2010. május 20., csütörtök

Képriport: Kitelepítési megemlékezés Pilisborosjenőn

Pillanatok egy falu életéből:
Kitelepítési megemlékezés Pilisborosjenőn - 2010.04.27
Balázs Zsolt képriportja

Valószínűleg nem Pilisborosjenő az egyetlen olyan település ahol az ott élőknek hányatott sors jutott osztályrészül a történelem mindent elsodró és átformáló folyamában.
Azonban Pilisborosjenőn tudtam eddig tettenérni azt a keserédes derűt, amivel lakosai elfogadják és megbékélve bár de el nem felejtve élik mindennapjaik, elődeik történetén túl.

A török uralom idején a falu elnéptelenedett, németeket és svábokat telepítettek be. Az 1695-ös összeírásban a települést már Weindorf néven említették.

Az I. világháborúban a falubeliek az olasz, az orosz, a szerb és a román fronton harcoltak, 372 főből 67 halt hősi halált, hadiözvegyeket és árvákat hagyva hátra. A 30-as évek elején a német nevek magyarosítása elvárt volt, ez volt az első magyarosítási hullám.
1942–43 telén sok borosjenői fiatal halt hősi halált, vagy esett fogságba a Donnál, vagy a visszavonulás alatt.
Pilisborosjenő a II. világháború után is 70 hősi halottat gyászolt.

A kitelepítési törvény szerint Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy tagja volt a Volksbundnak, a Magyarországi Németek Népi Szövetségének, vagy aki visszavette eredeti német nevét. 1941-ben a népszavazáskor Borosjenő lakossága 1862 fő, ebből 1541 német.
1946. április 27-én, az ürömi búcsú szombatján csatolták a borosjenőieket a második ürömi transzporthoz. A solymári vasútállomásról marhavagonokban indították őket. A második borosjenői transzportot május 2-án indították. A lakosság 90%-át kitelepítették. A kitelepítettek leszármazottainak zöme ma Steinheim am Albuchban és környékén él. Kevesen tudtak mentességet szerezni, kikerülni valamiképp a kitelepítést. Még kevesebben voltak a hazaszököttek.

A kitelepítettek ingatlanaiba, ingóságaikba, 195 házába, földjére több turnusban hoztak Szigetmonostorról, Mezőkövesdről, Erdélyből, Felvidékről családokat. A negyvenes évek végére a lakosság mindössze 10%-át tette ki az őslakosság Borosjenőn.

E kor történeteit még őrzik a túlélők és családjaik leszármazottai.



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...