Mesével-játékkal a néprajzról – Múzeumpedagógiai programok a Néprajzi Múzeumban minden korosztálynak

NÉPRAJZI MÚZEUM 

Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.

NYITVA: 10:00 – 18:00, hétfőn zárva

E-mail: info@neprajz.hu

Telefon: 473 24 23

www.neprajz.hu
 

Ikt. Szám: 21-26/2011.
Dátum: 2011.09.07.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2011. augusztus 1-én megkezdődött a Néprajzi Múzeumban a Mesével-játékkal a néprajzról – Múzeumpedagógiai programok a Néprajzi Múzeumban minden korosztálynak című TÁMOP-3.2.11/10-1/KMR-2010-0002 számú múzeumpedagógiai projekt.
Az Európai Uniós pályázati forrásból nyert 45 311 605 Ft támogatásból megvalósuló nagyszabású projekt célja a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai tevékenységének jelentős tartalmi és módszertani fejlesztése, a jelenlegi múzeumpedagógiai kínálat szélesítése, a résztvevők körének többirányú bővítése, a nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek múzeumi eszközökkel történő támogatása.
A projekt keretében 18 új múzeumpedagógiai tematika készül, ezekre az új tematikákra 236 alkalommal 58 foglalkozás épül, amelyeken 11 intézményből összesen 1300 óvodás, általános- és középiskolás vesz majd részt a 2011/2012 tanévben. A projekt első foglalkozására 2011. szeptember 12-én kerül sor, a teljes megvalósítás 2012. augusztus 31-ig tart a Néprajzi Múzeumban.

A fejlesztés céljai

A fejlesztést a közelmúlt tapasztalatai és látogatói felmérései indokolják, amelyek szerint folyamatosan emelkedik a Néprajzi Múzeumban a múzeumpedagógiai foglalkozásokon résztvevő szervezett diákcsoportok száma, azonban ez az emelkedés a korosztályok eloszlását illetően egyenetlen. A népi kézműves alapismeretek megszerzése érdekében, a hon- és népismeret tantárgyhoz kapcsolódóan, valamint az év hagyományos ünnepeinek megismerése céljából jelenleg legnagyobb arányban az általános iskolás korosztályok látogatják a néprajzi témájú múzeumi foglalkozásokat. A múzeumpedagógiai fejlesztés célja, hogy a növekvő nevelési-oktatási igényeket kielégítve minden korosztályt megszólítson, ennek érdekében új tematikákat kínáljon, kiemelt figyelemmel az óvodások és a középiskolások életkori és ismeretszerzési sajátosságaira annak érdekében, hogy e két korosztály a jelenleginél nagyobb mértékben és arányban rendszeres látogatóvá váljon a Néprajzi Múzeumban.

A korosztályok bővítése mellett fontos fejlesztési cél, hogy a különféle fogyatékkal élő társadalmi csoportok, jelen esetben enyhén értelmi fogyatékos és vak gyermekek és fiatalok számára is hozzáférhetővé váljon a Néprajzi Múzeumban az élményszerű ismeretszerzés. A projekt keretében, kifejezetten e célközönség speciális igényeihez alkalmazkodva, új tematikák kidolgozására és bevezetésére kerül sor a 2011/2012-es tanévben, megteremtve a fogyatékkal élők folyamatos részvételének lehetőségét a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai programjain.

A projekt alapvető célja a múzeumpedagógiai tevékenység jelentős tartalmi és módszertani fejlesztése, a jelenlegi múzeumpedagógiai kínálat 18 új tematikával és új pedagógiai eszközökkel történő bővítése. Az új tematikák tartalmában többek között előtérbe kerülnek a magyar népmesékben fellelhető néprajzi ismeretek, az európai és az Európán kívüli távoli népek kultúrája, valamint a hagyományos kultúrákban gyökerező ökológiai szemlélet és környezettudatosság. Módszertani szempontból a foglalkozások során nagy szerepet kap a közös játék tevékenység, a kreatív és művészi alkotási lehetőség, valamint a beszélgetés, a múzeum szakmai munkatársaival: a muzeológusokkal, restaurátorokkal való személyes találkozás és párbeszéd. A projektben a múzeumpedagógiai foglalkozások eszköztára is jelentősen bővül az egyes gyűjteményekből a muzeológus munkatársak által kiválasztott műtárgyakkal és archív néprajzi filmekkel, amelyek a szemléltetés speciálisan múzeumi lehetőségeiként járulnak hozzá az ismeretszerzéshez.

Együttműködő  partnerek

A projekt kiemelt célja, hogy bővítse és erősítse a kapcsolatokat a nevelési-oktatási intézményekkel, az egyes intézmények pedagógiai programjainak figyelembe vételével kölcsönösen előnyös feltételeket teremtsen a szervezett látogatásokhoz, valamint hogy növelje és biztosítsa a múzeum számára a múzeumpedagógiai foglalkozásokon résztvevők létszámát. Ennek érdekében a Néprajzi Múzeum együttműködési szerződést kötött a projektben résztvevő partnerekkel. A partner intézmények a következők:

1. Belvárosi Játékóvoda, Budapest
2. Budapest Főváros Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI
3. Hild József Általános Iskola, Budapest
4. Játékkal-Mesével Óvoda, Budapest
5. Kandó Téri Általános Iskola, Budapest
6. Képző és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, Budapest
7. Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola
8. Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
9. Sylvester János Protestáns Gimnázium, Budapest
10. Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona, Budapest
11. Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola, Budapest

A projekt megvalósításában a 11 együttműködő intézményből összesen 1300 óvodás, általános- és középiskolás vesz részt a 2011/2012-es tanévben a Néprajzi Múzeumban.

A fejlesztés  várható eredményei

A projekt fejlesztéseinek köszönhetően a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai kínálata 18 új tematikával: 7 szakkörrel, 2 műhelybeszélgetéssel, 8 témanappal és 1 témahéttel bővül. A 18 új múzeumpedagógiai tematika korosztályonkénti bontásban a következő:

Óvodások, alsó tagozatos általános iskolások számára:

1. Játékos zenés ismerkedés a hétköznapi hagyományokkal (témanapok)
2. Játékos zenés ismerkedés az ünnepi hagyományokkal (témanapok)

A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállításra épülő tematikák, a gyerekek a mesék világán keresztül ismerkednek a népi kultúrával, a foglalkozásokat zene, tánc, bábok és kézműves tevékenység színesíti.

3. Mese fonalán a föld körül (szakkör)

A tematika célja, hogy az alsó tagozatos gyerekek afrikai, ausztráliai, ázsiai, indián és európai meséken keresztül ismerkedjenek meg ezekkel a távoli kultúrákkal. A mesék mellett az ismerkedést eredeti múzeumi műtárgyak bemutatása teszi izgalmassá.

Felső tagozatos általános iskolások számára:

4. Élet a faluban (szakkör)

5. Élet a faluban (témanapok)

6. Emberek a faluban (szakkör)
7. Emberek a faluban (témanapok)

A tematikák keretében a diákok megismerkednek a falvak típusaival, a háztípusokkal, a különféle gazdálkodási formákkal, valamint a női és férfi szerepekkel, a tárgyakkal és a mögöttük húzódó emberi sorsokkal az egykori paraszti társadalomban.

8. Mesterségem címere (szakkör)

A tematika keretében a diákok megtanulják, hogyan lesz a búzából kenyér, milyen volt a pásztorok élete, hogyan és mivel halásztak, vadásztak az emberek, melyik mesterember mit készített?

9. Életképek (szakkör)

A tematika segíti a hon- és népismeret tantárgy oktatását, a magyar nyelv és irodalom, a környezetismeret tantárgyak népi hagyományokra, népmesékre és egyéb néprajzi témákra vonatkozó ismeretanyaga megértését.

