ÚJ LISZT-CD JELENT MEG A JUBILEUMI LISZT-ÉV ALKALMÁBÓL

ÚJ LISZT-CD JELENT MEG A JUBILEUMI LISZT-ÉV ALKALMÁBÓL

A WARNER CLASSICS KIADÁSÁBAN 

A MŰVÉSZETEK PALOTÁJA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL

LISZT FERENC

Les Préludes

Magyar fantázia

Amit a hegyen hallani

Farkas Gábor, zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Kocsis Zoltán

 

Warner Classics  2564-66722-6    CD            Koncertfelvétel

A felvétel a magyarországi Liszt-év nyitóhangversenyén készült 2011. január 22-én a Művészetek Palotájában, amely hangverseny egyben a Művészetek Palotája LISZT! MINDEN TEKINTETBEN. című, az egész éven végigvonuló eseménysorozatának első programja volt. A Müpa programsorozata Liszt Ferenc változatos életútját, művészi sokoldalúságát hivatott bemutatni.

Liszt 2011 - a Liszt-év referencia CD-felvétele.

“A felvételen hallható három Liszt-kompozíció mindössze hat év alatt keletkezett: 1848 és 1854 között. Ez a hat esztendő azonban sorsdöntő volt Liszt zeneszerzői pályáján. E három mű ugyanis szinte pillanatfelvételként rögzíti azt a folyamatot, melynek során a Glanzperiode brilliáns zongora-fantáziáit és improvizációit rögzítő virtuóz pianistából új formai megoldásokkal kísérletező, saját hangját kereső, tudatos szimfonista válik.” (részlet a CD ismertető füzetéből; Kaizinger Rita)

A Les Préludes Liszt méltán legismertebb szimfonikus költeménye, amely ösztönzőjének Alphonse de Lamartine Költői elmélkedések című művét tekinthetjük. A kompozíció zenei alapjául egy eredetileg négytételes férfikari ciklus szolgált. A darabban a szerző az előremutató romantika valamennyi újítását felhasználja. A mű bemutatója 1854-ben volt.

A Magyar fantázia több részből álló egytételes zongoraverseny. Közeli rokonságot mutat a 14. rapszódiával, maga az átdolgozás azonban a 21. magyar rapszódiából készült. A mű bemutatója 1853-ban volt a Nemzeti Színházban, a szólót Liszt tanítványa és majdani veje, Hans von Bülow játszotta, a zenekart Erkel Ferenc dirigálta.

Az Amit a hegyen hallani Liszt első szimfonikus költeménye. Irodalmi forrása Victor Hugo azonos című költeménye volt. A kompozíció egyetlen összefüggő tétel, melynek filozófikus programja az ember és a természet kapcsolata. A weimari ősbemutatót 1857-ben a zeneszerző vezényelte az Udvari Színházban.

Mind a Les Préludes-ből, mind a Magyar fantáziából számos lemezfelvétel készült magyar és külföldi művészek közreműködésével egyaránt. Az Amit a hegyen hallani azonban ritkán játszott és lemezfelvételen még ritkábban rögzített zenemű.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Magyarország egyik leghosszabb múltra visszatekintő zenei együttese. Az általa képviselt magas művészi színvonalnak és az állandóan megújuló repertoárjának köszönhetően a zenekar nemcsak a hazai zenei élet meghatározó szereplője, de nemzetközi fórumokon a világszerte elismert magyar zenekultúra emblematikus követe. 

Farkas Gábor az új pianista nemzedék legígéretesebb művészei közé tartozik. Számos zenei verseny győztese, szólistaként és kamaramuzsikusként egyaránt a koncertpódiumok gyakori szereplője. Bemutatkozó lemeze – amelyen Liszt-műveket játszott – szintén a Warner kiadásában jelent meg 2008-ban, jelentős hazai és nemzetközi siker kíséretében. A felvétel elnyerte a Liszt Társaság Lemez Nagydíját.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész, az együttes főzeneigazgatója vezényli. 

A lemezfelvétel a Művészetek Palotája és az mTon együttműködésében született.

A hangfelvételt a Művészetek Palotája Stúdió készítette, zenei rendező: Matz László. A rangos helyszín is méltán hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi mércével mérve sikeres kiadvány szülessen.

A kiadvány elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

Promóciós partner: Hungarofest - KLASSZ Zenei Iroda, Liszt 2011 

A CD-t Magyarországon az mTon Kft., külföldön pedig a Warner Music terjeszti. A digitális formátumban történő értékesítést szintén a Warner Music végzi. Az mTon Kft. 2010-ben átvette a Warner Music Hungarytől a Warner Music katalógus magyarországi terjesztését. Korábban a Warner korábbi leányvállalata, a WM Hungary gondozásában, magyar művészek közreműködésével számos klasszikus és jazz kiadvány készült, amelyek bekerültek a Warner Classics & Jazz katalógusába. Az mTon Kft. e CD kiadásával folytatja a hagyományt.

Félévzáró fesztivál a Müpában – Hey, June! 2011

Félévzáró  fesztivál a Müpában – Hey, June! 2011

Idén is megrendezi már hagyományosnak számító nyári sorozatát, a Hey, June!-t a Művészetek Palotája, melynek során június 19. és 26. között alapstílusát más műfajok elemeivel megbolondítva, szokásos hangvételét a helyszín hangulatához igazítva játszadozik a zenei határokkal a Subscribe, Jamie Winchester, a Karaván Família, a The Qualitons és a Magna Cum Laude. 

A sort a Subscribe nyitja, június 19-én mindjárt két – egy délutáni és egy esti – koncerttel hozza lendületbe a Hey, June! mezőnyét. A Fonogram-díjas rock-metal banda Áthangolva című produkciója során megmutatja, hogy a kemény hangzás mellett lágyabb húrok pengetésére is képes.

