Élő MúzeumCafé - A mítosztól a kiállításig – id. Markó Károly és köre

Élő MúzeumCafé

2011. szeptember 2., péntek, 18.00 óra

Magyar Nemzeti Galéria, C épület (főbejárat)

A mítosztól a kiállításig – id. Markó Károly és köre

A beszélgetés résztvevői:

Hessky Orsolya, Bellák Gábor és Dragon Zoltán művészettörténészek, a kiállítás kurátorai

A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása kapcsán a tárlat kurátoraival idősebb Markó Károlyról, festővé lett gyermekeiről, stílusának hazai és külföldi követőiről, valamint a korról és annak művészetéről beszélgetünk. Szó lesz arról is, hogy egy magyar művész budapesti kiállításához hogyan kerülnek képek a mexikóvárosi Museo Nacional de San Carlos gyűjteményéből is.

A Magyar Nemzeti Galéria rendezvényeit csak belépővel látogathatják az érdeklődők, amivel azonban természetesen a kiállítások is megtekinthetők. A beszélgetést viszont szokás szerint rögzítjük, és az majd megtekinthető lesz a www.muzeumcafe.com weboldalon.

 

Élő MúzeumCafé holnap

Élő MúzeumCafé

Szépművészeti Múzeum, 2011. június 30., csütörtök, 18.00 óra

Nyolcak 2.0

A beszélgetés résztvevői:

Passuth Krisztina, Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán művészettörténészek.

A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

Pécs után most Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban látható a nagy sikerű Nyolcak című kiállítás. Így aztán mi is másodszor ülünk le a kiállítás létrehozóival, hogy elbeszélgessünk velük, ezúttal elsősorban a tárlat létrejöttének szakmai kulisszatitkairól.

Az estre a belépés ingyenes.

A beszélgetést szokás szerint rögzítjük, és az a későbbiekben az interneten is megtekinthető lesz a www.muzeumcafe.hu weboldalon.