10. „Ökotábor a város szívében” (témahét)

A tematika a szünidő  hasznos és élményszerű eltöltésére tervezett napközis jellegű tábor, amely a Néprajzi Múzeum kulturális kincseit és régi életformák megismerését kínálja. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezettudatos életformára, a városi élet és a természet kapcsolódási pontjaira, a modern élet néhány fontos kérdésére: ésszerű fogyasztás és pazarlás, érték és hulladék, az egészséges és önpusztító életmód, stb, amelyekre a múzeum környezetében, sajátos kiállítási és műtárgy környezetben keressük a választ.

Középiskolások számára:

11. Népek és ünnepek (szakkör)
12. A világ kultúrái (szakkör)

A tematikák különböző népek, kultúrák ünnepeinek, rítusainak sokrétű világába vezetik el a diákokat. Hallanak az eszkimókról, az afrikai bakákról, a szibériai sámánizmusról, az otavala indiánokról, az andalúziai ünnepekről. A foglalkozásokat film- és diavetítés, műtárgybemutatók, daltanulás és játékok is színesítik. Az ismeretek átadásán túl fontos cél a fiatalok tolerancia-képességének, önismeretének fejlesztése, környezeti nevelése.

13. Kontaktzóna I. Műhelybeszélgetések
14. Kontaktzóna II. Műhelybeszélgetések

A tematikák keretében megismerkednek a diákok az egészség- és betegségfelfogásokkal a különböző kultúrákban, a régi és új szokásokkal a háztartásainkban, a rítus és vallás fogalmával, a kulturális sokszínűséggel, eltérő nézőpontokkal, az ökológiai gondolkodással és a fenntartható fejlődéssel, az öltözködés és testkultúra témaköreivel. A foglalkozás legfontosabb célja az, hogy egy adott témáról ne csupán a műhelybeszélgetés vezetőinek reflexiója, a múzeumi tudás egyirányú bemutatása hangozzon el, hanem a szolgáltatást igénybevevő fiatalok személyes tapasztalatai, véleményei is beépüljenek a közös munkába.

15. Néprajzi mozgókép történet elméletben és gyakorlatban (témanapok)
16. Grafit ceruzától a HD kameráig (témanapok)

A tematikák során a fiatalok a vizuális néprajzi és antropológiai dokumentálás fejlődéstörténetén keresztül a megismerik azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel kulturális örökségünket megörökíthetjük. Audiovizuális rögzítési technikák elsajátításával és a megörökített jelenségek rendezésével és szerkesztésével egyben a fiatalok vizuális kultúráját is fejlesztjük.

17. Kézzel fogható hagyomány (témanapok)
18. Tapintható hagyomány (témanapok)

A tematika a különféle tantárgyakhoz kapcsolódó néprajzi ismeretanyagnak a megértését szolgálja. A fő hangsúly a tapintható tárgyakon, a kézműves tecnikák közelebbi megismerésén van. A Vakok Iskolájának szakmunkásképzősei számára tartott speciális órák kiegészítik az iskola szakmai oktatását. Olyan néprajzi tárgyakat ad a látássérült fiatalok kezébe, amelyek számukra ismeretlenek, de szakmai tudásuk elengedhetetlen részét képezi azok tecnikai kivitele, elkészítésének módszertana. A bemutatott tapintható tárgyak egykori használatát is megismertetjük a diákokkal.

A projekt számszerű fejlesztési eredménye a 18 új tematika, amely 58 különböző foglalkozás formájában, 236 csoportos látogatási alkalommal, összesen 1300 új látogatót jelent a 2011/2012-es tanévben, aminek köszönhetően egy év alatt 50 %-al növekszik meg a múzeumpedagógiai foglalkozásokat látogatók köre a Néprajzi Múzeumban. A projekt további várható eredménye, hogy szorosabbá fűződnek és rendszeressé válnak a kapcsolatok a projektbe újonnan bevont nevelési-oktatási intézményekkel, ami hosszú távú együttműködést indíthat el óvoda, iskola és múzeum között. A projekt során elkészülő új múzeumpedagógiai programok szervesen illeszkednek az egyes pedagógiai programokhoz és a tananyaghoz, így a pedagógusok a múzeumi ismereteket jobban tudják hasznosítani, az információt színesebben, több oldalról megközelítve adhatják át a gyerekeknek, a múzeumi szakemberek aktív közreműködésével. A projekt várható eredményei közé tartozik az is, hogy erősödik a fiatalok körében a néphagyományok iránti érdeklődés és tárgyi tudás, ezzel a projekt elősegíti a hagyományőrzés, a népi kultúra és a nemzeti értékek megbecsülését, fejleszti az egymás iránti tolerancia kialakításának, a párbeszédnek, a másság elfogadásának képességét.

A projekt vezetője: Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
A projekt menedzsere: Koltay Erika, etnográfus, biológus, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógus munkatársa
 

EtnoMobil 2.0 lakókocsis kiallitás, őszi turné

Etnomobil 2.0

Kiállítás, fotóműterem, archívum

A Néprajzi Múzeum által koordinált MaDok-program új, mobil időszaki kiállítása

2011. július 20. - 2011. október 30.

Az egyedülálló, lakókocsiban utazó kiállítás 17 hazai múzeum együttműködésével jött létre, célja a mozgás és a kultúra kapcsolatának bemutatása mai tárgyak és történetek mozaikos elrendezésével, a látogatók bevonásával. Az EtnoMobil 2.0 a MaDok-program 2011.  évi kiemelt rendezvénye.

Az EtnoMobil 2.0 című alternatív múzeumi kiállítási kezdeményezés több szempontból is izgalmas: hiszen nem egy múzeum vesz részt benne, hanem tizenhét! Múzeumok csinálják, mégsem a múltról szól, hanem arról a világról, amiben élünk. Széles intézményi keret, szerteágazó téma (mozgás és kultúra), a megvalósításra mégis összesen 10 négyzetméter jut, egy erre a célra átalakított lakókocsiban, ami július 20. és október 15. között rója az utakat egy muzeológus és egy múzeumpedagógus közreműködésével. Részletekből összeillesztett világ, amit a látogatók írnak tovább saját tárgyaikkal és történeteikkel. Olyan, mint egy mozaik vagy kirakós játék. A témák közül néhány kedvcsinálónak: utazás és mobilitás, menekülés, üzleti utazás, tanulás célú "felfedezés", diaszpórák utazásai, kamaszok mobil tárgyai, turizmus, rendszeres munkába járás, tájékozódás, mozgáskorlátozottság és mobilitás, zöld út, utazás és modellezés, utazás és higiénia.