Két nappal később a hangos rock&rolltól a líraibb hangvételű dallamokig mindent magas színvonalon játszó, méltán népszerű Jamie Winchester veszi át a júniusi stafétát, hogy Halfplugged című produkciójával a Fesztivál Színház publikumát is elvarázsolja.

Június 24-én egy minden eddiginél színesebb, multikulturális szuperprodukcióra készül neves zenész barátaival a Karaván Família, melyben saját és hozott dalok, valamint az elmúlt negyven év ikonikussá vált szerzeményei közül válogatnak a művészek. A romafolk együttesként számon tartott Karaván Família korábban is bizonyította már, hogy szívesen lépdel át a különböző stílusok határain, ám a mostani esten igazi műfaji kalandozásra számíthatnak a látogatók, hiszen a népzenétől a pop-rockig a hazai zenei élet legkiválóbb képviselői működnek majd közre. A Crossover barátok között szerepel Harcsa Veronika, Péterfy Bori, Kowalsky, KRSA a PASO-ból, Tanka Balázs a Turbóból, Papp Szabi a Supernemből, valamint Csongor Bálint és Tilk Máté a Subscribe-ból. Nem ez az első alkalom, hogy a Karaván Família más műfajok képviselőivel áll össze: 2010-ben az Antirasszizmus Világnapján már nagy sikert aratott a műfajokat ötvöző, több zenekar tagjainak közreműködésével megvalósult produkció, melynek főpróbáját követően Károly herceg is gratulált a művészeknek.

Egy nappal később a 60-as, 70-es évek legjobb rockzenéit idéző együttes, a The Qualitons lép színpadra. A 2008-ban kitűnő jazzmuzsikusokból megalakult formáció akkor robbant be a köztudatba, amikor Kovács Katival adott közös koncerteket, majd saját szerzeményekből álló első lemezét is megjelentette Panoramic Tymes címmel. Lendületes, táncra inspiráló zenéjében a funk, az afrobeat, a rhythm&blues valamint a jazz keveredik, melyben a pörgős dobalapokat a Hammond orgona összetéveszthetetlen hangjának kíséretében a fúvósok igyekeznek kordában tartani. A zenekar népszerűsége töretlen, határokon, sőt kontinenseken átívelő, hiszen japán és amerikai válogatáslemezre is felkerült egy-egy Qualitons-szerzemény. A június 25-i esten a Fesztivál Színház határaihoz igazodik tempó és lendület, de így is felejthetetlen zenetörténeti utazásban vehet részt, aki jegyet vált a The Qualitons járatára.

A Hey, June! június 26-án a slágerlisták és rádiók kedvelt együttese, a Magna Cum Laude koncertjével zárul. Az esten különleges hangszerelésben csendülnek fel az együttes legismertebb szerzeményei, köztük minden bizonnyal az SOS szerelem! c. film mára már slágerré vált betétdala, a Vidéki sanzon is.

Június 19., vasárnap, 16.00 és 20.00

Fesztivál Színház

Subscribe – Áthangolva  

Csongor Bálint – ének, Tilk Máté – ének, Reich Tamás – gitár, Horváth Attila – gitár, Rékasi Attila – dob, Cséry Zoltán – zongora és billentyűs hangszerek, Anga Kis Miklós – basszusgitár
Közreműködik: Vincze-Fekete Vera, Koszi Janka, Egyedi Péter – ének, Subicz Gábor – trombita, Lukács Gábor – alt szaxofon, Meleg Tamás – tenor szaxofon, Vajay László – harsona, DJ Titusz – dj, Freestyle Quartet (Kézdy Luca – hegedű, Kalmus Boglárka – hegedű, Haraszti Krisztina – brácsa, Kalmus Felicián – cselló)

Június 21., kedd, 20.00

Fesztivál Színház

Jamie Winchester halfplugged
Jamie Winchester – ének, gitár, Pásztor Sámuel – gitár, vokál, Giret Gábor – bass, vokál, Kottler Ákos – dob
Vendégek: Galambos Zoltán – billentyűk, Dely Domonkos – percussion, vokál, Péter János – furulya, fuvola, Schmidt Vera – ének, gitár

Június 24., péntek, 20.00

Fesztivál Színház

Karaván  Familia
Nagy István – ének, gitár, szájharmonika, Nagy Istvánné – ének, Nagy Nikolett – ének, Ifj. Nagy István – ének, cajon, gitár
Vendégek: Harcsa Veronika, Péterfy Bori, Kowalsky, KRSA (PASO), Tanka Balázs (Turbo), Papp Szabi (Supernem), Czutor Zoltán, Csongor Bálint és Tilk Máté (Subscribe), Marosi Zoltán – tangóharmonika, Radics József – nagybőgő

Június 25., szombat, 20.00

Fesztivál Színház

The Qualitons
G. Szabó  Hunor – dob, ének, Hock Ernő – basszusgitár, ének, Premecz Mátyás – Hammond, ének, Szőke Barna – gitár
Bede Péter – tenor & alto szaxofon, Czibere József – percussion, Élő Márton – pozan, Kanada Káosz – shaker, csörgő, Meggyes Ádám – trombita, Szarvas Dávid – percussion, Weisz Gábor – bariton & tenor szaxofon, Tóth Szabolcs – szitár, Mótyán Tibor – tabla

Június 26., vasárnap, 20.00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Magna Cum Laude

Mező  Misi – ének, Szabó Tibi – gitár, Kara Misa – basszusgitár, Kilián Imi – dob
Vendég: Lovasi András, Közreműködik: az ABS Big Band

A Müpa orgonájának hangján szól Európa himnusza

A Müpa orgonájának hangján szól Európa himnusza

Christoph Guyard, az Európa Tanács kinevezett zeneszerzője a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának hangjait tartalmazó  magyar fejlesztésű digitális gyűjteményt, az Inspired Acoustics termékét használta fel a szervezet himnuszának felvételéhez. Az Örömóda dallamát feldolgozó mű zenekari-, zongora- és orgona-átirata eljutott a világ összes jelentős médiumához, így az Európa Tanácsról szóló híradások során milliók hallhatják a francia szerző művét és a Müpa orgonáját. 