Megjelent a MúzeumCafé 23. száma

Megjelent a MúzeumCafé 23. száma             Magyarországon kereken 33 millió műtárgy van közgyűjteményekben – és ennek kevesebb mint tíz százaléka látható a kiállításokban. A többi raktárakban áll – de vajon milyenekben? Hazai múzeumi tárolási körkép, valamint freskók és kiállítások, múzeumok Athéntól Kecskemétig, interjúk és portrék, hírek és ajánlók – mindez a most megjelent új MúzeumCaféban.             A szokásos bevezető hír-és ajánló-összeállítás után ezúttal egy olyan elemzéssel indítja a lapot a Múzeumguide rovat, amely azt vizsgálja, hogy vajon miért lettek mostanában annyira divatosak – és egyben sikeresek – azok a kiállítások, amelyek a múzeumi háttérmunka, az eredetiségmeghatározás, a hamisítványok kérdése, vagy éppen a restaurálás rejtelmeibe nyújtanak bepillantást a közönségnek. A Disputában a szerkesztőség által megkérdezett négy szakember, Bencsik Barnabás (Ludwig/Kortárs Múzeum), Sárkány József (Janus Pannonius Múzeum), Fitz Péter (Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár) és Geskó Judit (Szépművészeti Múzeum) ezúttal arról fogalmazta meg a véleményét, hogy milyen szempontok alapján lehet, érdemes, illetve tudják kortárs képzőművészeti gyűjteményeiket gyarapítani ma a közgyűjtemények.             A Műhelyben két „freskós” írás is helyet kapott: előbb a szombathelyi Püspöki Palota dísztermének Maulbertsch-mennyezetképén szemlélteti a szakember, hogy hogyan dolgozza fel egy kutatócsoport a teljes hazai barokk freskóállományt, majd feltárója mutatja be a budapesti Plébániatemplomban nemrégiben előkerült két gótikus falfestményét. Ezt követően még szó esik a fotórestaurálás mai helyzetéről a hazai múzeumokban, majd két kiállításra látogatunk el: a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontból a két világháború közötti nagyváradi zsidó festőművészek sorsát és munkásságát, a veszprémi múzeumból pedig a több mint fél évszázadon át „ideiglenesen” hazánkban állomásozott szovjet csapatok és a hazai lakosság kapcsolatát, együttélését bemutató tárlatokat mutatjuk be. Ezt követi a Posztamensre állított, alaposan körüljárt magyarországi múzeumi raktárszemle, majd a Múzeumnegyedben György Péter az athéni Új Akropolisz Múzeum bemutatása kapcsán elmélkedik eredeti és másolat viszonyáról, leletmentésről és restitúcióról, görög város- és nemzetközi kultúrpolitikáról. Athénből (a cikkben némi londoni és bécsi kitérők után is) Budapestre vezet az utunk, méghozzá a Régi Zeneakadémia egykori szolgálati lakásába, ahol annak idején Liszt Ferenc lakott, és ahol ma az ő emlékmúzeuma és kutatóközpontja működik, majd innen Kecskemétre, a Cifra Palotába és az abban működő Kecskeméti Képtárba kalauzoljuk el az olvasókat.             A Múzeumőrök közül ezúttal Baki Pétert, a kecskeméti Fotográfiai Múzeum vezetőjét kérdezzük az intézmény helyzetéről és terveiről, budapesti villámlátogatása alatt exkluzív interjút készíthettünk Victor Vasarely unokájával, Pierre-rel, az Aix-en-Provence-ben működő Vasarely Alapítvány elnökével, Galambos Henriett, a Szépművészeti Múzeum jogi osztályának vezetője a nemzetközi kiállításokhoz kapcsolódó szervezési és biztosítási munkát mutatja be, s végül El-Hassan Róza képzőművész mesél munkájáról, valamint kedvenc múzeumairól és kiállításairól. A lapot a már ugyancsak megszokott angol nyelvű cikk-összefoglalók zárják.             A MúzeumCafé új számát – a lap által májusban elnyert European Design Awards bronzérmére utalva – ezúttal kivételesen bronzszínű címlapnyomással keressék a nagyobb múzeumshopokban és a nagyobb könyvesboltokban.

Európa harmadik legszebb magazinja lett a MúzeumCafé

Európa harmadik legszebb magazinja lett a MúzeumCafé

Szombaton este hirdették ki Vilniusban a European Design Awards idei díjait

A magyar múzeumi szakma egyetlen nyomtatott országos fóruma, a 2007-ben alapított, és azóta kéthavonta megjelenő MúzeumCafé nyerte el több mint negyven pályázó közül a European Design Awards Magazin-kategóriájának idei bronzérmét. A díjkiosztó ünnepséget szombaton este tartották a litván fővárosban, az ottani nemzetközi dizájnhét keretében. Európa 2007 óta évente meghirdetett egyik legnagyobb dizájnversenyén még soha egyetlen kategóriában sem díjaztak magyar terméket.

A MúzeumCafé – amely a Szépművészeti Múzeum kiadásában jelenik meg és jut el több mint kétezer példányban ingyenesen a hazai múzeumokban és kiállítóhelyeken dolgozó szakemberekhez, illetve a közönség számára múzeumshopokban és nagyobb könyvesboltokban vásárolható meg – 2009-ben már elnyerte a hazai Pro Typographia aranyfokozatú díjat, illetve ugyanabban az évben a MAGMA pályázatán az Év Magazinja lett.

Az idén ötödszörre kiosztott European Design Awards elismerésekkel a kontinens vezető dizájnújságjainak munkatársai közül válogatott tizenhárom fős nemzetközi zsűri a legjobbaknak ítélt forma- és arculattervezőket, webdizájnereket és tipográfusokat ismeri el, nyolc témakörben harminckét kategóriában. Minden kategóriában arany, ezüst és bronzérmeket osztanak – kategóriánként akár többet is, ugyanakkor nem mindig ítélik oda minden kategóriában az összes elismerést –, illetve van három különdíj is. Az összes kitüntetett termék bekerül az évente kiadott EDAwards-katalógusba.