Az EtnoMobil 2.0 különleges műtárgyait és a mozgás különféle eseteit szemléletes és interaktív játékokkal teszi a közönség számára élvezetessé. Az egyes megállókban a folyamatos Interaktivity során bárki részt vehet a műtárgyrejtvényben, alternatív tárlatvezetővé válhat, készíthet bérletet, mozgási naplót, körpanorámát, vagy éppen saját mobil tárgyának dokumentálásával is bekapcsolódhat a múzeumi mozgásba.  
Az EtnoMobil 2.0 kiállítás megvalósításában együttműködő intézmények:
Néprajzi Múzeum (Budapest), Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém), Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (Budapest), Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Budapest), XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény (Budapest), Városi Múzeum (Nagyatád), Iparművészeti Múzeum (Budapest), Magyar Zsidó Levéltár (Budapest), ELTE BTK Néprajzi Intézet (Budapest), Tragor Ignác Múzeum (Vác), Savaria Múzeum (Szombathely), Palóc Múzeum (Balassagyarmat), Textilmúzeum (Budapest), Budapesti Történeti Múzeum - Kiscelli Múzeum (Budapest), Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Budapest), Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre), Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Bajor Gizi Színészmúzeum (Budapest)
 
Az EtnoMobil 2.0 kiállítás megvalósításában közreműködő munkatársak:
Koncepció, rendezés: Frazon Zsófia
Múzeumpedagógia, koordináció, sajtó: Joó Emese
Látványterv, grafika: Seres Tamás, Agócs Írisz (Artista Művek)
Recycling kiviteli terv: Dani Gitta, Greznár Tamás
Kivitelezés: Dani Gitta, Greznár Tamás, Mészáros Csaba, Dani Boglárka, Boda Gyöngyvér, Gábor Dénes Kokó, Balogh Norbert, Szántó Gábor és Répás György
Digitális képkeret: Kemény Márton


Az EtnoMobil 2.0 kiállítás menetrendje:
július 20.   Néprajzi Múzeum, Budapest
július 22-31.   Művészetek Völgye Fesztivál, Kapolcs
augusztus 6.   Bánkitó Fesztivál, Bánk
augusztus 10-14. Sziget Fesztivál, Budapest
szeptember 2.   Textilmúzeum, Budapest
szeptember 3.  Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
szeptember 4.   OSZMI – Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest
szeptember 7.   BTM – Kiscelli Múzeum, SFB konferencia
szeptember 10. XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény (Bókay Kert)
szeptember 14. Városi Múzeum, Nagyatád
szeptember 16.  Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
szeptember 18.  Savaria Múzeum, Szombathely
szeptember 20. Tragor Ignác Múzeum, Vác (Görög Templom Kiállítóhely udvara)
szeptember 22.  ELTE Néprajzi Intézete (Trefort kert)
szeptember 23-25.  Placcc Fesztivál (Budapest, Kálvin tér)
október 4.   Palóc Múzeum, Balassagyarmat
október 15.   Néprajzi Múzeum – MaDok-napok 8.
október 29.   Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Zenés tárlatvezetés a Néprajzi Múzeumban

Utolsó  alkalommal várja a közönséget különleges, zenés tárlatvezetéssel a Néprajzi Múzeumban a Liszt Ferenc és a „czigány zene” című kiállítás. A tárlatvezetés során a kiállítás rendezője, Pálóczy Krisztina bemutatja az érdeklődőknek a XIX. századi cigány

zenészek világát, valamint Liszt és kortársai róluk alkotott képét. A tárlatvezetést élő cigány zene kíséri, amely a múzeum épülete előtt és bent az aulában, a programok előtt és után egyaránt hallgatható. Muzsikál Bura Sándor és zenekara.

2011. augusztus 27., szombat, 15.00
14.30 Muzsikálás a Kossuth téren
15.00 Tárlatvezetés Pálóczy Krisztina rendezővel
16.00 Élő cigány zene az aulában
          Muzsikál: Bura Sándor és zenekara

Program:
http://www.neprajz.hu/programok.php?menu=4&program_id=358

Kiállítás:
http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=100

A Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása: Amazónia

Amazónia – utak az indiánokhoz
 

Amazónia a Föld legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdeje, amely gyakran szerepel a híradásokban, újságok címlapján. Hol páratlan természeti gazdagsága, hol ennek pusztulása, máskor meg rejtőzködve élő, „vad” lakói keltenek érdeklődést. Amazónia szimbólum is, az elveszett Paradicsomé, az emberiség hajdan volt gondtalan aranykoráé.  

A terület évezredek óta lakott, és a közhiedelemmel ellentétben nem csupán  – vagy inkább: főként nem – vándorló vadászok lakják, hanem apró földműves települések népesítik be. Egészen a 20. század közepéig nem kis számban éltek itt olyan csoportok, amelyek a hagyományos trópusi őserdei kultúra jegyeit viselték magukon, és a fehérekkel kevéssé vagy szinte egyáltalán nem kerültek szorosabb kapcsolatba. Az erdő mélyére való visszahúzódásnak gyakran a civilizáció előli menekülés volt az oka. 

A század második felében ez egyre kevésbé lett lehetséges. Intenzív mozgás kezdődött már nem csak a nagyobb folyók mentén, hanem az őserdő belsejében is: útépítések, fakitermelés, nyersanyagok utáni kutatás okán. A széleken pedig az állattartók hasítanak ki egyre nagyobb területeket a legelők számára. Az erdőterület csökkenésével és az izoláció megszűnésével alapvetően megváltozott az ott élő indiánok élete is. 

A második emelet hat termében látható, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Greenpeace közreműködésével létrejött kiállítás tematikája három egységből tevődik össze. Az elsőben bepillantást nyerhetünk Amazónia természetrajzába, főként állatvilágának néhány érdekes példányán keresztül.  A kiállítás gerincét az a néprajzi anyag adja, amely elsősorban Boglár Lajosnak, a múzeum munkatársának az 1960-70-es években tett kutatóútjairól származik, és amely a tradicionális őserdei életforma tárgyait vonultatja föl. Megpróbáljuk érzékeltetni azt a tényt, hogy az „édeni” környezetben csak jól alkalmazkodó, folyamatosan földet művelő, kis csoportok tudtak életben maradni. 

A civilizáció  elkerülhetetlen behatolása az őslakók számára ma alapvetően kétféle választási lehetőséget enged. Az amazóniai országok államai természetvédelmi parkokat hoznak létre, amelyek az indiánok számára is biztosíthatják a visszavonulást, a hagyományos életforma megőrzésének lehetőségét. Legtöbbjük azonban valamilyen mértékben asszimilálódik, könnyebben elérhető településekre költözik, ahol oktatásban, orvosi ellátásban részesülhet. Növénytermesztésükkel bekapcsolódhatnak a környező lakosság ellátásába, hagyományos tárgyaikat pedig népművészeti termékként árusíthatják. A turizmus a Földnek ezt a legegzotikusabb helyét is elérte, folyami túrák, őserdei luxusbungalók és sámán-wellness vonzza a vastagabb pénztárcájú utazókat. 

Az erdő  fogyása az egész Föld klímáját érintő folyamattá válhat, ezért a helyszínen és világszerte is számtalan mozgalom lép föl a civilizáció ilyetén terjeszkedése ellen. A kiállítás utolsó része ezzel a témával foglalkozik. 

Kurátor: Főzy Vilma

A nagyközönség számára a kiállítás 2011. július 15-én 10 órától látogatható.  

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN 

AZ ÉJSZAKA SZÖVETE

2011. június 24., péntek

Ezen az estén látható  először a Néprajzi Múzeum új, nagyszabású kiállítása! A Nők, szőnyegek, háziipar   Délvidék és Erdély, magyarok, szerbek és románok gazdag kulturális hagyományát egyetlen tárgytípusra fókuszálva, a női munkát kiemelve mutatja be. A 19. század zenei életét, a hangversenytermek és kávéházak világát a Liszt Ferenc és a „czigány zene” című tárlat kapcsán sokféle zenével idézzük fel. Szent-Iván éjszakájának mintáit 2011-ben a Néprajzi Múzeumban ezek a témák rajzolják.

EXKLUZÍV TÁRLATVEZETÉSEK
Nők, szőnyegek, háziipar
17.00, 19.00 és 21.00 óra

Liszt és a „czigány zene”
18.00, 20.00, 23.00 óra

A magyar nép hagyományos kultúrája
19.00, 22.00 óra
SZŐJÜK BE A MÚZEUMOT!