A Pécsi Orgonaépítő  Manufaktúra és a német Werkstätte für Orgelbau Mühleisen együttműködésével 2006-ban elkészült hangversenytermi orgona hangját egy évvel később rögzítette az Entel Kft. akusztikai kutatás-fejlesztési részlege, az Inspired Acoustics. Az orgona minden egyes sípjának hangját 16 másodpercig, a CD-formátumhoz képest négyszeres felbontásban, 192 kHz-en vették fel. A megfelelő eredmény érdekében különleges akusztikai viszonyokat teremtettek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hangzókamráinak és függönyzetének beállításával.

Huszty Csaba, az Inspired Acoustics vezető mérnöke kiemelte, hogy a 92 regiszterrel rendelkező  orgona a legnagyobb hangszer a világon, amelyről ilyen részletességű  virtualizációs felvétel készült, és mivel a hangversenyteremben gyakorlatilag stúdió-körülmények álltak a rendelkezésére, a termék hangminősége is kiemelkedő. Elmondta, hogy az elkészült nyersanyagból 12 ezer munkaóra során olyan adatbázist hoztak létre, amelyből egy lejátszó program használatával bárki számítógépén virtuális orgona kelhet életre. Sőt, ha egy megfelelően előkészített orgona-játszóasztalt összekötnek a programot futtató számítógéppel, hangjában és kezelésében is az eredeti hangszert megidéző szimulátor hozható létre. Igazi ritkaságként egy ilyen eszköz található a Művészetek Palotájának előcsarnokában is.

A technikai újítások iránt nyitott Christoph Guyard az Interneten talált rá a Müpa orgonájának hangkészletére, és mint elmondta, azért döntött mellette, mert a hangszínek változatossága és a hangminőség tekintetében „ennél jobb digitális hangszer nincs a piacon”. Elmondta, hogy sok órányi hallgatás és válogatás után egyértelművé vált számára, hogy ahhoz a modern és újszerű hangzásképhez, amelyre törekedett, a Müpa orgonájának hangja a legalkalmasabb. Munkája során az ismert dallamból – az Örömódából – egy olyan rövid átiratot kellett készítenie, amely protokolleseményeken és híradásokban a 12 csillagot ábrázoló zászlóhoz hasonlóan jelképezi az Európa Tanácsot. 

A francia zeneszerző  más projektjeihez is a Müpa orgonájából készült virtuális hangszert használja. A svájci Sion városában található Château de Valère falait Bach zenéjének kíséretében Chagall festészetét idéző képekkel világítják meg idén július és szeptember között. Bach d-moll Toccata és Fúgájának modern átiratai is a Müpa orgonájának hangján szólalnak majd meg. A híres franciaországi cseppkőbarlang, az évente több mint százezer fő által látogatott Grotte de la Clamouse látogatóit is Christoph Guyard szerzeménye fogadja majd, aki darabjához szintén a Müpa virtuális orgonáját használta.

Különleges művek, különleges előadó –  Pálúr János orgonaestje

Éppen 20 évvel ezelőtt játszotta orgonaművészi diplomahangversenyét Pálúr János a Zeneakadémia Nagytermében. A ténylegesen zsúfolásig megtelt terem azt bizonyította, hogy a hazai közönséget érdekli egy olyan fiatalember, aki olyan produkciókkal hívta fel magára a figyelmet, melyekkel kétségkívül új korszak kezdődött a magyarországi orgonaművészetben. A Zeneakadémián évekig emlegették a március 8-i hangversenyt, ahonnan nagy számban fordultak vissza a küszöbről azok, akik egyszerűen nem fértek be. Zsebében 1991-ben már két első díj lapult, de törekvéseit az 1997-es Párizsi Nagydíj igazolta és jutalmazta leglátványosabban, ami az első magyar orgonistának ítélt nagydíj volt Franciaország nemzetközi orgonaversenyein. 

Március 10-én a Művészetek Palotájában Bach, Liszt, Dupré és Duruflé mellett Mozart, van Noordt és Gárdonyi Zoltán egy-egy műve szólal meg a Zeneakadémián ma már tanárként is sikeres Pálúr János előadásában, a debreceni Kollégiumi Kántus és a Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa (karigazgató Berkesi Sándor), valamint Ewald Rézfúvós Kvintett közreműködésével.

Egy Porgy és egy Bess - magyarországi premier

Brussels Jazz Orchestra:

Egy Porgy és egy Bess

Közreműködik: Maria Joao, David Linx

 Gershwin halhatatlan remekműve számos fel- és átdolgozást ihletett meg nemcsak az opera műfaján belül (pl. Ella Fitzgerald és Louis Armstrong, Miles Davis és Gil Evans, Cleo Laine és Ray Charles). David Linx régóta tervezte, hogy elkészíti saját „olvasatát” – ehhez előbb azonban rá kellett találnia az 1993-ban alapított, világhírű Brussels Jazz Orchestrára, illetve Maria Joaóra – velük egy-egy közös lemezt is eredményezett e „találkozás”. Az így született A Different Porgy, Another Bess Linx gyerekkori mentora és barátja, James Baldwin amerikai író előtt tiszteleg, illetve látásmódjában az ô nyomdokain jár. Ennek a lényege: a mindenek fölött álló emberközpontúság.