A MúzeumCafé arculattervezője és művészeti vezetője Salát Zalán Péter, a lapterv megvalósításában mellette Lencsés Dávid, Suszter Viktor és Németh Dániel vesznek részt, a magazin illusztrátora Kovács Lehel. A kiadvány képszerkesztője és első számú fotográfusa a többek között World Press- és Sajtófotó-díjas Dezső Tamás (aki egyébként ugyancsak a közelmúltban nyerte el az egyik legjelentősebb amerikai fotográfus-elismerést, a Center Award fődíját, amivel több ottani, például egy-egy Santa Fé-i és New York-i kiállítás lehetősége is jár), őt munkájában Kovalik Máté segíti. A MúzeumCafé első főszerkesztője F. Tóth Benedek volt, tavaly március óta pedig Martos Gábor áll a lap élén.

Megjelent a MúzeumCafé 22. száma

Megjelent a MúzeumCafé 22. száma

A magyarországi kisebbségek és nemzetiségek reprezentációja a hazai múzeumokban; a szentendrei múzeumhálózat múltja-jelene-jövője és a Skanzen koncepcióváltása; egy párizsi Jedi lovag egy képekkel teli dobozból; és nem utolsósorban az első MúzeumCafé-díjas és az elismerést kiérdemelt munkája – mindez és még sok minden más érdekesség a múzeumok világából a most megjelent április-májusi MúzeumCaféban.

Kevés vagy több mint elég annyi múzeum egy városban, mint amennyi Szentendrén van? – teszi fel a kérdést szerzőnk a Duna-parti „művészváros” múzeumhálózatának kialakulását és történetét elemző írásában – persze csak a szokásos bevezető hírek, kiállítás-, könyv- és weboldal-ajánlók után. A Múzeumguide-ot követő Disputában Buzinkay Péter, a KÖH Műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője, két művészetörténész-muzeológus, a Szépművészetiből Lengyel László, a Nemzeti Galériából pedig Bellák Gábor, valamint Einspach Gábor igazságügyi műtárgyszakértő válaszol arra a szerkesztőség által feltett kérdésére, miszerint Kinek a feladata kellene legyen a műtárgyak eredetiségének megállapítása és ennek felelősségteljes igazolása? A Műhelyben megmutatjuk, hogy hol függött eredetileg a Vatikánban – V. Pius pápa egykori kápolnájában – a szegedi múzeum Vasari-tondója, hogy hogyan ábrázolták az egri Érseki Könyvtárban őrzött Barkóczy-albumban Mária Teréziát és családjának tagjait, újra beszélünk víz alatti örökségünkről és az ezt feltáró speciális régészetről, bemutatjuk a XIV. kerület és a Mezőgazdasági Múzeum közös múzeumpedagógiai kezdeményezését, két Indiában ismertté lett magyar művész, anya és leánya hazatérő hagyatékát, s végül a Völgységi Múzeum kisebbségkutatási programjának eddig látható és olvasható eredményeit.

A lap érdeklődésének fókuszába helyezett Posztamensre ezúttal a hazai kisebbségek és nemzetiségek múzeumi reprezentációjának sok kérdést felvető helyzete került. A Múzeumnegyedben először a szentendrei skanzen kapcsán arról esik szó, hogy mi különbség a cut&paste- és a copy&paste-muzeológia között, és hogy mindez hogyan jelenik meg a múzeumi interface-en, majd előbb a roveretói modern-kortárs múzeumba, azután pedig a százhúsz éves balassagyarmati Palóc Múzeumba látogatunk el. Lapunk idén márciusban adta át először a szerkesztőség által tavaly alapított MúzeumCafé-díjat: az elismerést a szakmai kuratórium döntése értelmében Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi irodalmi Múzeum munkatársa érdemelte ki a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház tavaly megnyílt új állandó kiállításáért; a lapban olvashatják a díjátadón elhangzott laudációt, majd egy interjút a díjazottal. Ezt követően Marc Restellini, a Pinacothéque de Paris – a francia múzeumi élete fenegyerekének tartott – igazgatója beszél intézményéről és szakmai elképzeléseiről, Bereczki Ibolya, a NKA Múzeumi szakkollégiumának vezetője a pályázati pénzek kihasználásának lehetőségeiről számol be, s végül a MTV műsorvezetője, Veiszer Alinda mesél múzeumi élményeiről. A lapot záró nyolcoldalas angol nyelvű összefoglalóból pedig a határon túli érdeklődők is megismerkedhetnek mindazzal, amit ezúttal a múzeumok világából kínál a kéthavonta megjelenő MúzeumCafé.

