2010. február 24., szerda

Nyuszifül

Vannak ezek a dolgok. Mindig ott állnak. Néznek és figyelnek. Sosem fáradnak. Odamegyek. Kérdezek. Válaszra sem méltatnak. Dühös leszek. Lenéznek. Talán mert állnak. Továbbmennék. Mondom. A látvány nem enged. Kattintok. Vicsorogva mosolygok. Mostantól enyém vagy. Lenézlek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...