16.00–22.00 Falszövetkészítő performance a múzeum oszlopainak és épületdíszeinek       felhasználásával

                         Bogozd ki, vedd át, fordítsd ki! – Fonaljátékok               
18.00–00.00  Mesefonal – Keresd és kövesd a fonal útját!
                        Interaktív játék családoknak a múzeum épületében és kiállításaiban.
SZÍN ÉS MINTA AZ ÉJSZAKA SZÖVETÉN
18.00–19.00 Csörgőkezű, Vödörjáró, Dobhasú

      Szécsi Magda zenés mesejátéka a Cinka Panna Cigány Színház

     előadásában

19.00–20.30 Rongyszőnyeg

     A Sebő együttes koncertje

20.30–21.00 Vivát Liszt!

      Bura Sándor és zenekarának koncertje

21.00–22.00 Minden perc itthagy

     A Göncölszekér együttes lemezbemutató koncertje

22.00–23.00 Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band

23.00–23.15 Romani Design Performance – Dizájner: Varga Erika

23.15–02.00 Századfordulós kávéház „czigány zenével”és
            Romani Design Performance
            Muzsikál Bura Sándor és zenekara

   

MUZBO – a Néprajzi Múzeum boltja
a Nők, szőnyegek, háziipar című kiállításhoz kapcsolódó új árukészlettel, Romani Design
termékekkel és a saját kiadványok 30-70 százalékos kedvezményes árusításával várja a látogatókat.

MEGLEPETÉS AJÁNLATUNK

A Néprajzi Múzeumban megváltott belépőjegyek (matricák) egyben ötvenszázalékos kedvezményt nyújtanak a múzeum elől induló Mr. Nils Utazási Iroda nyitott autóbuszos városnézéseire.

ÉTEL- ÉS ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK EGÉSZ ÉJJEL!

ÓCEÁNIAI SZÍNEK ÉS FORMÁK – MAGYAR SZEMMEL

ÓCEÁNIAI SZÍNEK ÉS FORMÁK – MAGYAR SZEMMEL

Ékszer- és öltözékkészítési pályázat a Néprajzi Múzeum

Kauri és nagyító

Bíró  Lajos Óceániai ékszerei

című kiállításához

A 2011. szeptember végén megnyíló Kauri és nagyító. Bíró Lajos óceániai ékszerei című kiállításhoz pályázatot hirdetünk ékszertervezésre és -készítésre, valamint öltözékek tervezésére iparművészek, kézművesek, restaurátorok, illetve szakközépiskolák és szakiskolák diákjai részére.

A pályázat kiírója: Néprajzi Múzeum 

A pályázat célja: Az óceániai népek kultúrája gazdag és egyedülálló forma- és motívumkincsének a köztudatba emelése és a mai design követelményeinek megfelelő módon való interpretálása, a Néprajzi Múzeum különleges Bíró Lajos-gyűjteménye és az ebből készült kiállítás népszerűsítése.

A pályázók feladatai:

Öltözékkészítők: az óceániai népek hagyományos tárgykultúrája alapján újrafogalmazott öltözékterv készítése.

Ékszerkészítők: az óceániai népek kultúrájához formában és/vagy motívumban kapcsolódó ékszerek készítése. Az ékszerek használhatóak, hordhatóak legyenek, feleljenek meg a kortárs divatnak.  

Pályázni lehet: az öltözéknél csak a jeligés tervvel, az ékszernél a tervvel, a fotódokumentációval és a jeligével ellátott pályamunkával. Mindkét kategóriában férfiak, nők és gyermekek számára tervezett alkotásokat is várunk. 

Díjázás:

• Első díj: a pályaművek kiállítása a Design Hét alatt; bemutatásuk divatbemutató keretében a Design Hét programjaként; árusítási lehetőség a Néprajzi Múzeum boltjában a kiállítás alatt és után, illetve tekintettel a kiállítás vándor jellegére, a fogadó fél igénye szerint a pályaművek is „kísérhetik” a kiállítást;
• Második díj: a pályaművek kiállítása a Design Hét alatt; bemutatásuk divatbemutató keretében a Design Hét programjaként; árusítási lehetőség a Néprajzi Múzeum boltjában a kiállítás alatt és után;
• Harmadik díj: a pályaművek kiállítása a Design Hét alatt; bemutatásuk divatbemutató keretében a Design Hét programjaként; árusítási lehetőség a Néprajzi Múzeum boltjában a kiállítás alatt és után;
• Közönségdíj, amely a Facebookon szervezett szavazás alapján dől el;
• Minden pályázó oklevelet és a kiállítási részvételével kiegészített portfoliót is kap, amelyeket a későbbiekben referenciáként használhat;
• A legjobb pályamunkák bekerülhetnek a Néprajzi Múzeum Óceánia-gyűjteményébe (megegyezés szerint).

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:

A pályázati részvétel benevezési díjhoz kötött.

A benevezés díja: 500 Ft/kollekció diákoknak, 1000 Ft/kollekció felnőtteknek.

A benevezési díj befizetése átutalással történik. A Néprajzi Múzeum bankszámlaszáma: 10032000-01425145-00000000, hivatkozás: Óceánia-pályázat. 

Résztvevők: A pályázat nyilvános, pályázni felnőtt- és diákkategóriában lehet.

Érvényesen pályázhat az a személy, aki kötelezi magát a pályázati kiírásban foglalt feladat elvégzésére. Pályázni csak saját alkotással lehet.

A Pályázó a dokumentáció beküldésével hozzájárul ahhoz, hogy a Kiíró szabadon használhassa a beadott pályaműveket a kiállítás és a pályázat promotálása és népszerűsítése céljából. 

Pályázati határidő: a pályázati kiírásnak megfelelően tervvel, nyomtatott és elektronikus formában (CD/DVD) mellékelt fotódokumentációval és jeligével ellátott ékszereket, illetve az öltözékterveket (rajz, szín, anyag, technológia) nyomtatott és elektronikus formában (CD/DVD) postai úton lehet benyújtani 2011. augusztus 30-ig beérkezően.

Postacím:

Néprajzi Múzeum

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

A borítékon kérjük feltüntetni a jeligét és az „Óceániai színek és formák – magyar szemmel” pályázatot 

Pályázati anyag:

• Ékszerterv és a technikai jellemzők bemutatása maximum 2000 karakterben;
• Fotók (nyomtatott és elektronikus formában, CD/DVD formátumban);
• Öltözékterv és technikai jellemzők (rajz, szín, anyag, technológia) bemutatása maximum 2000 karakterben nyomtatott és elektronikus formában (CD/DVD);
• Kész anyag: ékszer;
• Adatlap

Pályázati segítség:

A Kiíró a pályaművek elkészítéséhez biztosítja a Néprajzi Múzeum Óceánia-gyűjteményében őrzött és a kiállításon szereplő ékszerek megtekintédét; a gyűjteménykezelő muzeológus szakmai segítségét; illetve kutatási lehetőséget és segítséget a múzeum könyvtárának vonatkozó szakirodalmában. 

A pályázat lebonyolításának menete

• Tervezés – a tervek és a pályamunkák benyújtási határideje: 2011. augusztus 30.
• Zsűrizés – az öltözéktervek és az ékszer pályamunkák elbírálásához designerek, egyetemi tanárok, galériatulajdonosok közreműködését biztosítjuk. Az öltözéktervek közül a szakmai zsűri választja ki a legjobb, kivitelezésre alkalmas pályamunkákat. A Néprajzi Múzeum Facebook oldalán közönségszavazást szervezünk, a legtöbb szavazatot elnyert termékek is jelen lesznek a kiállításon és a divatbemutatón.
• Eredményhirdetés, kiállítás és bemutatás – a kész termékeket a nagyközönség a Facebookon, a Design Hét keretében rendezett divatbemutatón és kiállításon tekintheti meg. Az eredményhirdetésre 2011. október 1-jén kerül sor a Néprajzi Múzeumban.
• A pályaművek értékesítése – a Kiíró előzetes megegyezés szerint értékesítheti a pályaműveket.