2011. február 21., hétfő 19.30

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kortárs zene a Müpában

Kortárs zene a Müpában
A Művészetek Palotája megalapítása óta arra törekszik, hogy sokszínű programokat, a zene és az előadó-művészet minden műfaját felvonultató kínálatot nyújtson a közönségnek. Magyarországon, amely olyan zeneszerzőket adott a világnak, mint Bartók Béla, Ligeti György, vagy Kurtág György, magától értetődő, hogy kiemelt szerep jut a kortárs komponistáknak is. 
Idén a Művészetek Palotája is megünnepli Liszt születésének 200. évfordulóját a Liszt! Minden tekintetben. elnevezésű eseménysorozatával. Emellett gazdag programkínálat várja a közönséget, benne a kortárs muzsikának szentelt, jelentős produkciókkal és sok olyan koncerttel, amelyeken régebbi korok darabjai mellett napjaink komolyzenéje is képviselteti magát. 
A Müpa 2011-ben nemcsak házigazdája, hanem szervezője is a 23. Mini-Fesztiválnak, amely hazánk egyik legjelentősebb kortárszenei fóruma. A fesztivál díszvendégeként január 29-én a műfaj meghatározó együttese, a London Sinfonietta a Müpa meghívására érkezik Budapestre. Február 8-án a BMC és Művészetek Palotája által meghirdetett Új Magyar Zenei Fórum 2011 zeneszerzőverseny döntőjén nyolc fiatal szerző művei közül választ majd a zsűri. A nagyközönség számára is nyilvános megmérettetésen a darabokat az UMZE Kamaraegyüttes és Concerto Budapest adja elő a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.  
A Szimfonikus körkép folytatásaként megszülető Szimfonikus felfedezések koncepciójának is fontos része korunk muzsikája. A magyarországi szimfonikus zenekarokat kiemelkedő szólisták közreműködésével bemutató sorozat programjának összeállításakor a Müpa arra ösztönözte a fellépőket, hogy minél több, 1900 után született magyar művet vegyenek műsorukra.
A kortárs zenével kiemelten foglalkozó  produkciók és sorozatok mellett az évad számos programjában kap meghatározó szerepet napjaink muzsikája. Ilyen lesz február 6-án a Chartres-i nagydíjasok orgonahangversenye. Ezen Dong Ill-Shin és Saki Aoki szólaltatja meg a Müpa hangversenyorgonáját; hasonlóan izgalmas zenei élménynek ígérkezik Fassang László és az Amadinda koncertje január 26-án.  
Mint azt a fentebbi produkciók műsora is mutatja, az orgona kedvelt hangszere korunk szerzőinek. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt évtizedekben a technika fejlődésével páratlan hangzásbeli lehetőségek nyíltak meg a komponisták előtt. A digitálisan is tárolható regiszterkombinációk a zenészek és a szerzők számára korábban nem tapasztalt perspektívát nyitottak az orgona felfedezésében. A kortárs zene közreműködésével tehát egészen új oldalairól mutatkozhat meg a hangszerek királynője. 
Korunk kiemelkedő szerzője, Steve Reich 2006-ban a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ünnepelte 70. születésnapját. Az együttműködés következő lépcsőjeként három évvel később a Müpa és az Amadinda Ütőegyüttes felkérésére készült művét, a Mallet Quartetet is itt mutatta be. 2006-ban itt tartották a Kurtág György 80. születésnapjára rendezett Kurtág-fesztivált, és 2011-ben a Nemzeti Hangversenyterem ad otthont a 85 éves Kurtág György tiszteletére rendezett hangversenynek február 20-án. Az UMZE és Rácz Zoltán jegyzi a 2006 óta minden esztendőben, a komponista születésnapjára megrendezett Ligeti-koncerteket, amelyre idén május 23-án kerül sor.

Liszt! Minden tekintetben. – Nyitóhangverseny

Liszt Év 2011

Liszt! Minden tekintetben.    –   Nyitóhangverseny  

Január 22-én  Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok előadása nyitja meg hivatalosan a magyarországi Liszt-évet. A hangverseny a Müpa Liszt! Minden tekintetben. című eseménysorozatának első programja. A rendezvényt a Magyar Televízió és az MR3 – Bartók Rádió élő adásban közvetíti.  

A magyarországi emlékév nyitóhangversenyén az életmű egyik legavatottabb tolmácsolója és ismerője, a zongoraversenyeket hangszer mellől dirigáló  Kocsis Zoltán olyan alkotásokat is vezényel a Nemzeti Filharmonikusok élén, amelyek a zeneszerző Magyarországhoz fűződő szoros kapcsolatát dokumentálják. Ilyen például az 1853-ban, Erkel Ferenc vezényletével, Hans von Bülow szólójával bemutatott Magyar fantázia, amely a fiatal zongoristageneráció egyik kiemelkedő tehetsége, a Liszt-interpretációban különleges rátermettséget mutató Farkas Gábor közreműködésével hallható. Az est egyik különlegessége, hogy felcsendül az 1867-ben, Ferenc József magyar királlyá koronázására komponált Magyar koronázási mise is. 

