelkedő írójának műveiből születik előadás a Bárka Színházban. A Diótörőt bizonyára mindenki ismeri gyermekkorából, az Éjféli mesék címet viselő előadás azonban inkább a felnőtteknek mesél. Ezekben a felnőttmesékben keveredik tündérmese és rémálom, könnyed humor és nyomasztó fenyegetettség, szürreális világ és hétköznapi valóság – szóval mindaz, ami ezt az olvasóit is radikálisan megosztó, kultuszt teremtő, legendás alkotót, E.T.A. Hoffmannt is jellemzi. Murr kandúr életszemléletét, a Homokembert és a Kis Zaches történetét látjuk viszont a Bárka színpadán sajátos, személyes hangvételű feldolgozásban: a kísérteties és ironikus, reális és szürreális, álomszerű „éjféli mesék” félelmetes és humoros, féktelen fantáziát mozgósító útra hívják a bátor nézőket.

Vladislav Troickij, az ukrán vendégrendező igazi, közös műhelymunkával hozza létre az előadást. Szándéka az, hogy minden színész azt a figurát válassza ki, amelyik neki tetszik, és azzal a sztorival dolgozzon, amelyikkel szeretne. Szabad és bátor közös alkotás: nincs is ennél szebb és nehezebb dolog. Április 28-ra kiderül, kinek mi tetszett a történetekből, milyen meséket mesél a felnőtteknek a Bárka társulata.

2011. április 25., hétfő

Nemzetközi látogatói statisztikák – élbolyban a Szépművészeti reneszánsz tárlata

Nemzetközi látogatói statisztikák – élbolyban a Szépművészeti reneszánsz tárlata

A Szépművészeti Múzeum is szerepel a jelentős művészeti szaklap, az The Art Newspaper nemrég közzétett nemzetközi látogatói statisztikákat összesítő mellékletében. A magazinban olvasható adatok szerint az elmúlt évben bemutatott Botticellitől Tizianóig című kiállítás saját kategóriájában (Old Masters – Régi mesterek) a világ hetedik leglátogatottabb tárlata volt. Napi átlag 2500, összesen 231 ezer látogatójával a Los Angeles-i Getty Center Leonardo kiállítását követi és megelőzi az ugyancsak a Gettyben bemutatott Rembrandt-tárlatot. A kategória győztese az firenzei Uffizi Hans Memling tárlata volt, amelyre átlagban naponta majdnem 6 és fél ezren, összesen 616 ezren váltottak jegyet.
Az összes kategóriát egybevető listán a budapesti reneszánsz kiállítás a 103., de a bécsi Kunsthistorisches Museummal közös, Treasures of the Habsburg Monarchy című, a kyotói National Museumban az elmúlt év elején bemutatott tárlat a 37. a listán.  A Szépművészeti Múzeum elmúlt évi 525 ezres látogatószáma a világ 96. leglátogatottabb intézményévé tette a budapesti múzeumot, a római Galleria Borghese és a már említett Kyoto National Museum közé pozícionálva a magyar intézményt.
A The Art Newspaper minden évben összesíti és közzéteszi az előző esztendő látogatói statisztikáit, a mostani adatok alapján az elmúlt évben is a Louvre-t keresték fel a legtöbben, összesen 8,5 millióan, második helyen a British Museum áll, több mint 5,8 millió látogatóval, megelőzve az 5.2 millió vendéget fogadó New York-i Metropolitan Museum of Artot.
A Szépművészeti már többször szerepelt a nemzetközi statisztikákban, 2007-ben a világ 46. leglátogatottabb intézménye volt, az abban az évben bezárt Van Gogh kiállítást pedig a 15. legnépszerűbb tárlatként jegyezték.