További információ: 

Bíró Anna

e-mail: biroanna@neprajz.hu

tel.: + 36 1 4732459

Adatlapot igényelni kell az oceania.palyazat@gmail.com címre beküldött levéllel, amelyet elektronikusan kitöltve vissza kell küldeni, vagy az alábbi linkről letölthető: https://spreadsheets.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dFhkSTJHdnM1RGZVS2RzU2pSUDdLWlE6MQ

Nők, szőnyegek, háziipar

Nők, szőnyegek, háziipar
2011. június 24.- 2012. augusztus 26.
A kiállítás rendezői: Fülöp Hajnalka, Lackner Mónika
Látványtervező: Jerger Krisztina 

Egyes paraszti közösségekben a gyapjúszőnyegek a női kelengye kiemelkedő darabjai voltak, melyeket a tisztaszobában a vetett ágyra, az asztalra terítettek; velük az alkalom ünnepélyességét hangsúlyozták, családi fotókon háttérként szolgáltak. A 19. század harmadik harmadában tudósok és politikusok figyeltek fel a népművészet más alkotásai mellett a szövött szőnyegekre is - felfedezve bennük az esztétikai értéket, és meglátva a paraszti, női munka integrációs lehetőségét is. A Néprajzi Múzeum kiállítása, amely a Felemelő évszázad elnevezésű országos programsorozathoz kapcsolódik, a paraszti háztartásokban készített szőnyegeket a 19. század vége háziipari törekvéseinek tükrében, azzal együtt mutatja be. Egész Európában háziipari intézkedések segítették, hogy a nők kézimunkájuk révén keresethez jussanak, kiemelkedjenek a szegénységből (tanműhelyek, tanfolyamok alapítása, szövőszékek kiosztása, mintalapok terjesztése, kiállítások és bazárok szervezése). 

A kiállítás az Osztrák-Magyar Monarchia egészét átható integrációs törekvéseket annak soknemzetiségű gazdagságában mutatja be: így a máramarosi román, bánáti és bácskai szerb, román, sokác és bolgár szőnyegek mellett megjelennek a székely és bukovinai székely úgynevezett festékes szőnyegek is, érdekesen mutatva a tárgyak sokszínűségét, a technikai és funkcionális azonosságokat és különbségeket. 

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gazdag gyűjteményéből válogatva mutatja be a 19. század tárgyi örökségét, de mutatja az örökség összegyűjtésének folyamatát és az újabb átgondolásokat, újabb alkalmazásokat is - a kiállítás Ardai Ildikó iparművésznő szőnyegeivel zárul. 

A tárlat alapvetően nőkkel kapcsolatos társadalom- és ipartörténeti folyamatokat mutat be, érintve a 19. századtól megváltozó női szerepeket, a női munka gazdasági integrációjára tett kísérleteket. Alapvetően nők által készített tárgyak jelennek meg a tárlaton. 

A kiállítás látványtervezője és rendezői szintén nők, és fontos célközönségét is a mai nők alkotják. Számukra különösen vonzó a tárlat, ha érdeklődnek a női sorsok, tárgyak, történetek iránt. 

Ugyanakkor a kiállítás a 19. századi magyar történelem felé nyitott érdeklődők figyelmére is számít: számukra a háziipari intézkedések, a helyi kezdeményezések és a 19. századi kiállítások bemutatásával fontos új kutatási eredmények jelennek meg; a kiállítás alapvetően a néprajzi tárgyak és a történelem folyamatainak összekapcsolására vállalkozik. 

A társadalom egy részében nagyon erős a kézművestárgyak, a természetes anyagok iránti érdeklődés. Egyéni alkotóként vagy iskolai, szakköri keretekben sok nő sző. Számukra ez a kiállítás fontos dokumentumokat, előzményeket mutat be, megismerhetik a szőnyegek típusait, eredeti előállítási formájukat, funkciójukat. Az eredeti műtárgyakból inspirációt nyerhetnek kézműves-tevékenységükhöz. Ez az érdeklődő réteg széles, hiszen a festékes szőnyeg szövése sok szakköri és kézműves-szakközépiskolai képzés tananyaga. A - tágabb értelemben vett - szőnyegek iránt érdeklődők szintén célközönségét jelentik a tárlatnak.

Múzeumi világnap a Néprajzi Múzeumban

Múzeumi világnap 

2011. május 18. szerda

Ingyenes közönségprogram
 

10.00 – 14.00
A Világnap idei jelszava –  Múzeumok és emlékezet – jegyében bemutatjuk a nagyközönségnek gyűjteményeink nyilvános digitális adatbázisát. Látogatóink muzeológusok segítségével ismerkedhetnek meg a tárgyak és dokumentumok archiválásának korszerű módszerével.  
11.00
Tárlatvezetés A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó és a Liszt Ferenc és a "czigány zene" című időszaki kiállításokban.  
A múzeumi boltban ezen a napon jelentős kedvezményekkel árusítjuk kiadványainkat.
 

Finn Majális

Finn Majális

a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállítás zárórendezvénye 

2011. május 1. vasárnap, 10.00–14.00

Ingyenes családi program

Támogatók: Finn Nagykövetség, Finnagora 

Program:
10.00–14.00  Suomi Szeminárium: Van-e benned sisu?

Játékos hétpróba finn módra, amelynek során kiderül, hogy van-e bennünk „sisu”, azaz a finnekre jellemző lélekerő?

11.00  A  tökéletes vágás

Fogj egy Fiskars ollót, és vedd ki a részed a finn kiállítás reklám molinójának feldolgozásából! Ünnepélyes felszabdalási és újrahasznosítási performance.

11.00–11.30  Kalevala kóruskoncert

A szabadtéri koncerten karjalai runók hangjai elevenítik fel Väinämöinen, Ilmarinen, Louhi, Lemminkäinen és Kullervo történeteit.

12.00  „Finnisszázs”

Rendhagyó kiállítászáró  Jari Vilennel, Finnország Magyarországi nagykövetével

12.00–12.30 Sámánhegedű

Finnországból érkezett különleges vendégünk, Tuomas Rounakari autentikus sámán dalokat és sámán dalokból továbbfejlesztett improvizációkat ad elő hegedűre hangszerelve.

12.30–13.30  Last Minute Finland!

Kihagyhatatlan és utolsó  lehetőség a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállítás megtekintésére! A rendhagyó tárlatvezetési staféta közreműködői: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Kerezsi Ágnes és Szojka Emese rendezők és érdeklődő látogatóink        

13.00–14.00 Északi fény
Zalka Csenge Virág mesemondó finn népmeséket és legendákat mesél a gyerekeknek.

Suomi Szeminárium: Van-e benned sisu?

Suomi Szeminárium: Van-e benned sisu?

szakmai program

Múzeum Körút 11. a Néprajzi Múzeumban, a Néprajzi Múzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében 2011. április 29. pénteken, 9.00 – 13.00 között 

A múzeumpedagógiai szakmai programsorozat 11. alkalmával – rendhagyó módon – egy nagy és jelentős időszaki kiállítás sokoldalú múzeumpedagógiai hasznosítási tapasztalatait szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel. A Néprajzi Múzeum 2011. május 1-én záró (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállítása csaknem 2 éven keresztül változatos programkínálattal fogadta a látogatókat, a nagy kiállításon belül is váltakozó kisebb időszaki kiállításokkal, valamint egy játékra és tanulásra is alkalmas pihenőhellyel, a Suomi Szemináriummal (leánykori nevén Szauna) is megfelelve a mai modern látogatói és közoktatási igényeknek. A kiállítás vezérfonalához és egyes tematikáihoz a múzeumpedagógusok különféle megközelítéssel fordultak, amelynek eredményeképpen izgalmas és egymástól különböző múzeumi órák zajlottak egymással párhuzamosan a kiállításban. A rendezői koncepció megismerése és a múzeumpedagógiai tapasztalatok megvitatása előtt minden résztvevőt egy játékos finn 7 próbára invitálunk, hogy kiderüljön, van-e bennünk sisu?