Szerencsés egybeesés, hogy a jubileumi év egybeesik Magyarország soros EU-elnökségével, így kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy Liszt művészete által bemutassuk a magyar kultúra gazdagságát, európaiságát határainkon innen és túl. A Hungarofest által koordinált Liszt Év első negyedéves programjai során számos magyarországi zenekar és művész képviseli hazánkat külföldön, csak januárban közel ötszáz zenész lép fel Európa koncerttermeiben Liszt műsorral. A január 22-i budapesti koncerttel egy időben nyit a bécsi Liszt Év is, a Stephansdomban a Pannon Filharmonikusok, a Honvéd Férfikar és az MR Énekkar előadásában csendül fel a zeneszerző Krisztus oratóriuma a Hungarofest és a Collegium Hungaricum Bécs szervezésében. 

A Müpa Liszt! Minden tekintetben. címmel mintegy húsz eseményből álló programsorozattal mutatja be az ezerarcú világpolgárt a közönségnek. A komolyzenei, jazz és világzenei koncerteken a közönség megismerheti a számos műfajhoz kötődő és mindenben valami újat kereső és újat mutató komponistát, a nagy rögtönzőt, a magyar dallamokat virtuóz művekben világgá repítő zongorista- fenomént.

Korabeli festmények és fotók alapján összeállított tárlatokon ismerkedhetnek meg a látogatók a szalonok, a különböző európai világvárosok társasági életének kedvencével, a nőket elbűvölő sármőrrel, Liszt sikereinek helyszíneivel, a kor nobilitásaival.

A legkisebbek is közel kerülhetnek a márciusi ifjakat is útjukra bocsátó reformkorhoz, az ahhoz szorosan kapcsolódó verbunkos hagyományokhoz, amelyekről mindig mint a magyar nép kulturális közegéről emlékezett meg Liszt Ferenc.

Az interpretációkban közreműködő világsztárok mellett fellépnek a zeneakadémisták is, az ő nevét viselő világhírű intézmény büszke diákjai, akik pontosan tudják, hogy nélküle nem, vagy csak sokkal később kezdődött volna Magyarországon a felsőfokú muzsikusképzés; közülük sokan talán név szerint is fel tudják sorolni azokat a világhírű zongoristákat, akik – vagy akik tanára – Liszt növendékeként végeztek a Zeneakadémián.

Van, amiről nem szólhat közvetlenül a muzsika és nem informálhatnak a képek. A pesti árvíz után jótékony koncertre siető hazafiról, az ellenszolgáltatás nélkül tanító professzorról, a riválisokról is elismerő hangon nyilatkozó kollégáról. De sok mindenről beszél majd A Liszt-faktor, az ünnepi alkalomra készülő színpadi etűdök két felvonása is.

A Művészetek Palotájának Liszt! Minden tekintetben. sorozatából egy művészetében és viselkedésében egyaránt magát magyarnak valló és ahhoz méltóan élő világpolgár bontakozik ki. Igazi európai, aki otthonosan mozgott a különböző társadalmi körökben, a pódiumon, karmesterdobogón; hazájának sosem hátat fordító közéleti személyiség, aki kapcsolatait a magyarság, a magyar zenei élet szolgálatába állította.

Jótékonysági koncert a Művészetek Palotájában Parno Graszt, Snétberger és a többiek

Jótékonysági koncert a Művészetek Palotájában

Parno Graszt, Snétberger és a többiek

Jótékonysági koncert a felsőörsi Roma Zenei Szakkollégium támogatására

Január 15. (szombat), 19:30, Művészetek Palotája

Közreműködik:

Parno Graszt – romazenekar

Palya Bea – ének

Snétberger Ferenc – gitár

Barcza Horváth József – nagybőgő

Ifj. Balázs János – zongora

Bíró  Eszter és Fodo – ének, zongora

Kállai Ernő – hegedű

Lukács Miklós Kvintett
 

Az autentikus cigányzenétől a világzenét át a klasszikus és modern jazzig ível az est műsora. Amelyben a zongora-, a hegedű-, a cimbalom-, a nagybögő-, a gitármuzsika, illetve a jazzéneklés legkiválóbb művészeinek előadását egy idehaza talán kevésbé ismert, de nemzetközileg rendkívül sikeres roma zenekar, a Parno Graszt fogja keretbe. Ez az együttes tavaly, illetve az idén az USA nagyvárosaiban koncertezett, Koppenhágában pedig a World Music Expo-n szerepelt. Őket és a többi művészt a szolidaritás gondolata vezérelte, amikor elfogadták a Globális Tudás Alapítvány felkérését erre a jótékonysági koncertre. Ifj. Balázs János, Bíró Eszter és Fodo, az ideje nagy részét a New York-i Juilliard School-on töltő Kállai Ernő, a mai fiatal énekesek közül az egyik legsokoldalúbb művész, Palya Bea és a Lukács Miklós Kvintett ily módon nyújtanak támogatást a Felsőörsön létesülő Roma Zenei Kollégiumnak, amelynek művészeti vezetője a Barcza Horváth Józseffel duóban fellépő Snétberger Ferenc. 

A jegyeladásból befolyt összeget, a felsőörsi Roma Zenei Szakkollégium hallgatóinak ösztöndíjazására fordítják.

2011 nyarán kezdi meg működését az intézmény a Balaton-felvidéken. Alapítója és művészeti vezetője a Liszt-díjas gitárművész és zeneszerző  Snétberger Ferenc. Az iskola arra a zenei tudásra alapozza az oktatást, amit a gyermekek a családból hoznak. A zenei, művészeti órák mellett többek között roma kultúra ismereti órákon, angol, informatika és menedzsment képzéseken vesznek részt a diákok. Támogatók: a norvég és a magyar állam, valamint a Nyílt Társadalom Intézet (OSI).

Évről-évre hatvan roma fiatal tanulhat a 12 hetes kurzusokon olyan tanároktól és vendég-előadóktól, mint Snétberger Ferenc, Oláh Kálmán, László Attila, Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos vagy Roby Lakatos. A képzés ingyenes és a "normál" iskola mellett is végezhető.