MúzeumCafé-díj a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház állandó kiállításáért

MúzeumCafé-díj a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház állandó kiállításáért

Kalla Zsuzsanna irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház művészeti gyűjteményének vezetője kapta az idén első alkalommal odaítélt MúzeumCafé-díjat. A múzeumi magazin által összehívott grémium a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház 2010 tavaszán megnyílt új állandó kiállításának különleges koncepciójáért és annak a hazai „emlékház-műfajban” példamutatónak ítélt megvalósításáért ítélte oda a díjat.

A 2007-ben alapított, az Év Magazinja elismeréssel is kitüntetett múzeumi magazin vezetői és munkatársai az elmúlt évben döntöttek úgy, hogy díjat alapítanak. A cél az volt, hogy a hazai múzeumi szakmából minden évben egy olyan szakember munkáját ismerjék el, aki az adott évben végzett múzeumi munkájában a magazin szellemiségével összhangban előremutató, új- és korszerű múzeumi szemléletet valósított meg a maga szakterületén.

A döntésben a szerkesztőbizottság (Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének  igazgatója, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, valamint Török László ókorkutató, régész-egyiptológus, akadémikus)  és Martos Gábor a főszerkesztő munkáját Török Petra, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) vezető tanácsosa, Basics Beatrix muzeológus, a ICOM Magyar Nemzeti Bizottságának elnökségi tagja és Mélyi József, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának elnöke, művészettörténész-műkritikus segítette.

A grémium a döntés során azt is figyelembe vette, hogy a Jókai Mór Emlékház egy minden tekintetben példás, több múzeumot, Balatonfüred önkormányzatát és a megyei múzeumi szervezetet is érintő együttműködés eredményeképpen újult meg. A sokfelől indult kezdeményezéseknek, az ezek során kialakult legkülönfélébb szakmai – és nem utolsósorban az anyagi megvalósítást lehetővé tévő – együttműködéseknek lett az eredménye az a 2010-ben a balatonfüredi Jókai Villában megnyílt új állandó kiállítás, amely a bírálóbizottság döntése szerint mind irodalom- és kultúrtörténeti, mind kultuszkutatási és muzeológiai szempontból, mind pedig a megvalósítás módjában és eszközrendszerében a 2010-es év legfigyelemreméltóbb, szakmailag leginkább példaértékű hazai múzeumi teljesítményének bizonyult. A tárlat létrejötte mögött álló sokrétű együttműködési rendszerben, annak koordinálásában és sikerre vitelében, illetve elsősorban magának a kiállításnak a megvalósulásában a legjelentősebb munkát a kuratórium megítélése szerint Kalla Zsuzsa végezte.

                A Plexiawards által tervezett MúzeumCafé-díjat és a vele járó, a NEFMI és a magazin által felajánlott 200.000 forintot március 12-én, a Balatonfüreden a Vaszary Villában adja át a magazin vezetősége. Az elismerést az elképzelések szerint minden év márciusában – abban a hónapban, amikor Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben felajánlotta gyűjteményét a köz javára – adja át a magazin.

Elég-e a kövérség a világsikerhez? - Élő MúzeumCafé

Élő MúzeumCafé

Szépművészeti Múzeum, 2011. február 17., csütörtök 18.00 óra

Elég-e a kövérség a világsikerhez?

