Bernát András: Rekonstrukció

 
Kiállító művész: Bernát András
Kiállítás címe: Rekonstrukció  – Rész és egész
Megnyitó: 2010. november 12. péntek 19:00
A kiállítást megnyitja: Hajdu István, műkritikus
Megtekinthető: 2010. november 15. - 2010. december 6.
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-18 óráig

Bernát András: Rekonstrukció

A kiállítás egy 1992-es munka rekonstrukciója, illetve kiegészítése két  új variációval. Az eredeti festmény Belgiumban, Aalstban készült és az In Situ Galériában állítottam ki. Ez kintmaradt a galériában. 1995-ben újra megfestettem

Budapesten és a Bartók 32 Galériában kiállítottam. Később megsemmisítettem.

A munka címe „Rész és egész“. Ez egy négy táblából álló festmény. Egy-egy

tábla két síkot ábrázol – egy vízszintes alapsíkot és egy erre merőleges, a vízszintes horizonthoz képest kb. 45 fokos szögben elforgatott függőleges síkot. A táblák páronként szimmetrikusak, tehát két-két tábla nagyjából egyforma. Ha a részeket közvetlenül egymás mellé helyezzük, egy vízszines alapsíkon fekvő lépcső vagy harminika formát kapunk. A részeket a falon egymástól távolíthatjuk vízszintes irányban, és a táblán ábrázolt síkok találkozásánál keletkezett egyeneseket képzeletben meghosszabbítva – kiegészítve a formát – egy nagyobb méretű objektumot kapunk. Elképzelhető, hogy oly mértékben távolítjuk egymástól a részeket, hogy a néző már nem képes érzékelni azok kapcsolatát.

Ez volt az eredeti munka, melyet kisebb méretben rekonstruálok és kiegészítek két  variánssal.

Az első  variáns három táblából áll. A kompozíció mindhárom táblán megegyezik.

A vásznak függőlegesen meg vannak felezve és a két fél egymással nagyjából 90 fokot bezáró  síkot ábrázol. A részek és az egész viszonya hasonló képpen működik, mint az első munkánál.

A második variáns négy táblából áll, semmilyen osztás nincs rajtuk. Egy-egy rész egy síkot ábrázol. A részek és egész viszonya itt is úgy működik, mint az előzőeknél.

Pár szót kell szólnom a festésmódról is. A síkok irányát az ecsetnyomokkal ábrázolom. A pasztózusan felhordott olajfestékbe fémport keverek, melynek szemcséi

az ecsetnyomok struktúrájának megfelelően különböző szögben verik vissza a fényt. Ez hozza létre a fény-árnyék hatást.

Az első  munka világoskék, a második sötétkék, a harmadik sötétzöld színű.