Bíró Eszter

Kállai Ernő

Parno Graszt

Snétberger Ferenc

Lukács Miklós

Találkozások Jazz és szimfonikusok - Jazz és tánc

Találkozások

Jazz és szimfonikusok - Jazz és tánc

2011. január 17. (hétfő), 19:30, Művészetek Palotája

Improvizációk táncra - és szimfonikus zenekarra.

A magyar jazz- és balettművészet kiválóságai a MÜPA színpadán.

Csak egyetlen estén!
 

A nem mindennapi est – melynek keretében 24 jazz-muzsikus, egy szimfonikus zenekar és 10 táncos lép fel – első részében a Magyar Jazzművészek Társaságának három muzsikusa által komponált műveket a Társaság tagjai adják elő szimfonikus zenekarral. A két műfaj találkozása egy harmadikat hoz létre, és magában hordozza az izgalmas zenei megújulás lehetőségét, a nagyzenekari hangzás és az improvizációs zene ötvözésével. A közönségnek különleges élményben és hangzásban lesz része a nagyzenekari jazz kompozíciókat hallva.

A második részben hat jazz-zenész balettre komponált művei szerepelnek a programban, melyekre az Operaház fiatal táncművészei, Venekei Marianna, Bajári Levente és Kerényi Miklós Dávid készítettek koreográfiákat. Különleges estére számíthatunk, hiszen a muzsikusok a színpadon játsszák el a balettzenéket, így teljes komplexitásában jelenik meg a zene és tánc ezekben a kortárs balettetűdökben. A baletteket az Operaház fiatal táncosai, a darabokat a Magyar Jazzművészek Társaságának zenészei adják elő.  

„Tánc nincsen zene nélkül, hiszen a tánc mozdulatba oltott zene. Jazz-zene nincsen ritmus, lüktetés nélkül, és ez sok minden más tulajdonságán kívül is igazán alkalmassá teszi, hogy koreografált mozgás szülessen belőle. Ezzel a gondolattal láttam neki megkomponálni a darabomat erre a balett estre.” (Dés László)
 

I. rész: Jazz és szimfonikusok
Fekete-Kovács Kornél: 8:45 AM/PM
Fekete-Kovács Kornél  – trombita, Balázs Elemér – dob, Barcza Horváth József – nagybőgő, Dés László – szaxofon, Ifj. Szakcsi Lakatos Béla – zongora
Közreműködik: Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács László
Babos Gyula: MultiMuzik
Babos Gyula – gitár, Balázs Elemér – dob, Barcza Horváth József –  nagybőgő, Lantos Zoltán – hegedű, Horváth Kornél – ütőhangszerek
Közreműködik: Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács László

Oláh Kálmán: Passacaglia for orchestra & jazz trio
Oláh Kálmán –  zongora, Balázs Elemér – dob, Barcza Horváth József – nagybőgő
Közreműködik: Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács László

II. rész: Jazz és tánc
Balázs Elemér: Melody for dance
Koreográfia: Kerényi Miklós Dávid
Közreműködik: Winand Gábor, Hajdú Klára – ének, Balázs József – zongora, Barcza Horváth József – bőgő, Balázs Elemér –  dob
Tánc: Rotter Bianka, Banka Viktor, Koháry István, Medvecz József, Szirb György

Lantos Zoltán: Nrit-ya
Koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
Közreműködik: Lantos Zoltán  – hegedű, Kaltenecker Zsolt – szintetizátor, Andrew J – laptop, lemezjátszó
Tánc: Krupp Anna, Rotter Bianka, Koháry István, Medvecz József, Szirb György

Kaltenecker Zsolt: Aqua
Koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
Közreműködik: Lantos Zoltán  – hegedű , Kaltenecker Zsolt – szintetizátor, Andrew J – laptop, lemezjátszó
Tánc: Krupp Anna, Koháry István, Szirb György

Berki Tamás: A bika
Közreműködik: Berki Tamás  – ének, Balázs Elemér – dob, Barcza Horváth József – bőgő, ifj. Szakcsi Lakatos Béla – zongora, Borbély Mihály – szaxofon
Borbély Mihály: Képek
Koreográfus: Bajári Levente
Közreműködik: Borbély Mihály – szaxofon, Barcza Horváth József – bőgő, Dés András, Horváth Kornél – ütőhangszerek, Rácz János – fuvola, Szélpál Krisztina – oboa, angolkürt, Várnai Beáta – klarinét, basszusklarinét, Lakatos Péter – kürt, Hartenstein István – fagott
Tánc: Pisla Artemisz, Banka Viktor
Horváth Kornél: Déjà-vu
Koreográfus: Venekei Marianna
Közreműködik: Horváth Kornél – hang
Tánc: Kozmér Alexandra

Dés László: 5. évszak
Koreográfus: Venekei Marianna
Közreműködik: Horváth Kornél, Dés András – ütőhangszerek, Balázs Elemér –  dob, Barcza Horváth József – bőgő, Balázs József –  zongora, Kaltenecker Zsolt – billentyűs hangszerek, Madai Zsolt, Tóth János – vibrafon, Zsoldos Béla, Zsoldos Dániel – marimba, Dés László – szoprán szaxofon
Tánc: Gikovszki Sznezsana, Krupp Anna, Pisla Artemisz, Rotter Bianka, Banka Viktor, Fodor Dániel, Medvecz József, Szirb György

Jegyárak: 2900, 4200, 7200, 8700 Ft

Liszt! Minden tekintetben.

Liszt! Minden tekintetben.