2011. április 24., vasárnap

KULT-TÚRA 2011 VIDÉKI MŰVÉSZETI FESZTIVÁLOK PANORÁMÁJA

KULT-TÚRA 2011
VIDÉKI MŰVÉSZETI FESZTIVÁLOK PANORÁMÁJA
Április 29-30., Bárka Színház
„Egyedül nem megy?” – kívánkozik ide Sándor Pál filmjéből az elhíresült mondás. Bár ez a mi esetünkre mégsem teljesen igaz. Mind a hét szóban forgó fesztivál bizonyított az elmúlt évek, évtizedek során. Bebizonyították, hogy egyedül, és szinte a semmiből is lehet értéket teremteni, mégpedig nem a „világközepe” fővárosban, hanem a magyar vidék kisebb-nagyobb városaiban, olykor eldugott falvaiban. Azért nem ok nélkül citáltuk a filmet: ezek a fesztiválok azt is felismerték, hogy „kell egy csapat!” A mi csapatunkat az hozza össze, hogy külön-külön saját, egyedi arculatunk van, ám értékrendünk közös. Így tudjuk egymást támogatni közös képviselettel, akár egymás fesztiváljainak kölcsönös ajánlásával, illetve a közös bemutatkozással.
Erre szolgál  a 2011. április 29-30-án adódó alkalom, amikor HETEN HÉTFELŐL összefutunk a Bárka Színházban, Budapesten (igen, Budapesten… de csak erre a hétvégére!), hogy megmutassuk magunkat a fővárosi kultúrakedvelő közönség különböző rétegeinek és korosztályának. A két napos bemutató programját a hét fesztivál szervezői közösen állítják össze a saját fesztiváljaikra jellemző elemekből. A Bárka Színház Cseh Tamás terme Fesztiválszínházzá alakul erre az időre, a Bárka Stúdióból mozi és Zenede lesz, a földszinti kávézóba telepednek a kiállítások és a Fesztiválklub, az ajtón kívül az Amfiteátrum és a park tisztásai az irodalmi- és családi előadásokat várják. Szeretnénk, ha fesztiválkörképünk az élményszerű, személyes bemutatkozáson túl a fesztiválok szakmai kérdéseivel is foglalkozna, ezért a programsort mindjárt egy szakmai délutánnal kezdjük, ahol minden minősített fesztiválnak részvételi lehetőséget biztosítunk. 
Lássuk végül, hogy kik volnánk mi HETEN, akik a Bárkába HÉTFELŐL érkezünk április utolsó hétvégéjén, hogy ízelítőt kínáljunk nyári fesztiválprogramjainkból:
Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja az Őrségből,
Mediawave - a fényírók fesztiválja Szombathelyről,
Művészetek Völgye a Balaton-felvidékről,
Ördögkatlan Fesztivál Dél-Baranyából,
Öt Templom Fesztivál Győrből,
Thealter Színházi Fesztivál Szegedről
és a Szárnyas Sárkány Hete utcaszínházi fesztivál Nyírbátorból.
Valamennyien „jó”, vagy „kiváló” minősítésű művészeti fesztiválok a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Program besorolása szerint.  
Közös honlapunk címe, ahol mindnyájunkat megtalál:
www.kult-tura.com

2011. április 23., szombat

Peter Brötzmann Chicago Tentet+1 (D/S/USA), Grencsó Kollektív Töltelék

A 8 éves A38 Hajó bemutatja:
Peter Brötzmann Chicago Tentet+1 (D/S/USA), Grencsó Kollektív Töltelék
Polyphony – Koncertsorozat Magyarország EU-elnökségének alkalmából
A38 Hajó  Koncertterem – Petőfi híd budai hídfő
2011. április 30., szombat 19h
Belépő elővételben: 2500 Ft, a koncert napján: 3200 Ft. 