Részletes program:

9.00 – 9.30 Regisztráció  és reggeli kávé a földszinti Múzeumpedagógiai Műhelyben. A szakmai napot Szarvas Zsuzsa mb. főigazgató nyitja meg.

9.30 – 10.15 Van-e benned sisu? Hétpróba finn módra a 2. emeleten.

10.15 – 11.00 Milyenek a finnek? Séta a finn kiállításban Szarvas Zsuzsa főrendező vezetésével.

11.00 – 11.30 Suomi Szeminárium: múzeumpedagógiai hasznosítási megoldások, bemutatók.

11.30 – 13.00 Kávészünet, haluzsonna és közös beszélgetés a földszinti Múzeumpedagógiai Műhelyben.

A program házigazdái:
Szarvas Zsuzsa mb. főigazgató,  Sedlmayr Krisztina, a Kommunikációs Főosztály vezetője, Bodnár Kata, Koltay Erika és Joó Emese múzeumpedagógusok.  

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

ETNOMOBIL. MOZGÁSBAN A KORTÁRS KULTÚRA

A Néprajzi Múzeum programja:

ETNOMOBIL. MOZGÁSBAN A KORTÁRS KULTÚRA
című kötet beszélgetős, felolvasós bemutatója

2011. március 30. (szerda) 19.00
helyszín: Nyitott Műhely Galéria (Bp. II. Ráth György u. 4.)

Közreműködő, együttműködő és megszólaló vendégek:

BUDHA TAMÁS képzőművész
CSOSZÓ GABRIELLA fotós
FISLI ÉVA történész-muzeológus
GYÖRGY ESZTER kultúrakutató
KULCSÁR VIKI színháztörténész, produkciós menedzser
KÜRTI GÁBOR "Kükü" Critical Mass szervező
NÁDORI LÍDIA műfordító
NAGY SZILVIA kulturális antropológus, kurátor
TÁBORI ANDRÁS képzőművész

A beszélgetés közben és után a kötetből felolvas:
SPILÁK KLÁRA színművész
TÁRNOK MARICA szín- és bábművész

Míves Hímes

Míves Hímes

Húsvéti kézműves kiállítás és vásár, ünnepi készülődés a Néprajzi Múzeumban

2011. április 16-17. 10-18 óráig

A Néprajzi Múzeum kétnapos húsvét előtti családi programja az ünnepi készülődés és a kézműves hagyományok felidézése jegyében zajlik. Április 16-án és 17-én a múzeum épületét vásári árusok népesítik be, a sokféle portéka gondos szakmai válogatás után kerül az asztalukra. A hagyományos mesterségek termékei közül ki-ki megtalálhatja a kedvére valót: eredeti formában vagy újraértelmezve.

Látogatóink az Élő Népművészet című kiállításban szakvezetéssel ismerkedhetnek a magyar kézműves-hagyományokkal és azok napjainkban való jelenlétével. A Hagyományok Háza – a kiállítás társrendezője – mindkét napon húsvéti foglalkozással: népszokások felelevenítésével, közös népdalénekléssel, tojásfestéssel és gyékény tojástartó készítéssel várja a gyerekeket.  

Régi tavaszi ünnepek feledésbe merült szokásait, a húsvét jelképeit egyrészt tárlatvezetéseinken, másrészt múzeumpedagógusaink segítségével, játékos formában elevenítjük fel. Csípj fel! című programunkon tavaszi dekorációt, virágokat és állatfigurákat készítünk a gyerekekkel, és közösen elültetjük a tavasz első virágait. 

Mindeközben a kivetítőkön folyamatosan megtekinthetők a Néprajzi Múzeum válogatott, tavaszi tematikájú archív filmjei, valamint a múzeum gyűjteményének legszebb hímes tojásai. A kiállító kézműves mesterek bemutatókat és kézműves foglalkozásokat tartanak, így a látogatók a legkülönfélébb technikákat és a legszebb motívumok elkészítését is kipróbálhatják.

Vasárnap két különleges tematikus programot kínálunk. A Regölyi népdalkórus műsorában ritkán hallható tavaszi és húsvéti népdalokat hallhatunk: tolnai, bukovinai, alföldi, karádi és felvidéki népdalcsokorral színesítik a vásári forgatag hangulatát. Dramatikus játék keretében, bábokkal elevenítjük fel a virágvasárnapi történetet, Jézus bevonulását Jeruzsálembe szamárháton.  

A húsvéti büfében míves szendvicsekkel, a múzeumi boltban különleges kedvezményekkel várjuk a Néprajzi Múzeum húsvéti ünnepének látogatóit.

Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállítás

Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállítás

Liszt Ferenc és a „czigány zene”

„A személyes rokonszenvnek nem egy neme hozott már bennünket régóta a czigányok közelébe, és ösztönzi elménket, hogy részletesebben foglalkozzék velök és mindazzal, mi felvilágositásul és magyarázó szövegül szolgálhatott művészetökhöz, melynek sok figyelmet, gondot és tanulmányt szenteltünk. A czigányok emléke össze van fűzve gyermekkorunk emlékeivel, s annak néhány legélénkebb benyomásával. Később vándorló művészszé lettünk, s ők is azok hazánkban. Ők felüték sátorukat Európa minden országában, s századok kellettek hozzá, mig azokat bejárták, mi pedig százados sorsukat mintegy dióhéjba foglalva, néhány év alatt bejártuk azon országokat s gyakran idegenek maradtunk azon népekhez, melyeket meglátogatánk, mert mint ők, mi is az ideált a folytonos elmerültségben kerestük a művészetbe, ha nem a természetbe.”

A kiállítás kiindulópontja Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című, 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigányzenére vonatkozó, vagyis a LXVII. szakasszal kezdődő része. (A könyv eredetileg 1859-ben, Párizsban jelent meg Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel.) A bemutatás két úton halad: a zene és a tánc történetén, illetve ezek képzőművészeti ábrázolásán keresztül.
Bartók Béla akadémiai székfoglalójának idézett részével egyetértésben „Ma már mindnyájan tudjuk, hogy ennek a könyvnek teljesen téves az a megállapítása, amely szerint az, amit a cigánymuzsikusok Magyarországon játszanak, sőt maga a magyar parasztzene is, cigány eredetű zene. Mindnyájan tudjuk, kétségbevonhatatlanul meggyőző bizonyítékok alapján tudjuk, hogy ez a zene magyar eredetű. További bizonyításra kár volna akár egy szót is vesztegetni.”