Október 12-én Művészetek Palotája és rezidens intézményei sajtótájékoztatót tartottak. A mondanivalót a 2010/2011-es évad programjai tematizálták, elkerülhetetlenül utalva az anyagi nehézségekre és arra, hogy mindezek ellenére a menedzsmentek és a társulatok alapvetően optimista légkörben dolgoznak. A 2011-es év mottója: Liszt! Minden tekintetben.

Kiss Imre, a Müpa vezérigazgatója elkerülhetetlennek tartja a válság terrorjának követését, és a látványosan csökkenő támogatási összegek mellett is a műsorszínvonal megtartásán fáradozik. Derűlátásra okot adó eredménynek tekinti a Müpa nemzetközi elismertségének növekedését és a látogatók számának szinten tartását.

Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója örömmel osztotta meg a jelenlévőkkel a zenekar 2010/2011-es bérleteinek sikerét, amelyek minden darabját értékesítették az elmúlt időszakban. A csökkenő támogatás miatt ugyan jónéhány vidéki koncertet lemondani kényszerültek, de a Müpába tervezett 18 hangverseny közül egy sem marad el. Hangsúlyozta, hogy az épületben a nemzeti archívumot, a magyar szellemi örökséget gazdagítják az egyes intézmények önállóan és példás együttműködésben is. Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fő-zeneigazgatója a gazdasági válságon kívül az általános értékválság nehézségeiről is beszélt, ennek ellenére bizakodóan tekint a Liszt születésének 200. évfordulójáról is megemlékező évad elé.

A Ludwig Múzeumot képviselő Simon Katalin, a kiállítási osztály vezetője 2011-et izgalmas, sokszínű, progresszív programokat tartalmazó évként vetítette az újságírók elé. Folytatódnak a kortárs klasszikusok sikeres retrospektív kiállításai, a középgenerációt képviselő alkotók úgynevezett mid-retrospektívjei, az aktuális képzőművészeti trendek bemutatása, a fotó- és építészeti kiállítások. A nemzetközi együttműködés keretében 2009-ben felállított Csörghő Attila-kiállítás elkezdte nemzetközi „turnéját”: most Luxemburgban van, majd Hamburgban lesz látható. Az elmúlt három évben dinamikusan emelkedő látogatói számot minden bizonnyal a napokban átadott, felújított könyvtár és gyermekfoglalkoztató is növeli majd.

A Nemzeti Táncszínház terveit Ertl Péter igazgatóhelyettes ismertette. A 2011-ben tizedik születésnapját ünneplő intézmény több új produkcióval és hagyományos, de egy kicsit megújult eseménysorozatokkal jelentkezik. A Táncfórum a Budapest Táncfesztivál nevet kapta, amely a főváros nemzetközi tánc-vérkeringésbe való bekapcsolódását is hivatott megkönnyíteni. Visszavárnak már nagy sikerrel szerepelt társulatokat, megjelennek új helyszíneken, meglepetés-produkciókkal, és – a támogatásokról szóló rendelet korrekciójának köszönhetően – ismét helyet adhatnak a Bozsik Yvett Társulat, a Szegedi Kortárs Balett és a Győri Balett előadásainak (köztük két Liszt-bemutatónak is).

Csonka András, a Müpa vezérigazgató-helyettese a Lisztre emlékező programokkal kezdte tájékoztatóját. A Liszt! Minden tekintetben. sorozatcím a Müpa műfaji sokszínűségére és az ünnepelt komponista sokoldalúságára utal egyszerre. A különböző események megrajzolják a zongorista világsztár és az elmélyült, a távlatokra nyitó zeneszerző portréját. Szó esett a Budapest Wagner-napokról, benne az új, az Operaházzal közös Lohengrinről Marton László rendezésében, a magyar szimfonikus zenekarok megújult körképéről Szimfonikus felfedezések címmel, a kortárs zenei rendezvényekről és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös hangversenyekről.

Csonka András és Kovács Géza is szólt arról a lehetőségről (és feladatról), amelyet az uniós elnökség ró a magyar zenei életre is. A Müpa újévi hangversenyén az Európai Kamarazenekar mellett a 27 uniós országból erre az alkalomra „verbuvált” Európa Kórus adja elő Haydn A teremtését. A közös rendezésű Liszt nyitókoncert először a Müpában szólal meg, néhány nap elteltével aztán Brüsszelben is. A Szent Erzsébet legendája című Liszt-oratórium is előbb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hallható, majd a Vatikánban csendül fel.

A tavaszi bérleteket október 26-tól kezdi árulni a Művészetek Palotája. A Müpa-kártyások elővásárlási kedvezményben is részesülnek.

Magas rangú francia kitüntetés Kiss Imrének

Magas rangú francia kitüntetés Kiss Imrének 

Néhány hónappal azután, hogy a régióból elsőként vehette át az ISPA (az előadóművészek New York-i-székhelyű  nemzetközi társaságának) Nemzetközi Életműdíját, Kiss Imrét, a Művészetek Palotája vezérigazgatóját  a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatával tüntette ki Frédéric Mitterrand kulturális és kommunikációs miniszter nevében François Laquièze.

Ezzel a kitüntetéssel a francia Kulturális és Kommunikációs Minisztérium azon személyek előtt rója le tiszteletét, akik alkotásaikkal művészeti és irodalmi téren jeleskedtek, illetve hozzájárultak a kultúraterjesztéshez Franciaországban és a világban. Az átadási ceremóniára a Művészetek Palotájában került sor, a laudációt a Budapesti Francia Intézet igazgatója, François Laquièze mondta, s ő adta át Kiss Imrének a rendjelet is. A kitüntetett meghatottan köszönte meg a másik nemzet, a Francia Köztársaság megtisztelő díját, és hangsúlyozta, hogy a Müpa sikereiben a mögötte álló kollektíva is fontos szerepet játszott.