Peter Brötzmann vitathatatlanul az európai free jazz legkiemelkedőbb muzsikusa: a hatvanas évek szabad improvizációs hullámának motorja, képzőművészként a Fluxus mozgalom egyik vezéralakja, akinek művészi érdeklődése nem ismer semmiféle megkötést. Az 1968-as Machine Gun című lemeztől (ami a free jazz történetének egyik legfontosabb albuma) a nyolcvanas évek zajrock- és heavy metal-kísérleteiig számtalan irányzatban alkotott maradandót. Túlzás nélkül legnagyobb szabású és leginnovatívabb vállalkozása a Chicago Tentet, ez a tíz- (az A38-on tizenegy) tagú monumentális, elsősorban a fúvósszekcióra koncentráló együttes, amely a kortárs szabad improvizációs zene legnagyobb alakjait vonultatja fel, Mats Gustafssontól Joe McPheen át Ken Vandermarkig. 
Habár Brötzmann rengeteg formációnak tagja, vezetője, zenei-szellemi iránymutatója, igazán a nagyszabású  produkciókban érzi otthon magát. Éppen ezért jelentős a Chicago Tentet budapesti fellépése – habár Brötzmann többször járt hazánkban, az A38 Hajón is koncertezett már, valójában ezzel a nagyívű és nagyigányű, tizenegy tagú társulattal nyújtja igazi énjét. Az 1997-ben Chicagóban először oktetként alakult, majd tíztagúra bővült együttes elsősorban lazán szerveződő zenei műhely, gyakran változó és cserélődő tagjai között a szabad improvizációs zene zsenijeivel: a bőgős William Parker éppúgy részt vett a Tentet munkájában, mint a trombitás Tosinori Kondo vagy Roy Campbell, de Brötzmann időnként „outsidereket” is bevon, mint például a színész Mike Pearsont, aki 2004-ben „szövegmondóként” tűnt fel a zenekar soraiban. 
Az együttes jelenlegi felállása is elképesztő: hét fúvós, két dobos és egy kéttagú „vonósszekció” - ráadásul a fúvósok mindegyike hangszerének kimagasló tudású  mestere, akik önálló együtteseikben is maradandót alkottak. Ken Vandermark vagy Mats Gustafsson egyaránt Brötzmannhoz mérhető „acéltüdő”, akik egyedül is képesek egy estén keresztül maradéktalanul betölteni a rendelkezésükre álló teret. Sok dudás mégiscsak megfér egy csárdában – a Chicago Tentet elemi erejű, vulkánkitörés-intenzitású, de mégis páratlan tudatossággal és szellemiséggel komponált koncertjei, lemezei és darabjai azt bizonyítják, hogy Peter Brötzmann integratív egyénisége nagyszerű kovásza az új zenei törekvéseknek. 
A Peter Brötzmann Chicago Tentet (+1) magyarországi fellépése része a zenekar nagyszabású európai turnéjának, mellyel a zenekarvezető hetvenedik születésnapját ünnepli. A 70 éves Brötzmann a 8 éves A38 Hajón – lehet-e ennél izgalmasabb születésnapi ajándék? 
A tentet(+1) tagjai
Peter Brötzmann: fúvóshangszerek
Ken Vandermark: fúvóshangszerek
Johannes Bauer: harsona
Jeb Bishop: harsona
Mats Gustafsson: szaxofon
Per-Åke Holmlander: tuba
Kent Kessler: bőgő
Fred Lonberg-Holm: cselló
Joe McPhee: trombita
Paal Nilssen-Love: dob
Michael Zerang: dob 
Lemezek
The Chicago Octet/Tentet, 1998
Stone/Water, 2000
Broken English, 2002
Short Visit to Nowhere, 2002
Signs, 2004
Images, 2004
Be Music, Night, 2005
American Landscapes 1 & 2, 2007 
http://www.peterbroetzmann.com/
http://www.myspace.com/peterbrotzmann  
Grencsó  István évtizedek óta a magyar avantgárd jazz meghatározó alakja. Zeneszerzőként, zenekarvezetőként és mindenekelőtt zenészként jelentős és megkerülhetetlen alkotó, aki a hetvenes évek végétől – előbb a Masina zenekarral, majd a Dresch Quartet tagjaként vagy Szabados György partnereként – komoly szerepet játszott a hazai improvizatív zenében. 1985-ben alapította meg a lazán szerveződő Grencsó Kollektívát, ami talán a magyar dzsessz legváltozatosabb formációja: a triótól a big bandig végtelen számú formációvá képes alakulni, melyek a dzsessz, az etno sőt, a magyar sanzonkincs elemeit vegyíti a legkülönbözőbb módokon, csak rá jellemző, friss látásmóddal.  
A zenekar tagjai
Grencsó István: fúvóshangszerek
Hans van Vliet: harsona
Benkő Róbert: nagybőgő
Miklós Szilveszter: dob 
http://www.grencso.hu/
http://www.myspace.com/grencsobiokollektiv 

2011. április 22., péntek

Gonjasufi (USA) with live band, Cadik, Shuriken, Suhaid az A38 Hajón

Gonjasufi (USA) with live band, Cadik, Shuriken, Suhaid
2011. április 28., csütörtök 22h
A38 Hajó  Koncertterem – Petőfi híd budai hídfő
Belépő elővételben: 2500 Ft, a fellépés napján: 3000 Ft. 
Április 28-án az év egyik legjobban várt koncertjére kerül sor az A38 Hajón. A kortárs elektronikába a Los Angeles-i underground hiphop két guruja, Flying Lotus és Gaslamp Killer hathatós közreműködésével tavaly berobbant – civilben jógaoktató – Gonjasufi mutatja be lemezét. A pszichedéliát, hiphopot, Hendrixet és progresszív elektronikát elképesztően eredeti módon ötvöző A Sufi and a Killer albumot Gonjasufi élő zenekarral adja elő. 