Kiállításunk éppen azt a folyamatot kívánja vizsgálni, melyben a cigány muzsikusok közreműködésével megkonstruálódik a magyar nemzeti kultúrába szervesülő „magyar” zene.
Liszt Ferencre Bartók igazától függetlenül is erősen hatott a cigányok muzsikálása. Szabolcsi Bence és Sárosi Bálint munkásságából jól ismerjük a zenei folyamatokat. Egyes cigány csoportok zenészi („hangászi”) specializálódása a 18. század második felében zajlott le. A század végére véglegesült a zenekari felállás, a hangszerek összetétele, a bandák létszáma. A zenei stílusok és irányzatok is jól követhetők. A 18-19. század fordulójának uralkodó ízlése és stílusa a verbunk, a verbunkos. A szó az (egyébként német eredetű) verbuválásból (katonatoborzás) származik. A műfaj három legismertebb képviselője Bihari János, Csermák Antal és Lavotta János volt, róluk rendre meg is emlékezik könyvében Liszt Ferenc. Ezután időben a csárdás következett, mely a csárda szóból, mint a mulatságok egyik központi helyszínéről nyerte nevét.
Mindkét zenei stílus magyar táncként értelmeződik Liszt Ferenc és zeneszerző kortársai, sőt tanítványai körében is. Ennek esszenciáját fogalmazza meg Szabolcsi Bence a Magyar Nóták Veszprém vármegyéből című, nagy jelentőségű kiadványsorozatban, melyek célja például „nem tsak az, hogy a' kéziratokban lévő jelesebb Darabokat az örök feledékenységtől megmentsük és Magyar Compositorainkban a' szerzés és eredetiség lelkét felbuzdítsuk; hanem az is, hogy a' Nemzeti tsinosodást ezen az útonn is gyarapítsuk, különösen pedig, hogy nyelvünket nem értő főbb rangú Magyar Dámáinknak […] szíveikbe a' Nemzeti érzést ezenn a' tsatornán is betsepegtessük”; épp ezért „ezen világ elé bocsátott nótákban a Nemzeti Charactert kívánjuk […] tündököltetni s a Magyarnak Muzsikabéli ügyességét a külfölddel is megismertetni”. S továbblépve: „Az 1800 körüli évek korszakos fordulata a magyar zene történetében elsősorban azt jelenti s abból áll, hogy a „nemzet felismeri önmagát zenéjében s azontúl öntudatosan azonosítja magát vele, azonosítva egyúttal a zenét saját lényével, vágyaival s erőfeszítéseivel.”
A 18. század második felében, amikor a felvilágosult abszolutizmus vezérelte közép-európai birodalmakban az uralkodóház és az egyre erősödő értelmiségi érdeklődés a birodalom népei - a rendeken kívüli különböző foglalkozási csoportok, az eltérő vallású és nyelvű közösségek - felé fordult, a „nép” mint a fennálló rend munkásoszlopa mintegy bevonult a nemzeti panteonba. Így volt ez kezdetben a cigányokkal is, mint a parasztokkal azonos módon renden kívülinek tekintett csoporttal. Az első népismereti ábrázolásokon (grafikákon, metszeteken, nyomatokon) még nincs lényegi különbség a cigányok és a parasztok, illetve más „ősfoglalkozású” és kézművescsoportok között. Az említettek egyre inkább bevonultak a festészet témái közé is, életképek, zsánerképek szereplői lettek.
A nemzetállamok szerveződése és a nemzeti kultúra építményének 19. századi kidolgozása során azonban a hangsúly az idealizált nyelvi és vallási csoportra helyeződött, s akik ezen kívülre szorultak, ki is maradtak a nemzetépítés hivatkozottjainak sorából. Így maradtak ki a 19. század Magyarországán a nemzetépítésből a birodalmat alkotó népek közül a románok (az „oláhok”), a szlovákok (a „tótok”), és peregtek ki lassan a cigányok is. A 19. század közepétől Liszt kortársainak számtalan parasztábrázolásán, népi élet- vagy zsánerképén azonban megtaláljuk a cigány muzsikusokat is, akik éppen verbunkot vagy csárdást húznak a táncoló vagy mulatozó parasztoknak, búsuló betyároknak. A 19. század végére aztán önállóan is megjelent a cigány zenészek ábrázolása, immár parasztok szerepeltetése nélkül, mint új ábrázolástípus.
A kiállítás a magyar nemzeti kultúra egy szűk, de fontos metszetének bemutatására vállalkozik. Liszt Ferenc, Barabás Miklós, Petőfi Sándor (hogy csak néhány nevet említsünk) egyszer csak összetalálkoznak, s találkozásuk egyik közös tárgya a „cigány”, vagyis a „magyar” zene és tánc, továbbá a cigányokról való gondolkodás, azok ábrázolása lesz.

A kiállítás a múzeum négy helyszínén, egymáshoz lazán kötődő térben látható.
Első tere a magasföldszinti, belső udvarra néző, kéthajós kiállítási terem. Az egyik hajóban a zene- és tánctörténet értelmezése elsősorban molinókon kap helyet, Liszt Ferencnek és kortársainak idézetei, korabeli ábrázolások, litográfiák és nyomatok, kották és kottakiadványok előlapjai segítségével, s mindezt élményszerűvé teszi a három zenehallgató fülke, melyben verbunkosok, csárdások s az ezek inspirációit őrző Liszt-művek válogatása hallgatható. A kiállított hangszerek a 19. század elejének, illetve végének cigány zenészek által használt zeneszerszámait idézik. A másik hajóban a képzőművészet 19. század közepéig tartó időszakában jellemző cigányképet bemutató fontos alkotások láthatók.
A kiállítás második tere az első emeletre felvezető lépcsőház és az emeleti folyosó, ahol a 19. század közepének, második felének festményeiből és azok nyomataiból, metszeteiből látható kisebb gyűjtemény, a nemzeti romantika parasztábrázolásainak „lenyomataként”.
A harmadik tér az első emeleti körfolyosó egyik vége, a vetítő, ahol a kiállítás témájához kapcsolódó filmeket tekinthetünk meg mozikörülmények között: így Liszt Ferencről (Szerelmi álmok, rend.: Keleti Márton, 1972; Liszt Ferenc, rend.: Szinetár Miklós, 1982) és Czinka Pannáról (Cinka Panna, rend.: Dušan Rapoš, 2008).
A negyedik tér az első emeleti körfolyosónak az állandó kiállítás előtti része. Itt olyan 19. századi néprajzi (elsősorban pásztorművészeti) tárgyakat mutatunk be, melyeken mulatozó, táncoló parasztok és zenélő cigányok stilizált életképei láthatók. A diavetítő programban híres cigány zenészek és budapesti cigány zenészeket foglalkoztató vendéglátó helyek képeit láthatjuk.
A kiállítás rendezője Szuhay Péter és Pálóczy Krisztina.

A nagyközönség számára a Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállítás 2011. március 18-án 14 órától látogatható.

Tárlatvezetések szombatonként a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című időszaki kiállításban

Tárlatvezetések szombatonként a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című időszaki kiállításban

Márciusban és  áprilisban, szombatonként 15 órai kezdettel rendszeres tárlatvezetést tartanak a rendezők: Szarvas Zsuzsa főrendező, Kerezsi Ágnes és Szojka Emese rendezők a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című időszaki kiállításban. A tárlatvezetés sorozat keretében a látogatók minden egyes alkalommal új szemszögből ismerhetik meg a kiállítást és a finnekkel kapcsolatos sztereotípiákat, mivel a kiállítást bemutató múzeumi szakemberek saját kutatási területük felől közelítve emelik ki a legizgalmasabb összefüggéseket és részleteket. A Néprajzi Múzeum Európa Gyűjteményének régi finn anyaga és a közelmúlt/jelenkor sokféle "vendégtárgya" a kiállítás nyelvén sokoldalúan közvetíti a legérdekesebb kutatói tapasztalatokat, valamint példákkal illusztrálva mutatja be a finnekkel kapcsolatos, magyarokban élő színes képet, többek között a történelmi, nyelvészeti, formatervezési, építészeti, üzleti, turisztikai és hétköznapi, személyes dimenziókat.

2011. március 12. - (szombat) 15.00
Tárlatvezető: Kerezsi Ágnes, rendező

2011. március 19. - (szombat) 15.00
Tárlatvezető: Szojka Emese, rendező

2011. március 26. - (szombat) 15.00
Tárlatvezető: Kerezsi Ágnes, rendező

2011. április 2. - (szombat) 15.00
Tárlatvezető: Szarvas Zsuzsa, főrendező

2011. április 9. - (szombat) 15.00
Tárlatvezető: Szojka Emese, rendező

2011. április 16. - (szombat) 15.00
Tárlatvezető: Szarvas Zsuzsa, főrendező

A NÉPRAJZI MÚZEUM NAPJA

A NÉPRAJZI MÚZEUM NAPJA

2011. március 5. 

