Az Örkény Színházban elkezdődtek a Dúl-fúl, és elnémul című előadás próbái

Ingmar Bergman

DÚL-FÚL, ÉS ELNÉMUL

ÖRKÉNY SZÍNHÁZ

BEMUTATÓ: 2010. DECEMBER 18.

Az Örkény Színházban elkezdődtek a Dúl-fúl, és elnémul című előadás próbái. A svéd filmrendező színdarabját egy fiatal magyar filmrendező, A nyomozó című filmjével ismertté vált Gigor Attila állítja színpadra. Az előadás bemutatója 2010. december 18-án lesz!

SZEMÉLYEK:

CARL ÅKERBLOM, mérnök és feltaláló, 54 éves Gálffi László

PAULINE THIBAULT, tornatanárnő, Carl menyasszonya, 22 éves Szandtner Anna

ANNA ÅKERBLOM, Carl mostohaanyja, özvegy, 66 éves

STELLA NŐVÉR, ápolónő, 50 éves Pogány Judit

OSVALD VOGLER, nyugdíjas professzor, 75 éves Gyabronka József mv.

EMMA VOGLER, a felesége, néma, 48 éves xxx

JOHAN EGERMAN, docens, 40 éves

PETRUS LANDAHL, kézimunkatanár, 32 éves Polgár Csaba

MIA FALK, színésznő, 20 éves

RIGMOR BOHÓC, kortalan Takács Nóra Diána

Díszlet: Izsák Lili  Jelmez: Sztevanovity Sandra

Koreográfus: Dékány Edit Fény: Herbai Máté

Zene: Melis László

Bergman e művének főszereplőjét saját nagybátyjáról, Carl bácsiról mintázta. Önéletrajzi írásában, a Laterna Magicá-ban így emlékszik vissza rá:

Nagyanyám volt a gyámja: a bácsi ugyanis kissé  ütődött volt, „nem volt ki mind a négy kereke". Néha bevitték a bolondokházába.

Carl bácsi igazából feltaláló volt. Rajzokkal és leírásokkal ostromolta a Királyi Szabadalmi Hivatalt, de kevés sikerrel. Mintegy száz beadványa közül kettőt fogadtak el: egy gépet, amelyik egyforma nagyságúra vágta a krumplit, és egy automatikus WC-kefét.

Csodáltam Carl bácsit, mert elmés szerkezeteket fabrikált a laterna magicámhoz és a filmvetítőmhöz. Beszerelt több együttesen mozgatható üveglemezt, melyeket maga festett be. Ezekkel mozgó hátteret teremtett a figurák mögé. Megnőtt az orruk, lebegtek, kísértetek bukkantak elő holdfényes sírkövek mögül, hajók süllyedtek el.

A családi legendához tartozik Carl bácsi eljegyzésének története egy nála harminc évvel fiatalabb tornatanárnővel. Bergman ezt az epizódot emeli ki a bácsi életéből: hol szeretetteljes iróniával, hol metsző  humorral meséli el az önnön kisszerűségétől rettegő, a zsenialitás és őrület határán élő ember utolsó szerelmi és művészi fellángolását.