Hogy kicsoda Gonjasufi? - kérdezhetnénk Pom-Pom modorában, és a válasz is készen áll: leginkább egy szőrsapkához hasonlít, és éppoly változatos átalakulásokra képes, mint Sajdik hőse. A mexikói-etióp származású, de San Diegóban született 32 éves úriember volt már jógaoktató (jelenleg is az), DJ, rapper, énekes, aki kacskaringós pályafutás után alkotta meg szinte tökéletesre csiszolt első lemezét, a tavalyi év egyik legjobban sikerült és talán leginkább egyedi hangzású albumát, A Sufi and a Killer (azaz Egy szúfi és egy gyilkos) címmel. A lemezen nem kisebb nevek működtek közre, mint Gaslamp Killer és Flying Lotus, így aztán sejthető, hogy Gonjasufi ezer szállal kötődik a hiphopot robbanásszerűen megújító Los Angeles-i underground szcénához. 
Mondjuk Gonajsufi pont annyira hiphopper, amennyire például Gaslamp Killer az: a lemez anyaga igazából semmivel össze nem téveszthető egyvelege a hatvanas évek progresszív rockjának, a köldöknézős-befelé űrhajózós pszichedelikus beatnek, a keleti hatásoknak, a goának, wonkynak, meg még ki tudja, mindennek, és igen: van benne bőven a kortárs absztrakt hiphopból is. 
Gonjasufi, azaz polgári nevén Sumach Ecks két fontos hatást említ interjúiban, amik alapvetően határozták meg zenei irányultságát. Az egyik természetesen a jóga, amit és aminek oktatását a mai napig intenzíven műveli. Nem csupán énektechnikáját befolyásolték erősen a jóga speciális légzéstechnikái, de – amint mondja – megtanulta „megbecsülni a csöndet”, illetve a „kevesebb néha több” filozófiáját. A másik hatás pedig Ernest Dickerson gettófilmje, az Omar Epps és Tupac Shakur főszereplésével készült Juice (azaz Hosszú lé), annak is első pár perce, ami csak egy lemezjátszón forgó, sercegő bakelitelemezt mutat. És valóban: ez a statikus sercegés, a „használtbakelit-hangzás” fontos eleme Gonjasufi zenéjének: koszos, recsegős, széttorzított sound, fület repesztő mélyek, súlyosan zuhogó bítek, és mindezek fölött-alatt-között ott kavarog Gonjasufi hol gyomorból jövő, rekedtes mormogása, hol kristálytiszta, csengő vokálja. Hihetetlenül személyes, egyedi és különleges lemez a Sufi and a Killer, aminek erejét csak növeli majd, hogy Gonjasufi Budapesten ötfős élő zenekarral adja elő. 
www.sufisays.com
www.myspace.com/gonjasufi
www.warp.net 
Cadik, azaz Séfel Pál egykor az Anima Sound Systemmel kezdte a szkreccset, és azóta hazánk egyik vezető lemezlovasává és producerévé küzdötte fel magát. Jungle, d'n'b, hiphop - főleg ezekben a műfajokban alkot nagyot, de a Palotaival közös B2B-akciók, a Rewindok és Sunday Sessionök gyönyörű eklektikus szetteket szültek. 
Az évek során Cadik Magyarország egyik leginnovatívabb, mindig új utakon járó producerévé vált, amit leginkább a megfontoltan haladó, de annál kidologozottabb, briliánssá  csiszolt anyagokkal előálló Membran projekt bizonyít. Az A38 Hajóval közösen létrehozott Real Your Nature sorozat az elektronikus underground legfrissebb, kísérletező irányzatait mutatta be havi rendszerességgel. Ezt az utat folytatja a májusban induló szintén közös Space Is Called sorozat, aminek szontén az A38 Hajó ad otthont. 
http://www.myspace.com/cadikofmembran 