A méltatás során elhangzott, hogy a Művészetek Palotája vezérigazgatójaként Kiss Imrének elévülhetetlen érdemei voltak és vannak abban, hogy a magyar közönség kiváló francia muzsikusokat ismerjen meg: a kontinens legújabb és legjobb hangverseny-orgonáját Olivier Latry, Philippe Lefebvre, Thierry Escaich, Loïc Maille is megszólaltatta már, s a közeljövőben Michel Bouvard és Christoph Bossert is bemutatkozik. A Párizsban tanult Fassang László több estjét is francia szerzőknek szentelte, crossover koncertjén Vincent Lê Quang is színpadra lépett. A Müpa meghívására itt hangversenyezett már az Orchestre National de Paris, az Orchestre National d’Île de France (Vincent Dubois orgonaművésszel), az Orchestre National du Capitole de Toulouse hamarosan pedig az Orchestre National de France érkezik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. Megfordult a Müpában Jean-Yves Thibaudet, Maurice El Médioni, a Les Hurlements D’Léo, Lo’ Jo, Erik Marchand. A Chopin-bicentenáriumhoz kapcsolódva itt is megtekinthető a Cité de la Musique kiállítása: Chopin Párizsban. Jövő héten Jil Aigrot érkezik, hogy Piaf hangjának inkarnációjával ajándékozza meg a budapesti közönséget.

Mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatója korát megelőzve vert hidat kelet és nyugat között, gyakran visszacsábítva hazánkba az innen többnyire politikai okokból távozott magyar világsztárokat és nyitott ablakot Magyarország számára a világ szabadabb tájaira.

Későbbi posztjain, a Nemzeti Filharmóniánál, a Magyar Állami Operaháznál, majd a Vígszínháznál, mindenütt biztosította az alkotó légkörhöz elengedhetetlen nyugalmat és távozásakor mindig átlátható rendet hagyott maga után.

Pályáját a Művészetek Palotája koronázta meg. Az a művészeti központ, mely a régióban a posztszocialista országok közül elsőként épült és nyílt meg, mint komplex művészeti intézmény, és mely Kiss Imre irányítása révén pillanatok alatt Európa élvonalába került.”

Álomidő-premier a Müpában

Érték a popularitásban, hagyomány a modernitásban
Álomidő-premier a Müpában

Közös sajtóreggelit tartottak az alkotók, valamint a Művészetek Palotája és a Hagyományok Háza képviselői a Magyar Állami Népi Együttes új produkciója, az Álomidő kapcsán, melynek premierje 2010. október 6-án lesz a Fesztivál Színházban.
Csonka András, a Müpa vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a két intézménynek nem ez az első közös munkája, hiszen ilyen volt a határainkon túl is komoly sikereket megélt Labirintus is. Méltatta a Magyar Állami Népi Együttes által színpadra vitt produkciókat, amelyek innovatív módon őrzik a hagyományokat. Jó példa erre az Álomidő előzményeként aposztrofált Naplegenda is. Külön kiemelte, hogy a bemutatóval kapcsolatos szerződéses konstrukció is egyfajta újdonság a Müpa számára.

Álomidő - Fotó: Dusa Gábor

Arra a kérdésre, hogy miért a Fesztivál Színházban és miért nem a Hagyományok Házában mutatja be új darabját a MÁNE, Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója azt válaszolta: „azért, mert lehetetlen”. Corvin téri otthonuk színházterme nem rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek szükségesek egy ilyen típusú produkció megvalósításához. A fő indok azonban maga a lehetőség volt, hogy a premier helyszíne a Művészetek Palotája lehet. Mihályi Gábor, az Álomidő koreográfus-rendezője rámutatott arra, hogy a hamarosan látható előadás előkészületei 12 évvel ezelőttre nyúlnak vissza: akkor realizálták ugyanis, hogy a hazai néptánc-feldolgozások egysíkúak, a hagyományőrzés akkori módja a közönségtől való eltávolodáshoz vezethet. Nikola Parov közreműködésével más tájegységek kultúráit is ”honosították” és ez meghozta gyümölcsét. A „szakmai falak áttörésével” elérkezett a siker, a Naplegenda nyomán
több hasonló alkotás is született. Nikola Parov, a produkció zeneszerzője ezt azzal egészítette ki, hogy egy színpadi mű létrehozása során az alkotóknak elengedhetetlenül tekintettel kell lenniük a közönségre. Az Álomidő lassan született, hiszen folyamatos egyeztetések követték egymást: a „közösbe” helyezett tánclépéseket és dallamokat apránként csiszolták egybe, míg aztán az egész egy lehengerlő produkcióvá állt össze, benne Herczku Ágnes egyedi hangzású énekszólóival, eleget téve a közönség elvárásainak. A Mihályi Gábor mellett dolgozó társkoreográfusok, Orza Calin, Gera Anita, Juhász Zsolt, Katona Gábor és Kökény Richárd egyéniségükkel és szemléletükkel termékenyen hatottak a produkcióra. Mindezekkel együtt a jelmez és a látvány is nélkülözhetetlen része a sikernek – előbbi Szűcs Edit, utóbbi Kovács Gerzson Péter munkáját dicséri.
A hasonló koprodukciókban létrejött alkotások sikerét elemezve Nikola Parov a magyar néptánc individualizmusát és unikális összetettségét, a közérthetőség mellett meglévő érzelmi mélységet, a színpadon mozduló táncosok tömegével arányos zenét és a humort nevezte meg. Csupa olyan „kelléket”, amelyben az Álomidő sem szűkölködik.