Xántus Jánost 1872. március 5-én nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnográphiai Osztályának igazgató-őrévé. A Néprajzi Múzeum ezt a napot évről-évre születésnapjaként ünnepli. Március 5-én az érdeklődők a múzeum valamennyi kiállítását, rendezvényét ingyen látogathatják, és a kiadványokat is kedvezménnyel vásárolhatják meg. A programokban a hagyományos népi kultúra és napjaink jelenségei egyaránt terítékre kerülnek, tükrözve az épületben zajló sokszínű, változatos munkát.

Töltse velünk ezt az ünnepnapot! 

A nap házigazdája Dr. Szarvas Zsuzsanna mb. főigazgató.

10.00-13.00 óráig
Európai ruhatár. Múzeumpedagógiai foglalkozás minden korosztálynak (aula)
10.30 óra
Tárlatvezetés az Élő népművészet című kiállításban (földszinti kiállítótér)
10.30-12.00 óráig
"Suomi Szeminárium: Europass". Rendhagyó tárlatvezetés a (M)ilyenek a finnek? című kiállításban (II. emeleti kiállítótér)
11.00-13.30 óráig
Lenyomat, lájk és állapotbeállítás. MaDok-napok, 7. (105-ös terem, I. emelet)
11.00-11.10 Köszöntőt mond Dr. Szarvas Zsuzsanna mb. főigazgató
11.10-11.30 Lackner Mónika (Néprajzi Múzeum): Szöveges falvédők mai lenyomatban
11.30-11.50 Simonovics Ildikó (BTM - Kiscelli Múzeum): Gyűjteménygyarapítás on-line - LIKE :) Street Fashion Budapest
11.50-12.20 Kérdések, beszélgetés, vita
12.20-12.40 Kávészünet
12.40-13.00 Frazon Zsófia (Néprajzi Múzeum): Állapotbeállítás: kiállítás
13.00-13.30 Beszélgetés, kérdések
14.00-18.00 MaDok-filmek 1-5. vetítése a Moziban
11.00 -12.00 óráig
A Néprajzi Múzeum átépített tereit és új infokommunikációs rendszerét bemutatja Granasztói Péter
11.00 óra
Rajzok, nyomatok a muzeológus és a restaurátor kezében (papírrestaurátor-műhely, II. emelet)
12.00-14.00 óráig
Tavaszi ünnepkör. A Hagyományok Háza gyermekfoglalkozása (díszterem)
12.00 óra
Mire jó a Néprajzi Múzeum könyvtára? (Könyvtár, földszint)
12.00-14.00 óráig
"Suomi Szeminárium: benne vagy?". A Káva Kulturális Műhely drámapedagógiai foglalkozása fiataloknak (II. emeleti kiállítótér)
13.00 óra
Ónedények a muzeológus és a restaurátor kezében (fémrestaurátor-műhely, II. emelet)
13.00 - 18. 00 óráig
Európai népek meséi a Meseutca szögletében (aula)
14.00 óra
Tárlatvezetés a (M)ilyenek a finnek? című kiállításban (II. emeleti kiállítótér)
14.00-16.00 óráig
A Néprajzi Múzeum 2011-es roma tárgyú kiállításai - (díszterem, első emelet)
Képek, cigányok, cigányképek - Museu Valencia d'Etnologia. Szuhay Péter és Szeljak György előadása
Liszt Ferenc és a "czigány zene" - Sárosi Bálinttal Pálóczy Krisztina és Szuhay Péter beszélget
15.00-16.30 óráig
Cigányok útja. Az Ezerarcú Multikulti Egyesület drámapedagógiai és kézműves-foglalkozása gyerekeknek. Élő roma zene
15.00-16.30 óráig
A Néprajzi Múzeum új kiadványait bemutatja Szarvas Zsuzsanna
Obi-ugor viseletek nyomában. Régi felfedezőkről és saját kutatásairól beszél Kerezsi Ágnes (105-ös terem, első emelet)
15.00 óra
Mire jó a Néprajzi Múzeum könyvtára? (Könyvtár, földszint)
16.30 óra
A nap előadása (díszterem, I. emelet)
10.00-18.00 óráig
A máramarosi emberalakos szövött szőnyeg újjászületése (aula)
10.00-18.00 óráig
Szicíliai kordé - az Európa-gyűjtemény kincse (aula)
10.00-18.00 óráig
Olvasósarok a Néprajzi Múzeum új kiadványaival (aula)
10.00-18.00 óráig
A könyvtár kínálata a Néprajzi Múzeum 2011-es kiállításaihoz
10.00 - 18.00 óráig
Játék a szavakkal: versgenerátor a Meseutca szögletében (aula)


NÉPRAJZI MÚZEUM
Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.
NYITVA: 10:00 – 18:00, hétfőn zárva
E-mail: info@neprajz.hu
Telefon: 473 24 41
www.neprajz.hu

Ladik – a csónakok őse

A (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című időszaki kiállítás új kamarakiállítása a Néprajzi Múzeumban:  
Ladik – a csónakok őse
2011. február 17. – 2011. május 1.
Haapio – the Mother of All Boats
17 February  2011 – 1 May  2011 
Megnyitó: 2011. február 17. 17.00
 
Ladik - a csónakok őse

Fadarab lebeg a víz színén. Ebből a megfigyelésből indult ki minden. Kezdetben az emberek rövid utakat tettek meg egy szálfával, ám hamarosan megkezdték a fa megdolgozását, hogy az jobban megfeleljen igényeiknek. Amikor a szálfát farigcsálni kezdték, lett belőle ladik.

A nyárfaladik készítése során a könnyedségre és fürgeségre törekedtek. A nyárfacsónakot ladiknak nevezték. Amikor az egyetlen fából készült ladikba egy vagy két deszkát tettek keresztbe, készen volt a csónak. A ladikot bizony joggal nevezhetjük minden csónak ősének.

A finn hagyományok pontosan őrzik a ladik készítését:

Egészséges nyárfából, amelynek kora 100-150 év és átmérője olyan 15 hüvelyk, kilenc sing méretű tönköt levágnak, amelyet lehántoltak. Az orrot és a fart szemmérték alapján fejszével és gyaluval alakították ki olyan formára, hogy a test kiszélesedése a hosszúkás részre essen. A kivájás fejszével történt, majd hántolóval folytatták a felületen kialakult tenyér szélességű sávban. A vájat nagyságát kopogtatással és árral való szurkálással állapították meg. A belső oldal elsimítását keresztirányú gyalulással oldották meg. Olyan fél méterre a ladik méretével megegyező tüzet raktak, annak fényénél szélesítették a vájatot. Ezzel egy időben belülről kátránnyal kikenték, a formákat nagy kövekkel alakították ki. Végezetül a ladikot bordákkal, ülésekkel és deszkákkal szerelték fel. A kátránnyal kezelt ladik négy csónak élettartamát is kiszolgálta. Annyira könnyű volt, hogy egy ember könnyedén felkapott egy nyolcsinges csónakot.
A csónak a finn hétköznapok elválaszthatatlan része, így természetesen szerepel a mondák, a népköltészet és a találós kérdések között. A ladikkészítés technológiája az 1940-es években szinte feledésbe ment. A kiállítás bizonyítja, hogy ez a tudás továbbra is él, bár jellemző, hogy a fafaragóművészekből álló, "Puunkuokkijat" elnevezésű csoport ápolja ezt a hagyományt. A csónakkészítő műhelyekben már nem ismerik ezt a különleges eljárást.