2011. április 21., csütörtök

Új Hídavatás

A TrainingSpot Társulat és az Új Színház közös bemutatója
Bemutató:
Április 21. (csütörtök), 17:00 – Új Színház, Bubik István Stúdiószínpad
Új Hídavatás
Zenés alámerülés
Arany János balladája nyomán
      ÁDÁM lebegő személy     Takács Ádám/ Mesés Gáspár
      VÁLLALKOZÓ (Galamb úr)    Balogh Péter
      BALERINA, előbbi felesége    Vig Ágnes/ Benya Katalin,
      REZIDENS, a fiuk     Gallatz Imre
      KÖNYVELŐ a Vállalkozó  cégénél   Bagaméri Orsolya
      RENDŐRTISZT, az előbbi férje   Boros Ádám/ Árvai Péter
      FRUSKA, a Rendőrtiszt lánya    Solténszky Ráhel
      NAGYI, a Fruska nagyanyja    Manyasz Erika/ Király Krisztina
      ZONGORISTA, a lánya     Németh Eszter
      BRÓKER, (Maffiózó)      Bora Levente
      VIDÉKI LÁNY a Rezidens jegyese   Gál Bettina  
Közreműködik:
a Dráma Szutra zenekar
Jobbágy Kata – ütőhangszerek, beatbox
Pap Gábor –  gitár, fuvola
Rózsa István  – tuba
Wizner Balázs – trombita, gitár,
zeneszerzés  „Üdvözlet az égből”
Németh Eszter – zongora
ZENESZERZŐ-RENDEZŐ: PAP GÁBOR 
Koreográfus: Vig Ágnes
Dramaturg: Szőllősi Mátyás
Fény: Solymos Tamás
Tárgyak: Jobbágy Kata
Asszisztens: Völgyi Nauszika
Produkciós vezető: Knuth Barbara
Konzultáns: Solténszky Tibor, Tóth Miklós

2010. november 15-én átadták a Margit hidat a forgalomnak. Átadták, de fel nem avatták. A készülő előadás a jelen időnek e vákuumában, átadás és avatás között egy új, egy másik „hídavatásra” tesz kísérletet. Nem volt nehéz megtalálnunk Arany János 1877-ben írott balladájának mai megfelelőit: a híd építésében részt vevő vállalkozót és könyvelőjét, az ügyeskedő brókert, a médiakarrierről álmodozó vidéki lányt, a fiatal nőgyógyászt, a korrupttá váló rendőrt, a művészi pályájukat feladó zongoristát és balerinát, valamint akikkel nem nagyon törődnek a többiek: egy kamaszlányt és a félbolond nagymamáját. Ők valamennyien egy hídról zuhanó, lét és nemlét határán lebegő fiatalember különös látomásában tűnnek fel előttünk. Bár a minden középiskolás által ismert ballada megzenésítése, Arany János szándékaihoz híven, haláltáncként csendül fel, a produkció mégis inkább ébresztőt kíván fújni: szó szerint a zene nyelvén, a hangzó világ eszközeivel arra hív, hogy dugjuk ki fejünket a vízből és próbáljunk meg rálátást teremteni saját életünkre, múltunkra, jelenünkre, jövőnkre.
Az Új Színház  és a TrainingSpot Társulat koprodukciója nem sokkal a Margit híd hajdani avatásának 135. évfordulója előtt kerül a közönség elé az Új Színház Bubik István Stúdiószínpadán.
A TrainingSpot Társulat fiatal művészei egyedi beavató színházi foglalkozásra hívják a nézőket az előadást követően, melyben személyesen ismerkedhetnek meg azzal a színházi formával, melynek építő köveit az országban immár több helyszínen alkalmazott dramatikus zenei gyakorlatok adják. Valamennyi gyakorlat közös jellemzője, hogy különleges zenei képzettség nélkül is művelhető, élvezetes játék és tapasztalat. Ráadásul a közösen teremtett hangokról bebizonyosodhat, hogy akár történetek elmesélésére, drámai helyzetek teremtésére is alkalmasak…

2011. április 20., szerda

Egri Töredék a Művészetek Palotájában

Egri Töredék a Művészetek Palotájában
Az idei Egri Tavaszi Fesztiválra készült Tiszta Tánc című három részes bemutatóból Gustavo Ramirez Sansano Töredék című koreográfiája kapott meghívást a Budapesti Táncfesztiválra. A Gárdonyi Géza Színház tánctagozata április 21-én este 7 órától a Művészetek Palotájában táncol. A koreográfiát Raquel Miro Roca, a világhírű Luna Negra Dance Theater koreográfus-asszisztense tanította be az együttesnek. Fotó: Dömölky Dániel


Koncertképek az A38 Hajóról: Realistic Crew

A Realistic Crew az absztrakt és a kísérleti hiphop között egyensúlyoz, kiaknázva az élő hangszerek és vokál nyújtotta lehetőségeket, ami gyakran filmes hangulatokat eredményez. 







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...