A Szépművészeti Múzeum Botero-kiállításáról – három nappal a zárás előtt

A beszélgetés résztvevői:

Dragon Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora,

Mélyi József művészettörténész, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke,

Topor Tünde művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője.

A beszélgetés Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

Praktikus információk:
Az estre a belépés ingyenes; a bejáratnál, aki hozzánk érkezik, azt kell mondania, hogy a MúzeumCafé beszélgetésére jön, és majd útbaigazítják. Ha viszont valaki az este 22 óráig nyitva tartó múzeum kiállításaira is be szeretne menni, annak meg kell vásárolnia a rendes csütörtök esti Múzeum+ jegyet.
A beszélgetést az interneten is bárki élőben figyelemmel kísérheti a www.muzeumcafe.hu weboldalon.

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

Szükség van-e Budapesten múzeumi negyedre, és ha igen, akkor hol? Többek közt ezzel a kérdéssel foglakozik a MúzeumCafé most megjelent száma, amelyben az is megtudhatjuk, hogy Radnóti Sándor esztéta szerint miért és hogyan lett mára a múzeum a szellemi élet centrális metaforája.
ATTRIBÚCIÓ – hirdeti a magazin címlapja a magazin vezető témáját, a képzőművészeti alkotások szerzői meghatározásának néhány különlegesen kirívó tévedést hozó esetének csokorba szedését. Ezt megelőzően azonban még a szerkesztői bevezető és a Múzeumkörút rovat hírösszefoglalója, kiállítás ajánlója, web- és könyvszemléje után egy Amerikából küldött írás mutatja be korunk (ottani) közgyűjteményi hősét, a digitális múzeumigazgatót és ma (ott) már szinte nélkülözhetetlen munkáját. A Disputa rovatban ezúttal városépítészek – Finta József, Cselovszki Zoltán, Finta Sándor és Szemerey Samu – fejtik ki a véleményüket a tervezett új budapesti múzeumnegyedről. A Műhelyben bemutatjuk az idén az egyik Év Múzeuma elismerést elnyert Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, egy múzeumandragógus a kiállítási intézmények felnőttnevelési feladatival foglalkozik, olvashatunk egy konferenciasorozatról, amely a múzeumok mai átalakulásának kérdéseit veszi sorba, ellátogatunk a székelyudvarhelyi múzeumnak az erdélyi Mária-kultuszt bemutató kiállítására, régi textíliák restaurálási fortélyaiba nyerhetünk bepillantást, s végül megcsodálhatjuk egy avar kori sírból előkerült késő antik váza vadászjeleneteit.
A Múzeumnegyedben ezúttal a példás módon megújult veszprémi Dubniczay-palotába és az ott helyet kapott László Károly-gyűjteménybe kalauzoljuk el az olvasókat, és ha már ott vagyunk, benézünk az ugyanabban az épületegyüttesben működő Teguláriumba, vagyis téglamúzeumba is. Nyár lévén ezután körbejárjuk az egykor ilyentájt főszezonjukat élő, ma pedig legtöbbjük esetében már csak jobb sorsra érdemes hazai szélmalmokat.
Portré-összeállításunkban E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mesél pályájáról, Tóth G. Péter, a Néprajzi Múzeum történész-etnográfusa egykori boszorkányperekről és a régi tárgyak mai múzeumi bemutatási lehetőségeiről beszél, Mélyi József, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának nemrégiben megválasztott új vezetője a hazai kultúrpolitikának a képzőművészethez való koncepciótlan viszonyulásáról fejti ki a véleményét. Antal Péter műgyűjteményének, az ország egyik legjelentősebb privát kollekciójának a létrejöttéről és mai – kellően ki nem használt – lehetőségeiről mesél, s végül Radnóti Sándor esztétikaprofesszor mondja el, hogy miért és hogyan lett mára a múzeum a szellemi élet centrális metaforája.
A lap végén a külföldi olvasókat ezúttal is nyolc oldalnyi angol nyelvű összefoglaló igazítja el a MúzeumCafé legújabb számának tartalmáról.