Vajda János: Az ezerarcú Duna, sok szem(szög)ből

Az ezerarcú Duna, sok szem(szög)ből
A Dunát, mint a magyar ember életének, különösen a közelében élőkét meghatározó fogalmat tűzte ki Chochol Károly fotóművész célul a MAOE Fotóművészeti Tagozatának, még 2008-ban. Európa legnagyobb folyójának hazánk kulturális, szociológiai, természeti értékbeli jelentőségének, szerepének az összefoglalása a fotográfia veretes nyelvezetén, ez volt az alapgondolat. A tagok beküldött képeinek válogatásából 2009-ben, a Duna Évében nyílt tárlat az Egyesület állandó kiállítóhelyén, a - minő véletlen egybe esés - Duna Galériában. Az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház ezt a kiállítást hívta meg az Újpesti Gyermek Galériába, az intézmény hagyományos év eleji nagy rendezvénysorozatának, a Magyar Kultúra Hete 2011 nyitóprogramjaként.

Amikor egy témát sokféle ember dolgoz fel - még ha a fotográfusi indíttatás közös is bennük, az ember mégis különbözik, különösen a művész -, óhatatlan annak változatos tálalása. A Duna amúgy is sokféle megközelítést tesz lehetővé, és sok esetben még a művész szem is hajlamos az elfogultságra és a különleges keresése helyett, lehet, inkább dokumentál. Azt azonban ne feledjük sosem, hogy a jó tényfotográfia az évek, évtizedek multával az időtlen művészfotók szintjére emelkedik, ha tartalmában egyben egy korszak sajátos lenyomata is. Chochol Károly nem kötötte időhöz a képek elkészültét, sőt kifejezetten kérte az archívumok leporolását is, hogy a tervezett kiállítás a lehető legnagyobb időszakot ölelje át a mától visszafelé az időben. A másodjára kiállított anyag így 44 éven ível át, hisz a legrégebbi kép 1964-es, de emellett szép számmal akad benne frissen, 2008-ban készült is. Ám nemcsak az időkorlátjában széles a képek sora, hanem megfogalmazásában, vagy témakeresésében is. Néha csak utalás van a Dunára, a mellette folyó, évről-évre felelevenítésre kerülő népszokás (busójárás), vagy a Budavári gótikus palota enteriőrje kapcsán. Van, hogy egy hídrészlet, van, hogy egy épülő új híd madártávlati képe jelképezi a folyót. Megjelennek a közvetlen vízparti tevékenységek az esküvői fotózástól a munkán keresztül a sportig számtalan formában, és itt vannak a Duna városai, mindennapi emberei és természetesen a Természet is. A legegyszerűbb riportszerű megfogalmazástól a legelvontabb művésziig. Vannak olyan képek a falon, amire az első ránézésre azt mondhatnánk: ááá, ez készülhetett akárhol! Mégis, mindnek sajátos „Duna szaga” van. 

A szarvascsapatról azonnal tudjuk, hogy a gemenci télben bújnak össze fázósan. Ha nem lenne odaírva, akkor is rávágnánk a parton sülő padlizsánok készítésének helyét és líraian elmosódott röptű sirály sem kerülhetett máshol lencsevégre, mint a folyó pesti szakaszán valahol. Lehet, hogy egy-egy kép önmagában nem állná meg a helyét a mai trendek szempontjai szerint, de így együtt, a kiállítók nevével fémjelezve nagyon értékes ez a gyűjtemény. A Duna évtizedei az ezredforduló körül…
Ahogy a kiállítás alcíme is fogalmaz:  „- mozaik a Duna ezernyi, olykor ismeretlen arcáról”
Méltó nyitány a hét legfontosabb nemzeti kulturális eseményének számtalan programja közül az egyikhez, és méltó az ország fotográfiai hagyományaihoz.

Vajda János

A DUNA, MELY MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ…
A Magyar Alkotó Művészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának kiállítása
Újpesti Gyermek Galéria - Budapest, IV. István út 17-19.
Megtekinthető: január 30-ig.
További információk: http://ugyih.hu/kiallitas